SCHWEIZ.
SCHWEIZ.
Genfben febr. 13-kán forrongás volt. Épen midőn a’ nagy tanács a’ statustanács organisatioját illető törvény felett tanácskozott, ’s akkormány javaslatát 83 szavazattal 30 ellen elfogadta, egyszerre zaj támad a’ tanácsház körül tolongó nép között, ’s e’ kiáltás hallatszik: „fegyverrel” – erre e’ sokaság a’ de la Treille térre ’s a’ St. Gervais utczába vonult. A’ kormány azon városrészekben, mellyek még hatalmában voltak, a’ lármaharangot meghuzatá, ’s a’ város katonái és pattantyusága által a’ tanácsházat, fegyvertárt és puskapormagazint a’ lázongók megtámadása ellen biztosittatá. A’ lázongókat a’ schweizi szövetséges hadseregből egy ezredes szövetségi egyenruhában vezérlé. Ideiglenes kormány is már volt részekről kinevezve, azon esetre, hahogy városházat pénz- és levéltárral együtt elfoglalni sikerülend. Febr. 14-kén a’ kormány proclamatiójára és általános amnestia igéretére a’ sokaság szétoszlott, de fegyverét át nem adá. Azonban a’ forradalom ezuttal bevégzettnek tekinthető. Zürichben az ott megtelepedett németek az egyetem német tanitóival együtt kérelemlevelet nyujtottak a’ nagy tanácshoz, hogy a’ kormánytanácsnak azon határozatát, melly által Herwegh Györgytől a’ Zürichben tartozkodási engedelmet megtagadta, szüntesse meg. A’ kérelem az idegenekről szóló 1836-ki septemberi törvényre van alapitva, mellyben az esetek előszámlálvák, midőn az asylum megtagadható, ’s ott a’ politicai viszonyokra vonatkozó időszaki irat kiadásáról nincs emlités. Ha ugy magyaráztatnék az asylum-jogról szóló törvény, emllyet Schweiz századok óta europai elismeréssel gyakorolt, az csalódássá ’s minden szabadabb irodalmi mozgalom lehetetlenné válnék. A’ kérelem nem teljesittetett, de arra nem is volt többé szükség, mert – mint lapjaink mult számában iránt – Herwegh Baselföldön már menedéket lelt. Luzernben a’ szövetségi helytartó elfogadó beszédében mindeneket igért a’ pápa nunciusának a’ catholicus egyház mély sebeinek orvoslására nézve. A’ nuncius igen eszélyesen válaszolt: hogy ő a’ status ügyeit távolról sem kivánja érinteni, küldetésének czélja egyedül az, hogy a’ schweizi catholicusok közt az egységet szilárditsa, ’s a’ catholicus egyház jogait azokkal együtt fentartani igyekezzék. (Aug. Allg. Ztg.)
