Győr.
Győr.
Jan. 17. Feledni kezdők már a’ mult év tarka reminiscentiáit, midőn a’ főispánilag f. hó 9-re kitüzött közgyülés Szücs Antal első alispánunk által megnyittaték, mellynek első hete majdnem kizárólag csak a’ hátramaradott tiszti jelentések recapitulatiójában töltetvén, akaratunk ellen is föltünedezének emlékezetünkben sok esetek, mellyekről itélni semmi nem tilthat, – a’ közvélemény készt és segít. Engedje ön nevezetesbjeit felhozhatnom. – 1) Horvát D. fb. hivatalosan jelenté, mikint az adózók, megyénk korszerű nevelési rendeleteinek ellenére, gyermekeiket kevés kivétellel iskolába nem járatják. Inditványozá tehát: hogy részint a’ népnevelésre nézve megyeileg kitüzött nagy czél elérhetésének, részint a’ megyei rendeletek illő tiszteletbeni tartásának tekintetéből jövendőre egy kizárólagos időhatár tüzessék ki, mellyre minden szüle gyermekét iskolába adni bizonyos büntetés alatt köteles legyen; az eddig makacskodottakra nézve pedig elegendőnek vélte azt, hogy a’ választmány elébe hivatván, szigorún megdorgáltassanak. Ez utóbbi határozattá lőn, az előbbire nézve azonban a’ kizárólagos időhatár kitüzése elegendőnek találtatott. – E’ közben felmutattatott és kiosztatott a’ szegény sorsú nemes árvák fölsegélésére alapított pénztár állapotáról szóló nyomtatott jelentés, ’s illetőleg jegyzőkönyvi kivonat, mellyből kitünt, hogy belőle még eddig csak egyetlen árva segittetvén 12 p.fttal, a’ pénztár ereje jelenleg 3923 p.ft 24 kra rug. – Ugyanezen alkalommal a’ lelkes gr. Zichy Otto nőegyesület inditványozott, idnitványa azonban a’ vizes Győrben megbukott. – Tárgyrokonságnál fogva bün volna, nemzetiség és törvények elleni bün, fel nem hozni azt is, mi ez után Karczag D. tb. által szívreható panaszkép fölhozaték. A’ tény egész meztelenségében ez: Győr egyik külvárosának, a’ majoroknak lelkésze – nevével nem igen törődöm – a’ majdnem egészen magyarajkú külvárosnak iskolájában német nyelven parancsolta a’ gyermekeket tanittatni, sőt még a’ sz. beszédeket is mindig német nyelven tartotta!! Ez tény, uraim! ténye egy férjfiunak. – – Az iskolai nyelvre nézve szeretett uj főigazgatónk Deáky Zsigmond, a’ sz. beszédekre nézve pedig a’ megyés püspök rendeltettek intézkedés végett megkéretni. – 2) A’ házalási kereskedés kérdése élénk vitára adott alkalmat. Eredete ez: bizonyos kónyi zsidó, ki szekérrel házalt, a’ győri káptalan tisztei által megzálogoltatván, a’ megyéhez folyamodott; azonban az ottani gyakorlatnak panasza következtében rendelt megvizsgálásából semmi bizonyos ki nem sülvén, határozattá lőn: hogy az 1832/6: 6. t. cz. 7. §. szoros magyarázata szerint mindazok, kik nyitott boltot nem tartanák, díjmenten házalhassanak akár szekérrel, akár egyébkint. Most jött a’ kérdésnek másik része: valljon a’ házalók mivel kereskedhessenek? Voltak, kik a’ házalást csak szalagokra, czérnára, fakanalakra ’s holmi illy díb-dáb krajczáros portékákra akarák szorítani. A’ haladó párt azonban a’ nemzeti szabad kereskedés eszméjétől lelkesítve, törvényszerűn oda vivé a’ dolgot, hogy a’ házalási kereskedés minden tárgyakra – kivévén a’ királyi jogokba és szoros rendőrségi rendeletekbe ütközőket – általánosan kiterjesztetett. Sub rosa megmondom önnek e’ tárgynál, mikint vannak picziny eszmék, mellyeket a’ megátalkodottság és kenyérhála olly hosszú zubbonyokba öltöztet, hogy épen e’ miatt kell elesniök. Illyen p. o., hogy a’ házalás szekéren meg nem engedhető törvényszerűn, mert – ugy mond egy tb. – a’ házalónak minden ház udvarára be kell térni, szekerével pedig be nem térhet, hanem csak az utczán mehet, ’s igy a’ szekérreli házalás nem házalás, hanem utczázás volna, mit törvényeink meg nem engednek. Felejté pedig a’ jámbor ur, hogy minden ház, közvetve vagy közvetlen az utczára van; és ha szerinte a’ házaló csak az udvaron házalhat: ángolos magyarázattal a’ házalás ismét nem leend házalás, hanem udvarozás, sőt még ezt is csak repülve, vagy magát az udvarra gondolva lehetve tenni a’ szegény zsidónak, ha az utczázás törvényellenes vétkébe keveredni nem akarna. Mondatott még az is, hogy a’ törvénynek a’ házalás iránti rendelete csak permissiv, és nem parancsoló, ’s igy a’ földesur azt megengedni nem köteles. Azonban az illyes magyarázatokat nehezen venné a’ felhozó urad. ügyész ur jó néven principalisának igen sok jogaira alkalmazva. – 3) A’ mult tisztválasztási zavar alkalmával összerontott megyetermi butoroknak készitésére kivántatott költségeket Tóth J. kanonok inditványa következtében a’ RR. önkénytes ajánlatok által pótolandják. Erre nézve sem hiányzott azonban amollyan rococoféle inditvány, melly őket közpénztárra utalá. – 4) N. P. a’ közelebbi restauratioi corteskedés alkalmával – mint azt a’ vádló előterjeszté – vontatójának lovait szerfelett meghajtatván, ’s következtében a’ kocsinak – melly a’ vádlott uré vala – rúdja ki szakadván, az egyik lónak lábát eltörte: ellene tehát a’ fogatos adózó kárpótlásért folyamodott. Ámbár némellyek ennek pótlását is a’ házi pénztárra akarák róni: a’ vizsgálat mégis megrendeltetett. Sikeréről tudósitandom majd a’ t. közönéget. – 5) Az utak és vámok vizsgálására kiküldött választmány véleményes jelentését beadván, fájdalommal hallottuk csupán a’ n. város utait és vámszabályait roszaltatni. Ez uttal azonban Győr városa utai iránt minden jót igérvén, – a’ vámok iránt a’ következők rendeltettek: a) A’ megyeileg készitendő vámbérjegyzék minden vámpontnál illő magasságban felfüggesztessék, ’s mindig épen tartassék, különben a’ vámbérlő annyiszor a’ mennyiszer 12 p.ftra büntettetik. b) A’ ns város által már több mint 100 évig használtnak állitott kövezetvám, mellynek azonban törvényeinkben semmi nyoma, ’s emlly – mint Barcza Á. tb. jelesen fejtegeté – a’ törv. utvám eszméjében már amugy is benfoglaltatik, ’s mellynek alapja a’ városi kövezet különben is csak közgazdasági elvszülemény, hogy a’ lakosok kényelme ez által is neveltessék, ’s igy a’ város körébe minél több lakos, minél több vagyon – adóalap – édesgettessék, ez uttal is meghagyatott; zsarolásai azonban, mellyek szerint nem csak a’ kocsiktól, és nagyobb barmoktól, de még a’ juhoktól és sertésektől is kövezetkoptatási vám szedetett, megszüntettek az által, hogy jövendőre az 1 váltó krjával csupán a’ kocsikra és szekerekre – a’ rájuk rakott teher mennyiségét és az akár ezek elé fogott, akár amugy hajtott barmokat figyelembe nem vevén – ruháztatott. Minthogy pedig mindeddig a’ ki nem kövezett Ferencz és Ferdinánd külvárosok szélén szedetett a’ kövezetvám: ennélfogva jövendőre a’ vámpontok a’ kövezet kezdetén a’ megyei számvevő által kijelelendő helyekre rendeltettek áttétetni. – Végre szóba hozatván az is, hogy a’ ns város egy akó bortól 18 p.krt, pálinkától 1 p.ftot, méztől 18 p.krt ’stb. követel, és valóban szed is, minthogy ezt csupán polgáraitól kiváltságos accisakép szedettnek nyilatkoztatá – mit azonban én bizonyos, kezem közt lévő okleveleknél fogva, mellyekben azt maga a’ ns város kőrakati vámnak ’s igy a’ megye által fentebb szabályozott kövezeti vámmal azonosnak mondja, kereken tagadok – ennek gyakorlatában jövendőre is meghagatott. A’ szegény adózók érdeke kivánja azonban, hogy ezen meghagyás sokáig ne tartson. –
a– n–
