Torontál.
Torontál.
Febr. 12. Közelebb mult januar. 30-án kezdett soronkivüli közgyülésünket közszeretetben álló rendszerinti alispánunk nyitá meg, melly alkalommal az uj évi szokott üdvözlés után előterjesztvén, hogy ámbár a’ dec. 5-kei közgyülésben elhatároztatott, mikint e’ jelen gyülés alkalmával az állandó választmány által időközben készített utasitás-javaslatnak egy része, nehogy a’ tárgyak felhalmozódván, időrövidség miatt kellő megvitatás nélkül szűkölködjenek, tanácskozás alá vétessék; mivel azonban a’ választmány, bárha üléseket, e’ gyülést megelőző törvényszékek alatt két hétig folytonosan tartott, munkálkodását be nem fejezhette, ’s a’ RR. is ez alkalmatlan téli időben az utak roszasága miatt lehető legnagyobb számmal nem jelenvén meg, biztosan lehet következtetni, hogy ha mindjárt némelly utasitási pontok a’ megye akaratául egyelőre kijelentetnének is, azok a’ követválasztást megelőzö gyülésen ismét tárgyalásba fognak vétetni, ’s azon jognál fogva, melly szerint a’ következő gyülés az előbbinek határozatait elronthatja, könnyen változást is szenvedhetnek, ’s igy minden tárgy kettős vitatásnak tétetik ki; azért a’ kétszeres munka eltávoztatása okáért jónak vélé elnöklő alispánunk a’ választmány működésének bevégzését elvárni, ’s az országgyülési tárgyak fölvételét a’ követválasztás előtt tartandó közgyülésre annál inkább halasztani, mivel a’ választmány munkálata által kész javaslat adatván a’ RR. elébe, az e’ feletti tanácskozások rövid időn véget érhetnek. – Melly okokat fontolatra vevén a’ megye Rrei, hosszabb tanácskozás után az országgyülési tárgyak fölvételétől annál inkább elállottak, mivel a’ szőnyegre kerülendő hazai állapotok fontossága igen is megkivánja, hogy azok lehető legnépesebb gyülésben a’ teljes számu RR. hozzájárulásával vétetvén tárgyalás alá, a’ hon ’s megye javára ’s az utókor boldogitására ősi alkotmányunk szellemében a’ haladó kornak honi institutióinkkal megegyeztethető követeléseit sem zárva ki, minden oldalról megvitattassanak; miért is e’ részben abban állapodának meg, hogy az országgyülésre meghívó királyi levelek érkezése után kitüzendő közgyülésen nyolcz napig folyvást az utasítások tárgyaltatván, ennek végeztével tartassék az országgyülési követek választása, mellynek határnapja különösen az összes nemesség meghivásával kihirdettetni fog. – Itt megemlítendőnek tartom, hogy az országos dolgokkal foglalkozó választmány javaslatait haladó szellemben késziti, jelesen a’ vallás dolgában minden felekezetnek egyenlő polgári jogokat kiván adatni, – a’ házi pénztár költségeinek mindenki által birtokaránylagos viselését indítványozza, mellynek megyénk általi elfogadását igen is reméljük, mert hiszen itt az idő, hogy a’ nemesség szinte járuljon terhei hordozásához azon országnak, mellynek legtöbb javaiban részesül. Lenni vagy nem lenni, – e’ két tengely körül forog a’ kérdés! Ezerszer boldogok vagyunk, ha megértjük az időnek hatalmas intő szavát, mivel szeretett hazánkat csak igy emelhetjük virágzásra, csupán igy dicsőithetjük fel nemzetünket, ’s a’ mostani aristocratiát, melly magára önkénytesen terhet vállal, hogy az alkotmány sánczain kivül álló többi polgártársainak könnyebbséget szerezzen, egyedül igy fogja áldani az igazságtalan mentességek által már többé meg nem szakadozott hálás utókor! ha pedig makacsul megmaradunk tovább is adómentességünk mellett, ’s az I. r. 9. czimének elmagyarázott immobile perpetuuma alá rejtezünk, ám lásd honfi! hanyatlásnak taszitád honodat, ’s az éjszaki szél dühösen üvölt emléked fölött. – Utóbb a’ választmány az örökváltsági permissiv törvényt kötelező erőre ohajtja emeltetni; azonban a’ gyülés által, mint előre látni lehet, nem fog elfogadást nyerni; az okokat majd meghalljuk. A’ királyi városok országgyülési szavazatának kérdése Szabadka korszerű javaslatának értelmében oldatik meg. Adja isten! hogy törvénynyé váljék, ’s a’ kir. városok, de nem a’ tanács követei a’ hon ’s alkotmány védei közt cselekvőleg is azon helyet foglalják el, mellyet a’ 4-ik rend tisztes állása méltán igényel, ’s mellyre a’ fejlődő kor követelései által hivatvák. A’ tisztválasztási kérdést is vitatás alá vevé a’ választmány, de még be nem fejezte; ugy látszik, a’ kihágások korlátozása végett magát a’ választást szükebb határok közé szorítani nem kivánja, sőt – a’ mennyire lehet – annak még inkábbi kiterjesztésére fog javaslatot adni; mert ha már a’ megvesztegetést kiirtani nem lehet, bizonyos az, hogy nehezebb többet, mint kevesebbet elszéditeni. Minő eredményt vínak ki e’ pontok a’ közgyülési vitatkozásokban? annak idejében közlendjük. (Vége követk.)
