NAGYBRITANNIA ÉS IRLAND.
NAGYBRITANNIA ÉS IRLAND.
A’ hirlapi vitákon kivül lassankint a’ közönségben is terjedni kezd a’ jelen állapottali elégületlenség. Itt a’ gabna-, másutt a’ szegénységi törvények körül forog a’ napi renden lévő agitatio. Igy a’ „Metropolitan anticornlaw association” sir George de Lacy Evans ezredes elnöklete alatt Londonban nagy gyülést tartott, mellyben számos parliamenti tagok is részt vőnek. Birminghamben, a’ gabnatörvények elleni társulat főtagjai lakomát adának; Nugent lord, a’ joniai szigetek egykori főbiztosa is nagy munkáságot fejt ki ezen annyira közgyülőlet tárgyaivá lett törvények ellen. Nem kisebb az ingerültség a’ szegénységi törvény ellen, melly különösen Irlandban nem csak fölötte nyomasztólag hat a’ népre, hanem ennek legbensőbb erkölcsi természetét is megmérgezi. O’Connell, az irlandi nép fáradhatlan ügynöke, lelkesen szólalt föl nem régiben ez embertelen törvény eltörlesztése vagy legalább lényeges módositása ügyében. O’Connell Károly, Dániel rokona, a’ minap Ennisben, egy repealgyülés alkalmával – mellyen mintegy 8000 személy lehete jelen – következőleg nyilatkozott: „Én nem fizetek szegénységi adót. Itt a’ házam: vegyétek zálogúl, vegyétek el ötvenkét kanári madaramat, ők fütyölni fognak kótyavetyétekre. Ha valóban a’ szegények kapnák ez adót, ugy örömest megfizetném; de igy ők egy font sterlingtől épen 4 shillinget 1 1/2 pence-t kapnak, azaz még negyedrészt sem. A’ többi az autocraták és czimboráik zsebébe hull; 70angol bevitelért, claretért, portoiért, madeiraiért adatik, mellyet Nicholls ur és pajtásai isznak meg.” – A’ tory ministerium utain bizonynyal – bármi szilárdnak látszassék is uralmuk – rózsák nem igen teremnek, ’s hogy a’ crisist maga a’ kormány sem tartja elmultnak, kitetszik azon körülményből, miszerint Peel körlevelet bocsátott párthiveihez, hogy febr. 2-kán, mint a’ parliament megnyitása napján annál bizonyosabban megjelenjenek, minthogy azonnal nagy fontosságu tárgyak kerülendenek tanácskozás alá. – O’Connell a’ fenemlített levelen kivül még „ujévi ajándokul” hosszú fölhivást is bocsátott ki Irland népéhez, mellyben a’ Nagybritannia és Irland közötti törvényhozási unio felbontásának szükségét fejtegeti, egyszersmind pedig következő kivánatokat állit föl Irland részére: 1) a’ telektizedadó teljes megszüntetését; 2) a’ haszonbér megállapitását; 3) ótalmat és ösztönadást az irlandi kézműiparnak a’ parliamenttől; 4) általános választásjogot és titkos szavazást; 5) a’ most fenálló szegénységi törvény-rendszer megszüntetését, ’s jól rendezett kórházak ’s más jótékony közintézetekkeli fölváltását.
