Pest.
Pest.
Pest megye követutasitó közgyülése mart. 21-kén vette kezdetét, főispánhelyettesi elnöklet alatt, roppant számú közönség jelenlétében, mint a’ népes középponti megyében ’s az ügy fontosságánál fogva várni lehetett. De a’ nyers erő, mellynek garázdálkodása, emlékezetünkre, Pest megye tanácskozásait még soha nem szenynyezé – eddig legalább – ez alkalommal sem ütötte föl megyénk teremében rémfejét, ’s Pest megye régi becsülete e’ részben ujólag óva van. Ősiség, házi adó, örökváltság alkalmasint ma ’s holnap kerülendnek elő; mert az utasitási tervet dolgozott választmány javaslata egy rendszeres egész, mellyben minden tárgynak saját logicus helye van, ’s e’ sort, e’ rendet nem volt, ki megzavarni akarná. – Mi e’ gyülésről hosszasabban fogunk tudósitani, ’s tudósitásunk tárgya főkép a’ választmány javaslata lesz, mikint azt a’ közgyülés el vagy nem fogadandja, avvagy módositandja.
Első nap, mart. 21. Pest vármegyének országgyülési tárgyakkal megbizott választmánya – a’ mint fontos és érdekes jelentésének kezdetén maga is kifejezé – azon szerencsés helyzetben volt, hogy elvet és tért, mellyből és mellyen induljon, nem vala szükség keresnie; mert azt a’ megye rég kijelölé, ’s az a’ haladás elve és pályája. – Ez vezérlé Pest megye RReit 1832-ki utasitásaiban, ezt követek azóta is szilárdul folytonosan. – De tárgyválasztással sem igen kellett a’ választmánynak törődnie; mert ezeket is kijelölte már a’ megyében kifejlett ’s két országgyülésre adott utasitásokban nyilatkozott közvélemény. – Javaslatai, mellyek a’ jelen közgyülésen tárgyalás alá vétettek, ’s a’ kijelölendő módositásokkal határozat erejére emeltettek, a’ következők:
1) A’ törvényhozás legelső ’s mellőzhetlen kelléke: hogy ki legyen egészitve. Azon nem reménylett esetre tehát, ha talán azok közül, kiknek akár közvetlen, akár közvetve országgyülési joguk van, valaki meg nem hivatnék, vagy a’ megjelenésben akadályoztatnék, követ urak a’ képviselők táblája tagjainak igazolási kérdését (verificatióját) is szőnyegre hozván, az országgyülés kiegészitését eszközölni ügyekezendnek. – Mivel pedig ő felsége a’ mult országgyülésre 1840. april. 25-kén kiadott kir. válaszában a’ törvény ’s törvényes gyakorlat szerint meghivandóknak bizonyos meghivásuk felől biztosítani ’s a’ mult alkalommal némelly mágnások meghivásának késedelmét a’ törvényhatóságok által hiányosan eszközlött összeirásoknak tulajdonítani méltóztatott, – a’ megye RRei az e’ megyében lakó vagy birtokos főrendek összeirását elrendelek.
2) Hanyagság a’ végrehajtásban nemcsak a’ törvény czélzott jótékonyságát semmisíti meg, hanem a’ törvényhozás folyamát ’s logicáját is megakasztja; mert sok törvény van, melly előzvénynek van letéve, maga után további fejleményt okvetlen vonandónak, mi ha végre nem hajtatik, a’ haladás kerekének természetesen meg kell akadni. Követ urak tehát előlegesen inditványba hozandják a’ törvények végre nem hajtásának számonkérését ide tartoznek főképen: a) a’ részek tettleges viszszacsatolásának elmulasztása; – b) a’ mult országgyülésről kirendelve volt országos választmányok munkálatai; – c) a’ jobbágytelken lakó nemesek adóztatását parancsoló 1836: XI t.cz. végrehajtásának több megyékbeni megbocsáthatlan elmulasztása, mi már is annyi káros következményt szült. 194Egyszersmind utasitásba adatott: olly törvény alkotását eszközölni, melly a’ törvény végrehajtását elmulasztó akár testületek, akár egyes tisztviselőkre szigorú büntetést szabjon.
3-ik pont az előleges sérelmek orvoslása. – – 4-ik: hogy a’ szólás törvényes szabadságára nézve követ urak a’ tárgyalás fonalát ott, hol a’ mult országgyülésen megszakadt, felfogván, ezen sérelemnek orvoslását is eszközöljék.
Ezek részint mint országgyülési előzményeket, részint mint ollyakat, miket az ország alkotmányos szabadságának csorbitása nélkül, melly elidegenithetlen hitre-bizott kincs, ’s mellyért a’ jelen nemzedék a’ jövő kornak felelős, nem mellőzhetni, – első helyre soroztatván: – Következnek, mik a’ haladás pályáján cselekvésnek indult nemzetünk érdekében a’ közelebbi orsz.gyülés teendői közé soroztattak, nevezetesen:
5) Alig lehet valaki csak kissé gondolkozó, honunkban, ki át nem látná, hogy minden osztályok külön érdekeinek egy magasb közös érdekbe egyesitése nélkül nemzetünknek jövendője nincs. Érdekegység azon varázserő, melly Europa csaknem minden népeit értelmiség, pallérozottság és anyagi jólét tekintetében fölénk emelé; valamint érdek egység hiánya képes egyedül megfejteni a’ talányt: ezredes alkotmányos élet mellett illy kedvező anyagi helyzetben ’s annyi kedvező körülmények közt mikint maradt nemzetünk mindenben századokon át ennyire hátra. Erőtlen nemzetnek kormánya is erőtlen. Egyik a’ másikkal nem ellentétben, de szoros viszonyosságban áll; és ki hiszi, hogy kormány hatalmas lehet a’ nélkül, hogy a’ nemzet is az legyen, annak hijába jegyzett a’ történetiró. Kimondatik tehát az utasitásban, mikint Pest megye honunk és nemzetünknek mindnyájunk által ohajtott jövő nagyságát ’s jólétét biztosan csak az eldarabolt erők központositásával hiszi eszközölhetőnek. Ezen központositás pedig nem máskép, mint egyedül a’ külön osztályok külön érdekeinek egyesitése által történhetik meg. – Érdekegység elve legyen tehát a’ jelszó, melly a’ közeledő törvényhozást haladás szellemében teendő intézkedéseiben vezérelje; érdekegység: szellemi, közjogi, birtokviszonyi és közteherviteli tekintetben.
6) A’ szellemi érdekek közt első helyre állittatik a’ nemzetiség ügye. Nem tagadhatni ugyan, hogy honi nyelvünk az 1836-ik évi országgyülésen törvényes jogainak egy részébe visszahelyeztetett, ’s a’ törvényeknek eredeti nyelve lőn; a’ következett országgyülés pedig a’ VI. tcz. által e’ részben még több nevezetes és nem csekély következésű előlépéseket tőn: de sok van még hátra, mit nyelvünk ügyében tennünk kell, hogy azon elválasztó falak, mellyeket az idegen nyelv a’ közös hon polgárai közé állitott, leomolván, a’ nemzeti egyesités nagy munkája teljesen bevégezve legyen: szükséges tehát, hogy a’ törvénynek azon kivételies rendelete, miszerint a’ magyar nyelv használata csak törvényben elősorolt esetekre, ’s azokra is nagyobb részben nem kötelezőleg, hanem csak engedőleg terjesztetek ki, – általánittassék, ’s kötelező erőre emeltessék. – Ennélfogva eszközöltessék ki, hogy a’ királyi hitlevél, az országgyülésre meghivó levelek, királyi előadások, királyi válaszok magyar nyelven adassanak ki; a’ törvény csupán magyar nyelven szerkesztessék; – valamint iskolai nyelv eddig a’ deák volt, ugy ezután magyar legyen a’ tanitás Magyarországban, a’ népiskolákban pedig legalább rendes tanulmányi szakká tétessék; a’ közigazgatás minden ágaiban, minden kivétel avvagy módositás nélkül, a’ magyar nyelv hozassék be. Ezen kötelező rendelet azonban a’ társ Horvátországra, mellynek nemzetiségi önállóságát a’ magyar törvényhozás eddig sem kivánta csorbítani, csak annyiban terjesztessék ki, mennyiben akár törvényhozás, akár közigazgatás tekintetében a’ közös törvényhozás-’s kormányzással érintésbe kell jőnie.
Egyébiránt általános szabályul szolgáljon követ uraknak: hogy mindent,mit a’ nemzetiség emelése ’s fölvirágzása tekintetében jogszerűleg tehetni, kövessenek el: hogy a’ magyar nyelv eddigi méltatlan állásának ügye a’ jelen országgyülésen végkép ugy el legyen intézve, miszerint azt a’ nemzet országgyülési tárgyul kitűzni többé ne kénytelenittessék.
7) A’ szellemi érdekek másodikául soroztaték a’ vallás ügye. Azonban ha e’ részben is egység kivántatik eszközöltetni, koránsem a’ vallási egység ábrándja forog szem előtt, hanem az, hogy a’ külön vallásbeli felekezetek egymásnak belső meggyőződése után szabadon választott vallását tisztelve, mint azon egy nemzeti család tagjai egymás iránt kölcsönös türelem- és szeretettel viseltessenek, a’ törvényhozás pedig a’ különböző vallású felekezeteket egyenlő jogokkal ruházza föl. – Az érdekegységet vallási tekintetben illy értelemben véve, a’ vallási egyenlőséget és azt, hogy a’ honban valláskülönbség statuspolgári jogokra nézve különbségeket ne vonjon maga után, törvény által kijelentetni, egyszersmind követurak utasittatni határoztattak, hogy a’ mult országgyülésnek a’ vallási sérelmek és kivánatok tárgyában azon pontokra nézve, mikben mind a’ két tábla megegyezett, ő felsége elibe terjesztett fölirására az elhatározó kir. válasz kiadatását sürgessék; a’ miben pedig a’ két tábla közötti egyesülés mult alkalommal nem sikerülhetett, azt a’ képviseleti tábla legutólsó izenete fonalán ujra tárgyalás alá vevén, annak kir. határozat alá jutását eszközölni ügyekezzenek. Egyébiránt az e’ tárgybani országos fölirásban benfoglaltatván, hogy az 1791: 26 tcz. rendelete szerint római catholicus lelkész előtt kötött, de a’ r. cath. egyházi rend ellenszegülése miatt papi áldással el nem látott vegyes házasságokból, mint különben is érvényesekből született vagy születendő gyermekek törvényesek: miután a’ mult orsz.gyülés óta vegyes házasságok protestans lelkészek, sőt törvényhatósági közhatározat következtében még polgári tisztviselők előtt is köttettek, – következetesnek, sőt mellőzhetlenül szükségesnek látszott, hogy az e’ részben alkotandó törvény által minden illynemű ’s a’ törvény kihirdetéséig kötendő vegyes házasságok ’s azokból származott vagy származandó gyermekek törvényesittessenek; egyszersmind a’ törvényhatóságoknak kötelességül tétessék, hogy minden illynemű vegyes házasságokat a’ törvény kihirdetése után egy év alatt összeiratni ’s a’ támadható kérdéseknek hiteles utoni eldönthetése tekintetéből ezen összeirást levéltárukba tétetni tartozzanak. – Ezen ekkép elfogadott pontra nézve némi vitatkozás keletkezett; melly azonban nem annyira az utasitás érdemét, mint inkább egyes kifejezéseket tárgyaza, ’s inkább csak utóhangrezgése volt azon hangulatnak, mellyet e’ kényes tárgy költeni szokott. – Pest megye magához hű marada; de a’ vitatás nem volt keserű; éreztetek, hogy az expectoratiók kihivása minden tekintetben csak kárt okozhat, ’s hogy legjobb felöle minél kevesebbet tanácskozni, hanem átadni azt végelintézésül az országgyülésnek. – Ezen pontra nézve a’ választmány javaslatán közgyülésileg csak annyi változás történt, hogy ezen kifejezés helyett: „akár protestans lelkészek, akár törvényhatóságok rendeletéhez képest polgári tisztviselők előtt kötött vegyes házasságok” gr. Majláth János igen helyes inditványára ezen tágabb ’s megnyugtatóbb kifejezés tétetett: „nem r. cath. lelkészek előtt kötött vegyes házasságok.”
8) Érdekegység közjogi tekintetben olly tág jelentésű czím, mellynek megfelelő tartalma nem lehetne egyéb a’ hon minden polgárainak törvényhozás és közigazgatásbani részesitésénél. És eljő az idő, el kell jőni az időnek, midőn e’ czím értelme honunkban is egész kiterjedésben valóság leend. ’S bár a’ teljesedés órája még nem ütött, ohajtása ez minden jobb kebelnek, ’s Pest megye RReinek nemcsak ohajtása, hanem 1832. évi utasitásában nyilván kijelentett akarata is. – Azonban Pest megyének ugy választmánya, mint RRei nem azokhoz tartoznak, kiknek elvök: „semmit nem tenni, mert mindent egyszerre nem tehetni.” A’ fokozatos javitás legczélszerűbb; mert részletek kivitele könnyebb, mint egészé, ’s a’ törvényhozásnak a’ nemzet jelen szükségeit kell főkép tekintetbe venni, ugy azonban, hogy a’ jövendőnek kifejlődését meg ne kösse, vagy annak helytelen irányt ne adjon. – Ez elvet követve Pest megye RRei, a’ választmány javaslata szerint ’s több országgyülésre adott utasitásaik nyomán ez uttal csupán a’ sz. kir. városok és sz. kerületek belső viszonyainak és országgyülési helyzetének elrendezésére szoritják indítványukat.
Sokkal inkább ismeretesek a’ mult országgyülések történetei, hogysem azoknak elősorolására szükség volna, mik a’ kir. városok követeinek, a’ 1608: 1-ő czikkre alapított kölön szavazat iránti követelésére vonatkoznak. Azonban nem mellőzhető a’ megemlités, hogy e’ tárgyban már a’ mult országgyülés előbb kerületi választmányt nevezett, ’s miután az, idő hiányában, a’ városok kérdésének sok munkát kivánó tárgyalásához nem kezdhetett, később egy országos választmány kiküldetését is elhatározá, ’s ámbár e’ kiküldés ő felsége kir. válaszának meg nem érkezte miatt teljesedésbe nem ment, mégis ha a’ kir. városok körében az ország valamennyi törvényhatóságaihoz intézett körleveleik szerint azóta keletkezett életmozgalmak nem léteznének is, e’ tárgyat az igazság és méltányosság érzete ’s a’ kor lelke sokkal inkább megérlelé, hogysem az irántai intézkedéssel tovább időzni lehetne, ’s ez időzés tanácsolható volna.
Mik voltak a’ k. városok hajdan? mi volt rendeltetésök régibb időkben? honnan vette ország rendi joguk eredetét? fejtegetni felesleges, ’s a’ fenforgó czélra nézve elég a’t ény,miszerint az alkotmány sánczaiba fölvéve, az ország negyedik rendét képezik ’s a’ műipari érdeket, ’s ujabb korban a’ nemzetek önállása és törvényes szabadságának egyik leghathatósb biztositékát kellene képviselniök; de mostani elszigetelt állasukban és visszás szerkezetökben, miszerint minden szabadválasztási, közigazgatási és törvényhozási jogokat a’ polgárok egész tömegének kizárásával csak azon csekély számú testület gyakorolja, melly önmagát választja, kiegésziti és utasitja, nem képviselhetik. Mit őseink elmulasztottak, t. i. azon idegen elemeket, mellyekből hajdan a’ k. városok alakultak, a’ nemzettel egybeolvasztani, annak helyrehozása most még hatalmunkban áll, még nem késő, ’s a’ jelen nemzedéknek lön fentartva a’ csomót megoldani. – ’S erre egyedül biztos ut mindenek előtt a’ kir. városok belszerkezetét, ’s e’ szerkezetben a’ különböző osztályzatokat, egy testté forrasztani, ’s képviseleti rendszer behozatalával a’ megyei alkotmányos szerkezethez assimilálni. Mi gyakorlatilag követkelőkép menne véghez:
Választassék titkos szavazattal és absolut többséggel kisebb vároosokban egy helyen, nagyobb városokban kerületenkint, egy képviselői testület, ’s ennek választásában vehessen részt minden városi lakos, ki az alább elősorozandó categoriába esik. – Ezen képviselői testület tagjainak száma azon mértéktől függene, miszerint az országgyülés meghatározná, a’ most érintett categorákba tartozó városi lakosok közül hánynak legyen egy képviselője’ miben a’ törvényhozást azon tekintetnek kellene vezérelni, hogy miután ennek nem csak választó, hanem egyszersmind tanácskozó testületnek is kell lenni, a’ megalapítandó szám ezen kellékek mindegyikének lehetőleg megfeleljen, azaz: a’ képviselők mint választók szerfelett kevesen, ellenben mint tanácskozók szerfelett sokan ne legyenek. A’ képviselők hivatala nem holtig, hanem bizonyos évekig tartó lenne, – ’s törvény által szabatnék ki az évek száma, mellyek multával az egész képviselői testület, a’ fentebb előadott módon, mindenkor ujra választatnék; magában értetvén, hogy ugyanazon tagok, ha a’ választók bizodalmát birják, ismét és ujra megválaszthatok. – A’ választói vagyis polgári jog azonban nem adományozáson vagy engedelmezésen alapulna, hanem természetes eredvénye lenne törvény által meghatározandó bizonyos minőségnek, ’s e’ tekintetben állapot, születés, vallás és személyviszonyok mi különbséget sem tehetnének. –
E’ pont körül önkényt adja magát elő a’ kérdés: tétessék e különbség a’ választói („activ”) és választhatási („passiv”) képesség között? A’ megye RRei egy részről a’ szabad választásnak alkotmányos életünk csaknem ezredes korán folytonos következetességgel keresztülszövődő elvéből, más részről az érdekegyesités és assimilatio szempontjából indulva, a’ választhatási minőségnek a’ képviselő személyére vonatkozó, és törvényhozásilag meghatározandó minőségen tulterjesztését, a’ választási szabadság eszméjével ellenkezőnek vélvén, követ urakat e’ kérdésnek szőnyegre kerülése eseténél oda utasitották: hogy ekkép nyilatkozzanak; magában értetvén, hogy azon esetben, ha ettől a’ többség által netalán elüttetnének, azon részhez kelljen csatlakozniok, mellynek szavazata a’ jelen utasitás szellemével összefér. És pedig következők lehetnének a’ qualificatiók vagy categoriák, mellyek arra nézve, hogy valaki polgárjogot gyakorolhasson, következőleg a’ képviselői testület tagjává választalhassék, ’s azok választásában is részt vehessen, törvény által megalapitandók volnának:
a) Mind azok, kik legalább egy év óta városi házat vagy telket, vagy a’ város határában fekvő vagyont birnak.
b) Minden kereskedők, mesteremberek és gyárosok, kik maguk kezére dolgoznak, ha legalább három év óta már a’ városban laknak.
c) Azon városi állandó lakosok, kik a’ fentebbi két categoriába nem esnek ugyan, de élelmi keresetök a’ városbani állandó lakás által van föltételezve, irástudók, ’S a’ törvényhozás által meghatározandó mértékben a’ városi pénztárba adót fizetnek. Ezen mértéket a’ mi illeti: itt hitelesen bebizonyított (városi lakás által föltételezett) jövedelmeket lehetne csak adó alapjául fölvenni, és miután ugyanzon kereseti ág, az ország különböző részében fekvő k. városokban, különböző mennyiségű hasznot hajt: e’ tekintetből a’ k. városok három osztályzatba tétethetnének, ’s a’ jövedelmi minimum az első osztályozatuakban példaul 400, a’ másodikban 300, a’ harmadikban 200 frtban állapittatnék meg.
Az ekkép alakitandó képviselői testület a’ tisztviselőkkel egyetemben, az országgyülési követeket utasítaná, a’ városi tisztviselőkart, minden hat, vagy a’ hány évben törvény által meghatároztatnék, titkos szavazattal és általános többséggel egészen ujonnan választaná, a’ várost illető tárgyak felett (kivéve a’ törvénykezésieket, mellyek a’ közigazgatásiaktól elválasztva az illető biróság hatáskörébe tartoznának) szabadon tanácskoznék, határozna, határozatainak végrehajtására a’ tisztviselőkart utasítaná, ’s azok mikép teljesittettek. számon kérné.
A’ tervezett képviselői testület gyülése, vagy helyesebben városi nagygyülés tartásának részleteibe bocsátkozni, nem látszott szükségesnek, ’s tájékozó elvkint elégnek tartaték kijelenteni: hogy a’ gyüléseket rendszerint meghatározott napokon nyilvánosan tartandóknak és Magyarországban azokban tárgyalási nyelvül a’ magyart kell kötelező törvény által kijelölni.
A’ fentebbi három categoria által minden lakos, kit polgárjog gyakorlata illet, születés, állapot, vallás és személyes viszonyok különbsége nélkül egy testté lenne olvasztva. Ezen vezérelvül tűzött összeforradás és assimilatio elvéből önkényt következik a’ k. városok territorialis birósága, ’s annak hatósága rendőri és bünvádi eljárásokra nézve a’ készülőben levő büntetőtörvénykönyv rendeletéhez képest, polgári kereseteket illetőleg pedig a’ törvényhozás által szabandó körben lenne kiterjesztendő.
Az assimilatio elvénél fogva végtére szükséges, hogy a’ kir. városok azon censusnek, mellyel eddig a’ k. kamarának adóztak, tőkéjét egyszerre lefizetvén, a’ kir. kamarátóli függésök egészen szüntetnék meg, és közigazgatási dolgokban egyenesen az ország főkormányszéke, a’ nm. m. k. h.tanács főfelügyelése alá, a’ városi biróságok előtt lefolyt ügyek fölebbvitelére nézve pedig a’ királyi curia birósága alá rendeltetnének. Miből önkényt foly hogy mind a’ magyar k. h.tanácshoz, mind a’ k. curiához a’ k. városok köréből is tagok lennének alkalmazandók.
Eddig ment az első napi tanácskozás és állapodás. A’ városi szerkezet kérdése élénk vitára nyujtott alkalmat, minthogy a’ választmány által felállitott polgárjogi qualificatio három categoriája ellenére, a’ census eszméje hozatott inditványba; de a’ többség ezt adórendszerünk jelen fekvésében ’s városaink szerfeletti különbsége mellett gyakorlatilag merőben kivihetetlennek, vagy legalább a’ polgárjog ’s vele az alkotmányos szabadság szerfeletti megszoritásával eszközölhetőnek itélvén, – a’ választmány javaslatát fogadta el. – Ezen categoriák philosopiájáról ’s a’ censualitásról néhány szót a’ jövő szám vezérczikkében szóandunk. –
2-ik nap, mart. 22. Ezen egész napot egyetlenegy kérdés fölötti vitatás huzta ki. Az t. i.: valljon a’ sz. kir. 195városok országgyülési követét a’ polgárok összesége, (azon categoriák t. i., mellyek a’ polgárjogi qualificatiót megadóknak fentebb kijelölvék) vagy pedig a’ polgárok összesége által választott képviselő testület válaszsza? azaz: a’ követválasztás direct vagy indirect legyen e? – A’ választmány azon elvnél fogva, miszerint a’ követ nem tisztviselő, hanem képviselő, azt tehát csak az választhatja, a’ kit képviselnie kell, – azt javaslá, hogy ha a’ polgárok összesége, városi ügyeire nézve, városi képviselőjét maga választja, (’s ez másképpen nem is lehet) igen természetes, hogy azon képviselőjét is magának kell választania, ki őt az országgyülésen képviselendi; ez azonban utasitását azon képviselő testülettől nyerendi, mellyet a’ városi polgárok összesége a’ végett választott, hogy helyette tanácskozzék ’s határozzon, mikint ezt a’ képviseleti rendszer magával hozza. – Ennek ellenében inditványoztatott, hogy a’ követet vagyis országos képviselőt, ne a’ polgárság, hanem a’ városi választott képviselők válaszszák, minthogy az utasitást csak ezek adhatják. – Többen szólottak ötvennél; a’ nevezetes többség a’ választmány javaslatát emelte határozattá. – Buda városa követte a’ polgárok egyenes választói jogát pártolá; – Pest városa követe nem szólott, de a’ nemes város tiszti ügyvéde a’ minél kevesb jogot pártolá, többre akkorra igérvén pártolását, ha majd a’ megyék is e, szerint lesznek coordinálva!! –
