Fővárosi ujdonságok.
Fővárosi ujdonságok.
A’ kör, vagyis az irodalom és müvészet barátinak casinói egyesülete, mult vasárnap rendkivüli közgyülést tarta, ’s legelőször is azon, irodalmunk és müvészetünk érdekében annyira fontos (!) és sürgetős (!) tárgy került szőnyegre: adjon e a’ kör farsangi tánczvigalma? – És e’ tervezett irodalmi és müvészeti bálról talán fél napig is eldisputáltak volna, ha derék tagtársunk, Besze ur, a’ megye-közgyülési vitatkozások sajátságos, eleven tüzével véget nem vet az ónodi-szerű tanácskozásnak. Ki is, tekintve az egyesület szellemi állását, komoly irányát ’s nem legfényesebb anyagi helyzetét, és hiven, jó humorral rajzolva az a’ nélkül is fölösleges, nem jótékony czélú tánczvigalmak gyarlóságait, oda nyilatkozék, mikint a’ kör ne keringjen, hanem inkább Kliegl-gépének fölsegélésére forditsa azon pénzt, mellyet netalán a’ tervezett bálra czélellenesen fecsérlene. A’ jeles inditvány ugyan pusztába hangzott el: de az szavazat utján mégis csak végzéssé lőn, miszerint a’ kör nem fog bált adni. – Miután továbbá igen opponens természetű tagtársunk, J. ur, a’ köri választmányt némelly dolgokban hibás eljárással vádolá, de a’ vád nem találtatott egészen alaposnak, – az egyesület alapszabályaink átnézése, javitása külön választmányra bizaték, ’s végre – figyelem uraim! – az elmaradt bál pótlékaul, farsangi lakoma adatása határoztatott el, ’s ez utóbbi épen jókor történt, mert már déli 12 óra után az összesereglettek sokasága éhes lévén, az annak idejében kitálalt inditványt bölcs gyomraink megegyezésével elfogadók. – Ezeket előrebocsátván, most már szavunkat beváltólag, egy-két vonást adunk a’ kör ismertetéséhez. – Ez a’ kör, uraim! korántsem valami képfelen circuli quadratura, korántsem valami circulus vitiosus, hanem igazán derék kis társalgási egyesület. Lehet mondani, a’ fővárosi magyar értelmiség, férfias széplelküség (Schöngeist) társalgási köre nagy részben ezen fiatal egyesületben vagyon öszpontosulva. Összesen mintegy 220 tagot számlál, különösen 84 irót, – kik közt 34 academiai tag, a’ többi 54 nem az, de azért kisebb nagyobb mértékben mégis iró, – 25 müvészettel foglalkozót, ’s igy a’ kör tagjainak fele része mégis az irodalom és müvészet embereiből áll. De ezenkivül országunk majd minden osztálya, rangbelije, mutathat itt elő néhány képviselőt; mágnás, nemes, honoratior, polgár, – megyei tisztviselő, dicasterialista, kézmüves, kereskedő, orvos, katona, pap, ügyvéd, juratus, tanuló ’stb. a’ legnagyobb vegyületességben olvadnak itt ösze, ’s az egyesület tagjai közt politicai pályánk több igen jeles bajnokát is föl lehet találni. Az elnök: Fáy András, alelnök: Vörösmarty. – Ezen köregyesület valódi minta-iskolája a’ magyarhoni elegyes néposztályok tömérdek fokozatának, mellynek tetejéről lenézve szédül a’ józan emberi fő, ’s talapjáról föltekintve vérzik a’ tiszta emberi szív. A’ körnek legnagyobb érdeme abban áll, hogy itt a’ legkülönbözőbb elemeket is inkább láthatjuk assimilálódva, mint más illy egyesületekben; ’s az egészen bizonyos népszerü szinezet ömlik el, hozzá járulván a’ fesztelen, bizalmas társalgás illedékes gyakorlata, ’s azon fontos körülmény, miszerint fővárosunkban illy tisztán magyar egyesületet találni nagy ritkaság. A’ körnek erős oldala az is, hogy itt az irodalmunk és müvészetünk iránti érdek és részvét, már maga, a’ nevének megfelelő egyesület fenállása ’s léneges alkotó része által, a’ más osztálybeliek (a’ nem-irók és müvészek) közt is előmozdittatik, ’s oszlatni segíti azon nem épen alaptalan véleményt, miszerint az ugynevezett szobatudósok, társalgási körökben ügyetlenül, feszesen, pedantosan viselik magukat. Ki a’ mi földi circus olympicusunkban megjelen, bizonyára tapasztalni fogja, hogy – kivéve a’ kevés kiveendőt – a’ magyar irók legtöbbjeiben elég elevenség, ügyes mozgékonyság rejtezik, ’s majd mindenikén észre lehet venni származása vagy növekedése helyének vidéki magyaros sajátságait (mert Schedel uron kivül talán nincs is budapesti születésü magyar iró) ... ki körünkbe lép, érdekesen fogja tapasztalni, mikint még legábrándosabb költőink, legmunkásabb szaktudósaink sem olly igen fél holdvilágképü vázalakok, mint azt a’ „tudós” és „poeta” névvel még most sem egészen tisztában lévő vidéken képzelni szeretik; sőt van köztük több, igen-igen jó husba burkolt szellem és talentum. – A’ kör tagjainak főfoglalkozásai közé tartozik a’ journal-olvasás, tekézés (billiárdozás), mihez már saját magyar műszavakat is készitett a’ kör néhány tagja, – a’ nem kis fejtörésbe kerülő, ’s igy az iralom és müvészet barátihoz, gyakorlóihoz igen illő shakkozás, ’s a’ kevesbbé eszes és férfias domino-játék. Kártyázni igen ritkán szoktak, házsártosan soha sem, mi biztos jele annak, miképen itt nincs olly nagy lelki szegénység, nincs olly nagy unatkozás és önhaszonlesés, mint némelly vidéki casinóinkban, hol jobban szeretik a’ pénzt mint a’ hirlapokat olvasni, hol valami érdekes, kivált tudomány- és müvészetre vonatkozó beszédet, szellemdús vitát fölötte ritkán lehet hallani. Ez utóbbi pont a’ körben gyakrabban megfordul, de mégsem olly gyakran, mint azt az egyesület magasabb müveltségü tagjaitól méltán lehetne igényleni. Azonban az olvasószobában sokszor éles észrevételeket tesznek a’ journálvilág, különösen politicai pártcsatáink mozgalmai felett, sőt ha leghiresebb disputáló-athletáink szállanak a’ sikra, a’ nagy zaj és követelő pattogás miatt, minden csendesebb természetü tagtárs kénytelen háttérbe vonulni. Kik az irodalom csatamezején keményen összeütközének, azok egymás irányában itt is megtartják ellenséges állásukat, ’s a’ sok goromba polemicus a’ hires nevezetes bunkós modorú iskolából, csak ugy félszemmel kacsingat egymásra. Aztán egy kis kor- vagy köraristocratia az öregebb irók részéről a’ fiatalabbak irányában – – no de ez se baj, mert az utóbbiakat legkevesbbé sem bántja és zavarja. – A’ kört koszorús költőnk Vörösmarty sajátos személyessége nélkül képzelni is alig tudnók; ő volt ennek alapitója, elnevezője, ő ügyeinek jelenleg is legbuzgóbb vezetője, elannyira, hogy a’ mondottakon kivül már csak igen kedves, mulattató, soha senkit nem sértő, mindent magához vonzó példás társalgása által is valódi centruma, központja lett e’ körnek, melly a’ mi közszeretet- és tiszteletben álló, igénytelen Vörösmartynk távollétében mindig hiányosan tünik föl előttünk. – A’ kör könyvtára még igen csekély, de az irók saját müveikkel már is tetemesen gazdagitják. A’ kör étszobával is bir, hol, kivált azelőtt, midőn korán hunyt genialis szinészünk, Megyery, mulattató anekdotáinak, bonmotinak legélénkebb előadásával füszerezé a’ társalgást, fölötte szép és vig estelizések tartattak. – E’ rövid körrajz bevégeztével minél nagyobb ’s virágzóbb gyarapodást kivánunk ezen maga nemében páratlanul jeles egyesületnek! – ’s egyszersmind nyilvánitjuk, hogy adandó alkalomkor a’ fővárosi érdekesebb intézetek- és egyesületekről több illy nyilvános ismertetést adni, eltökélett szándékunk; a’ mi, ugy hiszszük, nem csak a’ vidékiek, de maguk a’ fővárosiak nagyrésze előtt is, valódi ujdonság lesz. – – Most pedig menjünk át ez apjok-ujdonságról, az apró fiók-hirek tarka világába, – honnét legelőször is értésére adjuk kiváncsi olvasónknak, miszerint egy gazdag pesti izraelita kereskedő e’ napokban megmérgezé magát, mint mondják, házi családi viszonyai miatt .... drága hitvestársától akarván végkép elbucsuzni. Ahi crudo Amor! mondaná Tasso. – – Egressy Gábor, ki saját értesitése szerint, Veszter és Dobozy társaságával nem mint titoknok, hanem mint vállalkozó részvényes, müvészi képezése, tapasztalás ’s az idegen népegyéniségek tanulása végett fog külföldre utazni, szinpadunkon fényes sökerrel folytatja vendégjátékait, ’s a’ mennyire örülünk külföldre utázásán, hol a’ Macreadyk, Seydelmannok látása még inkább lelkesitheti, tökélyesitheti őt, annyira sajnáljuk drámai szinészetünket, melly Egressy nélkül bizonyára ismét csökkenni fog müvészeti érdekében. – Vieuxtemps hegedűvirtuoz f. h. 23-án lépe föl legelőször szinpadunkon, és genialis szerzeményeinek remek előadásával, méltó csodálatra ragadá a’ szép számú közönséget. Ezen magas műélvezetet, ugy hiszszük, egy sem fogja elmulasztani, ki birtokában van a’ szép érzelemnek. – A’ bemeneti árt fölemelve lehet tartani mindaddig, mig csak ezt a’ hallgatók mennyisége megengedi, ellenkező esetben tanácsosabb lesz a’ fölemelt árt leebb szállitani, mert minden esetre jobb a’ kevésből összegyült sok, mint a’ sokból összehozott kevés. Ezen mathematicai igazság olly tiszta, mint Vieuxtemps játékának hangzása. – A’ leánynövelés körül több mint husz évig példás ügyességgel fáradozott Weningerné asszony f. h. 8-án meghalálozván, ezen veszteséget csak azon derültebb körülmény pótolhatja, miszerint az elhunytnak derék leányai, Ida és Luiza kisasszonyok, bizonyára anyjok hasznos nyomdokait követve, folytatandják az intézet vezetését, mellynek buzgó pártolására ezennel figyelmessé teszszük mind a’ fővárosi mind a’ vidéki szülőket, kik leánygyermekeiket czélirányos növelésben akarják részesíteni.
