KÜLFÖLDI NAPLÓ.
KÜLFÖLDI NAPLÓ.
Az Augsb. Allg. Ztg melléklapjának f. é. 27 és 28-dik számaiban „bécsi levelek” czím alatt a’ főváros szellemi és anyagi tekintetbeni haladásának körülményes rajza adatik, mellyből hely szüke miatt csak a’ levéliró által fejtegetett tanulságot közöljük: hogy tudnillik egy városi tanács a’ város csinositására, hasznos intézeteinek szaporitására és jó rendben tartására tömérdeket tehet.
Sir Charles Bagot canadai helytartó betegsége miatt visszatér Angliába, ’s a’ Times szerint sir Charles Metealfe – ki Keletindiában sokáig katonai parancsnok vala – fog helyébe küldetni.
Januar. 10-kén költ kir. rendelet által ama’ törvények, határozatok és rendeletek, mellyek az adót és bélyedíjt illetőleg Francziaországban érvényesek, Algirra is kiterjesztetnek.
A’ pénzügyminister a’ pótlék- és rendkivül költségeket tárgyazó törvényjavaslatot a’ kamrákban kiosztatá. E’ költségek összesen 50,047,665 frankra mennek ez évben, megsemmitések és külön törvényekkel engedett öszletek átvitele által azonban ez öszveg 30,167,760 frankra kevesbül. Az afrikai had költségei, 11,475,397 frankkal, a’ fönebbi öszvegbe be vannak tudva.
A’ czukortörvényjavaslati választmány Passy Hippolyt urat választá elnökeül. A’ többség, ugy látszik, mindinkább arra’ kezd hajolni, hogy a’ honi és gyarmati czukor egyenlő lábra tétele fokozatosan történjék, mert a’ rögtöni egyenlités halálos csapás lenne a’ honi czukortermesztésre nézve.
Hirlik, hogy a’ franczia kormány consult akar küldeni Cantonba, ’s hogy Rattimenton gróf, a’ damaskusi zsidópör szerzője, volna e’ hivatalra kijelölve.
Wallisból irják: hogy az egyházi átok-bulla az ifju Schweiz ellen az apostoli követséghez megérkezett. Négy hónapi megtérési idő engedtetik abban, mellynek elmulta után, ha az üdvesség-megszerzésre nem használtatnék, az egyházkebelébőli számüzetés foganatosittatni fog.
Florenczi tudósitások szerint: Piza környéken a’ folytonos esőzés tetemes vizáradásokat okozott. Serchio folyam több falukat elöntött és nevezetes károkat tett. – Genuában januar. 12 és 13-dikán éjjel olly iszonyu szélvész dühöngött, hogy a’ tenger hullámait a’ part kőtöltésén is átkorbácsolá.
Drezdai legujabb tudósitások szerint a’ szász 2-ik kamarában a’ büntetőtörvénykezési reform tárgyában 8 napi tanácskozás után a’ szavazat ekkép történt: Az első kérdés: akarja e a’ kamara a’ kormány tervét, mellyben a’ nyomozási rendszer ’s titkos és irásbeli eljárás fentartatni javasoltatik, elfogadni vagy nem? – 71 szóval 4 ellen, ’nem’-re döntetett el. A’ második kérdésre: akarja e a’ kamara a’ kormányt megkérni, hogy az ha nem előbb, legalább a’ legközelebbi országgyülésre a’ bünvádi eljárás tárgyában, más, a’ nyilvánosság és szóbeliség elveire alapított törvényjavaslatot terjeszszen elő? – 67 szóval 8 ellen kimondatott: akarja. A’ harmadik kérdés: a’ magányszemélyek vagy községek kezeiben lévő bűnvádi biróságoknak a’ statushozi visszacsatolását illetőleg 60 szóval 15 ellen „igen”re döntetett el. Nevezetes körülmény az érdeklett reformkérdés érettségére nézve: hogy azon egyedek közül, kik a’ jelen rendszer melletti biráskodásokban mint hivatalosak tettleges részt vesznek, nyolczan a’ nyilvános és szóbeli eljárás mellett, ellene pedig csak ketten voltak.
A’ würtembergi országgyülés, melly m. e. jun. 30-án elhalasztatott, folyó évi jan. 14-dikén Stuttgartban ujra megnyittatott.
A’ lipcsei Allg. Ztg berlini levelezője azon örvendetes hirt közli: hogy Dr. Jacoby a’ fölebbviteli főtörvényszéken fölmentő itéletet nyert, és igy polgártársai hő tisztelete, mellynek jeléül azok az első biróság által elmarasztaltnak polgárkoronát nyujtani szándékoztak, biróilag ’s igy kormányilag is igazolva van.
A’ königsbergi ujságnak elbingi levelezője egy esetet közöl, hogy – ugy mond – azoknak, kik a’ jelennen fönálló büntetőtörvénykezési poroszrendszer ’s a’ nyilvános és szóbeli eljárás között nem tudják mellyiknek adni az előbbséget, kétségét végképen eloszlassa. Egy elbingi elszegényedett polgár tolvajság gyanujába esvén, az első folyamodási biróság által fegyházban töltendő 7 hónapra ’s kényszerített munkára itéltetett. Ezen itélet következtében tüstint a’ grandenzi fegyházba küldetvén, csak midőn büntetését már egészen kiállotta, akkor tudá meg, hogy a’ főtörvényszék, mellyhez ügyét fölebbvitte, őt egészen fölmentette, de ez a’ grandenzi illető hatóságnak feledékenységből – oh sajnos dolog, ha illy feledékenység lehetséges! – tudtára nem adatott. Hol az itéletek a’ birák, vádlott ’s a’ közönség előtt kihirdettetnek, illy szabadságveszélyeztető tévedés nem történhetik.
A’ török szélekről januar. 17-kéről irják, miképen a’ porta ama’ terheléseket, mellyekkel az ausztriai gőzhajózás vala megróva, megszüntette.
