FELSZÓLITÁS AZ IPAREGYESÜLET ÁLTAL KIADNI CZÉLZOTT „NÉPSZERŰ KÖNYVTÁR” ÜGYÉBEN.
FELSZÓLITÁS AZ IPAREGYESÜLET ÁLTAL KIADNI CZÉLZOTT „NÉPSZERŰ KÖNYVTÁR” ÜGYÉBEN.
A’ magyar iparegyesületnek alapszabályilag kitűzött czélja levén „hasznos ismereteket terjeszteni a’ nép minden osztályiban, mellyeknek nincsen módjuk ismeretvágyukat egy- vagy másképen kielégitni”, egyszersmind a’ czél elérésének egyik eszközeül „apró külön nyomtatványok a’ természeti és technicai tudományok és egyéb hasznos ismeretek külön ágaiból” jelöltetvén ki: e’ feladat elméleti részének leendő feladásához az egyesület igazgató választmánya mind azon hazafiak munkás hozzájárulását kér fel ezennel, kik a’ hasznos ismeretek terjesztésének utjain fáradozni elhatározák és képesek.
Illyen ut a’ választmány előtt mutatkozott kettő. Lehet ugyanis az ismeretek terjesztését eszközleni vagy ugy, hogy megkezdvén a’ tudomány valamelly egyes ágát, a’ füzetkék kiadása folytattatik mindaddig, mig ezen megkezdett ág tökéletesen ki nem merittetik; vagy pedig ugy, hogy időszakonkint a’ tudományok különféle ágai használtatnak az ismeret-terjesztés tárgyaul.
És ajánlatos mind a’ két mód. Az első: mert az olvasó és tanuló, miután az egyes füzetben foglalt ismereteket magáévá tette, ezen vonalon halad mindig előre, a’ megkezdett uton ’s az egész tant magáévá teszi, a’ nélkül, hogy annak illő felfogásában, megemésztésében különnemű ismerettel foglalkozás által háborgattatnék.
A’ másodikat több okok javasolják:
1) Az olvasó közönségben több irányt követő egyedek vannak, ’s egynek egy, másiknak más tudományra van különösen szüksége; egyik egy, másik más tudományban keres és talál éldeletet.
2) Vannak több egyadek, kik már egy vagy más uton egyik vagy másik tudományból magoknak az elemi ismereteket megszerezvén, ohajtanának ollynemű ismeretekkel vezettetni be, mellyekbe beavatva még nincsenek.
3) A’ tudományok óriási haladása ’s egymást érő fontos fölfedezések szaporodtával most egyik majd másik tudomány kitünőleg szükséges, mellynek továbbra halasztása a’ kitüzött magas czélnak kárával történnék. Igy a’ természettudományok öszvegéből egykor az optica, máskor az acustica, meg máskor a’ hydrostatica, vagy tán az electricitás vagy a’ magnetismus volna inkább előadandó. Igy a’ természethistoriában egykor a’ szoptatós állatok, máskor a’ madarak, meg máskor a’ bogarak birnának kitünő érdekkel.
4) Vannak közérdekű tárgyak, mellyek előadásában a’ rájok tán soká jövendő sort elvárni a’ hasznos ismeretek terjesztésébeni igyekezettel ellenkeznék. Illyek az egészséget, népi előitéleteket, életphilosophiát ’s több más nagyhasznu ismereteket illető tárgyak, mellyek közvetlenül szükségesek az élet fentartására és nemesitésére.
5) Az emberi természetben alapulván az egyformaság hamar megunása ’s a’ változatosság szeretete, az egyesületi vállalat nagyobb érdeket lesz képes gerjeszteni, ha az ismeretek gazdag országát többféle irányban nyitja meg a’ közönségnek, már csak azért is, mert minden tudományok egymással némi rokonságban vannak, ’s ki egyszer annak ismeretére jut, ’s benne a’ tudományos ismeretek iránt fogékonyság lakik, annál nagyobb örömmel szenteli üres idejét ezen lelki élvezetre.
’S ezen okokból czélirányosabban vélt munkálni a’ választmány az egyesületi czél megközelitésére a’ másik uton, ugy t. i., ha a’ kis könyvecskékben szoros rendszert nem követve, ’s egyes szakhoz nem ragaszkodva, szabad játékot enged az iróknak az ismeretek egész mezején. Nehogy azonban az eljárásnál akár az ész kivánati mellőztessenek, akár az ezen alapuló logicának szabályi az olvasó közönségnek kárával megsértessenek, azt a’ választmány fentartá magának, hogy habár különféle utakon indulnak is meg a’ dolgozótársak, a’ megkezdett ut rögtőn, bevégzetlen el ne hagyassék, ’s azok, kik ez igyekezetek tárgyai, félszeg ismeretekben ne részesittessenek, mert jobb semmit nem tudni, mint valamit félszegen, sehogy sem tudni.
Hogy pedig a’ fent kijelölt uton mind a’ hasznos ismeretek roppant egyetemének, az egymással versenyző találmányok sokasága és ujdonságának, ’s kik mind ezekkel megismertetendők, az egyedek különféle szükségeinek megfelelő változatossággal lehessen haladni, mind pedig az ismeretterjesztés kellő fokozata czélszerűen irányoztathassék: e’ végből a’ választmány 8–10 tárgyat fog évenkint, és pedig – minthogy némelly tárgy, terjedelménél fogva, sőt a’ nyelv tekintetében is, hosszabb időt és studiumot igényel, – két évre előre kijelölni, a’ munkákat pedig, mikkel a’ kitüzendő füzetczímek szerint az erre hivatást és készültséget biró honfiak az egyesületi vállalatot ellátandják, egy „Népszerű könyvtár” czím alatt megindítandó gyüjteményben kiadni.
A’ föltételek, miket a’ dolgozatok kikészitésénél a’ választmány mulhatlanul megkiván, ezekben állapittatnak meg: 1) A’ dolgozat, szem előtt tartva az előadandó tudomány vagy ismeretág leghasznosabb, a’ gyakorlati élet szüksége és kivánatinak legmegfelelőbb részeit, ugy adassék elő, hogy az alapismeretre mulhatlanul megkivántató dolgok ki ne maradjanak. – 2) Hogy a’ naponkint szembeszökő haladás eredményei méltó tekintetbe vétessenek, ’s általában a’ dolgozat a’ tudomány jelen állapotjának megfeleljen. – 3) Az előadás lehetségig rövid, ’s 2–3 ívnyi, a’ mennyire lehet, egymástól független füzetkékre legyen ugyan számitva: ha azonban az iró a’ czélnak megfelelő érdekes tárgyakkal talán több füzetkéket tudna betölteni, abban őt a’ választmány megszorítani nem kivánja. – 4) A’ munkácskák könnyű, mindenki által megérthető, világos és hibátlan nyelven készüljenek.
A’ beérkezendő dolgozatok közűl az: melly jónak, czélszerűnek, ’s ha ugyanazon tárgy fölött több munka adatnék be, a’ többiek között legjobbnak fog, szigorú megbirálat után, találtatni, a’ „Népszerű könyvtár”-ba fölvétetvén, a’ legrövidebb időközökben 16-odrétben megjelenendő füzetekben, csinosan nyomva és a’ szükséghez képest fametszetekkel is ellátva, kiadatik. Ha azonban a’ bejött munkák egyike sem felelne meg a’ föltételeknek, a’ választmány el nem fogadja, ’s mindaddig felfüggeszti a’ kiadást, mig czélszerű dolgozatra szert nem teend.
Az iparegyesületnek a’ könyvek általi munkálkodásban legfőbb feladata az levén, hogy közönsége kezébe minél jobb és czélszerűbb dolgozatokat adjon, a’ választmány kész tiszteletdíjt is adni a’ dolgozóknak, ’s azt egy-egy nyomtatott ivért 16, forditásért németből 9, egyéb nyelvekből 12 p. forintban határozná meg.
Megkivánván pedig a’ választmány a’ „Népszerű könyvtár”-t minélelőbb indítani, ez évre a’ következő tárgyakról ohajt dolgozatokat:
1) A’ testek tulajdonságiról.
2) A’ levegőről.
3) Hasznos növényekről a’ gazdaság és ipar körében.
4) A’ házi állatokról.
5) A’ köznépi előitéletekről.
6) Földleirás elemei.
7) Amerika feltalálásáról.
8) Magyar nyelvtudomány.
9) Magyarország földleirása.
A’ jövő 1844-re pedig ezen czímek tüzetnek ki:
1) A’ melegség.
2) A’ viz.
3) Földgolyónk története.
4) Meteorologia története.
5) Népszerű számtan.
6) Állattan elemei.
7) Magyarország története.
8) Ó világ története.
85Ezek közül kiki hivatása, jártassága ’s tetszése szerint választhat tárgyat dolgozatul. A’ kész dolgozatok, mikből az ez idénre kitűzött tárgyakról néhányat legalább a’ f. e. juniusi pesti vásárig ohajtana a’ választmány beadatni, alulirotthoz (Ujvilág-utcza 630 sz. a.) lesznek beküldendők. –
Csanády Ferencz, jegyző.
