A’ szepességi XVI város kerületéből.
A’ szepességi XVI város kerületéből.
Henszlmann Imre barátom a’ Lipcsében megjelenő ’s hazánkfiainak, kiváltképen pedig a’ magyar időszaki sajtót nem élvezhető németajku polgárainknak, ’s Pulszky Ferencz ur élethű ’s remek leveleit tekintve, szlávjainknak is eléggé nem ajánlható „Vierteljahrsschrift aus und für Ungarn” czimű folyóiratban, mellynek czélja Magyarhon ekkorig fájdalom! még igen kevéssé ismert életét az europai közönség tudomására juttatni, ’s hazánknak német polgárságát a’ nemzeti haladással, nemzeti nézetekkel, igyekezetekkel ’s eredményrei kilátásokkal megismertetni, ’s azok iránti részvétre buzdítani, – többek közt a’ magyarhoni németekről azt mondja, hogy jelenkorunkig bizonyos politicai apathiában éltek, melly a’ statuspolgári önállás ’s nagykoruság utáni törekedéstől legtávolabb volt. Ha ezt a’ városok korhadt municipalis szerkezete mellett természetesnek találtuk: ugy bizony azon sem kell csudálkoznunk, ha a’ XVI városban is a’ politicai tetterő hiányzik; mert mig a’ többi honi városok legalább nominalis képviselet által a’ nemzetiség lánczolatába foglaltattak, a’ XVI város kerületét a’ napról napra tisztábbá váló önismeret sem vezérelheté ama’ világnézet felé, hogy haladását hazájának historiai alapjából kifejtse. Egy részről polgári életének alapzata a’ szász alkotmányrendszer volt, ’s vallásának élethorgonyát is a’ német elemben találta; más részről a’ magyar historiai basist a’ lengyel nemzeti élet háttérbe szoritá, ’s az ellengyelesedéstől is csak a’ német istentisztelet ’s a’ megtartott szász törvény óvá meg. ’S a’ megmaradt kevés politicai élet is, melly a’ városok institutióiból ki nem irathatott, a’ magyarországi városrendszer átültetésével megakadt, ’s a’ közélet közlekedésén kivül a’ visszakapcsolás sem nyujta közeledhetési, annál kevesbbé pedig csatlakozhatási eszközt. Csak az itt-ott érettebben felfogott magasb nemzeti szempont fűzi utóbbi országgyüléseink óta a’ városokat a’ magyar nemzethez, ’s e’ szempont elég, hogy a’ polgárság a’ magyar nyelvet megkedvelje, jóllehet e’ nyelven, ha ohajtaná is, közéleti pályaján kivül hozzá senkisem szól, ’s a’ városokhoz a’ helytartósági közlevelek is – vagy olly aggodalomból, hogy végre még ezek is a’ magyar nyelv ellen felzajoghatnak, vagy hogy nekik a’ nyelv megtanulhatására eddig ösztön nem adatott, vagy hogy törvényes rendelkezésig törvénykivülieknek tekintendők, vagy épen mivel beczikkelyezve nem lévén, a’ hon határain belől lévő törvényhatóságokhoz nem számittathatnak, ’s igy mint törvény- ’s hontalanokra az 1840-ik évi 6 t. czikk sem volna alkalmazható – nem máskép mint deákul intéztetnek. A’ dolog illy állásánál fogva ne csodálkozzunk, hogy a’ XVI szepességi városoknak febr. 13-kán kezdett kerületi közgyülése ügyeit szokás szerint németül tárgyalta, deákul pedig följegyzette. Az ügytárgyaltatások mindig csak egy tengely körül forognak, ’s tökéletes stereotyp-ábrázatúak. De ez megint nem a’ városok hibája, bár ők is egy kissé több életerőt fejthetnének ki! hanem a’ rendszeré ’s a’ városok ingatag ’s törvénykivüli állapotjáé. Első tárgy vala a’ kinyomatott körlevél ’s történetkönyvecskének felolvasása ’s hitelesitése. Mi megtörténvén, mélt. kerületi igazgató ur javaslá, hogy a’ körlevél Szepes vármegyéhez külön megkeresőlevél kisérete mellett megküldessék, melly javaslat egyes akarattal elfogadtatott azon körülménynél fogvais, mivel Szepes vármegyének a’ városok ellenében támasztott állitólagos sérelme közgyülésen érdemileg ’s kimeritőleg soha sem tárgyaltatott, ’s az e’ részbeni követutasitások nem a’ közgyülésekből, hanem küldöttségek által adattak volna, ’s különben is a’ városok elleni sérelemre nézve az tapasztaltatott, hogy ez Szepesben a’ nyilvánosságot mindig kerülte, ’s tudomásra is csak akkor jutott, miután már az országgyülésen előfordult*. – A’ nádor ő főherczegsége felszólitására a’ vakok intézete a’ már befizetett 223 pfton kivül egy növendékre kivántató alapitványtőkével neveltetett. A’ három ’s tizenhárom város közt fenforgott adókérdés hat évre kötött szerződés által ugy egyenlittetett ki, hogy a’ 13 város mind a’ hadi mind a’ házi pénztárba 9/10 részt, Lubló, Podolin ’s Gnezda városok pedig 1/10-det fizessenek, szabadságában állván ugy a’ 3 mint a’ 13 városnak, vagy a’ határok uj fölméretését, vagy miután adó végetti fölmérések a’ hazában még sehol sem történtek, ’s a’ törvény is eddig csak országos összeirást, nem pedig fölmérést ismer, a’ határfölmérési költséges és szokatlan uj szabály alóli feloldozásukat ’s az országos összeirás utáni adókivetést sürgetni. Az adó tárgyában már maga az egyezkedési kiegyenlités elvének kimondása is káros és sérelmes, mivel az adónak illy alapja már magában igazságtalanság. Honunkon kivül illy adószerződésekre az egész világon nem akadunk, ’s honunkban is illy szerződéseket minden adóbeli szabálytalanságok daczára törvény által kellene eltiltani, hogy illy palliativ szerek által el ne altassunk ’s az adónak országgyülésről országgyülésre halasztott szabályozása ne késleltessék. Igaz, hogy a’ szerződés csak hat évre szól, de a’ beszterczei kamara ’s Breznóbánya városa közti adószerződés sem köttetett évszázadokra, ’s 1687-ik esztendő óta sem tudnak tőle szabadulni, ámbár ideigleni elintézés végett maga az országgyülés által ő felségének ajánltatott; de az illy ideigleni elintézésekkel ugy vagyunk, mint az ideigleni portaszabályozásokkal, mivel olly épületen, mellynek sarkalapja nincs, a’ legügyesebb kéz ’s legjobb akarat sem segithet. – Az előkerült zsidóügykérdések az illető városi tanácshoz utasittattak. A’ mult octoberi közgyülésen kimondatott, hogy a’ zsidók a’ XVI városokban nem csak ellakhatnak, hanem a’ háztulajdonos polgárok megegyezésével polgári jogokat is, mint sör- ’s pálinkafőzést ’s mérést gyakorolhatnak; ezen határozatot azonban némelly városok különféle megszoritások által egészen nullificálják. Már egy-két olly zsidóüldözési eset fordult elő, mellyet szó nélkül nem hagyhatni, de vizsgálat alatt levén, eredményét bevárom. Minden uj törvénykezési rend ujabb nehézséget ujabb kérdést hoz. A’ XVI városban is több csődületi esetek fordultak elő, ’s az illető tanácsok valamennyire az uj csődületi törvényt alkalmazzák, sőt egy compromissionalis biróság az előtte lefolyt per az 1840 évi XXII t. czikk 98§-nál fogva a’ váltófeltörvénszékhez a’ kerületi igazgatóság utján felküldetni elhatározta. E’ körülmény azon inditványt szülte, hogy a’ városokban valamennyi csődületi perek nem az uj törvény, hanem a’ régi szerint itéltessenek ’s a’ kerületi törvényhajduvárosok ’s Jász- Kun-kerületekben előbbi állapotában meghagyassék, innét pedig a’ fölebbvitel a’ személynöki székhez történjék, mert a’ törvény a’ XVI városokról hallgatván, az parancsolónak ’s az eddigi szokást megváltoztatónak nem tekintethetik. Hogy a’ csődületi törvény a’ XVI városban sem maradhat foganatositás nélkül, arról nincs ugyan kérdés, de a’ fölebbviteli biróság illetőségét a’ városi tanácsok előtt lefolyó perekre nézve a’ törvény az által, hogy az általános rendelkezés alól valamennyi kerületet feloldozta, ’s a’ választmányi törvényjavaslathoz kivételeket toldott, kétessé tette; mert ha a’ törvény három kerületre nézve – következetesen e vagy sem? azt nem vitatom – világosan kivételt engedett, annál inkább föl kell ezt tenni a’ negyedik, a’ törvényből egészen kimaradt kerületről is, mellynek elrendezése a’ még csak alkotandó törvénytől függ. A’ compromissionalis biróság itélete „a’ fölebbviteli illetőség kérdéséban” a’ kerületi törvényszék által fog megvizsgáltatni; a’ városok tanácsai előtt lefolyó csődületi perekre nézve pedig határoztatott: hogy a’ „kerületi törvényszékre” vitessenek föl, innen pedig a’ hétszemélyi táblához. Itten a’ váltófeltörvényszéki a’ nélkül is kivételeknek alávetett centralisatiót a’ kerületi törvényszék helybeliségével egybevetni nem akarom; de majdan meglátjuk, mit mondand a’ váltótörvényszéknek ezen a’ kerület jelen provisorius, mondhatnám törvénykivüli állásánál fogva igen termszetes elmellőzéséhez a’ főtörvényszék*. – A’ mezei rendőrségről szóló törvény következésében a’ XVI szepességi városokban is, mellyek egyenkint a’ szabad kir. városok normájára igazgattatnak, épen ugy mint a’ sz. k. városokban, kapitányi hivatalok állittattak fel, de valamennyi városban a’ kapitánynak más hatásköre, más foglalatosságai vannak; ’s azért a’ biróilletőségi kérdések tömkelegéből a’ városok ki nem vánszoroghatnak. De mind ezen illetőségi kérdéseknek ugy a’ szabad királyi mint szepességi városokban kútfeje azon tévedés, mellynél fogva a’ városgazdaságbeli ügyeken kivül, három hatósági illetőséget képzelnek, ugymint: tanácsit, városbirói t ’s kapitányit, jóllehet a’ törvények ’s a’ városi rendszer helyes felfogása csak kettőt, tanácsbelit t. i. ’s kapitányit enged, ’s a’ birót elnöki eljárásain kivül mint birót a’ tanács öszehivása nélkül itélethozásra ott, hol kapitány van, bármi néven nevezendő ügyben soha, de soha sem hatalmazza fel, de fel sem is hatalmazhatja, mivel különben a’ biróban a’ politicai ’s agazdaságbeli tárgyakon kivül háromféle birói illetőség pontosulna, ugymint két elsőbiróságu, egy részről ön személyére, más részről a’ tanácsra vonatkozó, ’s egy fölebbviteli, a’ biró saját itéleteit ugyanazon biró által vizsgáltató hatóság, minél nagyobb anomaliát és zavart kigondolni csakugyan nem lehet. De hagyjuk ezt, a’ városok elrendezésével e’ chaos is oszolni fog.
E’ levél közöltetni fog.
Valóban ezeket ’s a’ szepességi XVI város ügyeiről e’ lapokban már másszor közlötteket ovlasva, lehetetlen az embernek nem bámulni, mikint lehet a’ hon határai közt valakit illy törvénykivüli állásban hagyni? – és lehetetlen nem hinni, hogy a’ XVI városok beczikkelyezése továbbra már csakugyan nem haladhatand. –
Szerk.
