Pest.
Pest.
Pesti gyülés. Örömtől dagadó kebellel hagyók el mult csütörtökön, mart. 23-án, Pest vármegye gyülésteremét. A’ háziadó aránylagos együttviselését Pest megye RRei közegyetértéssel elvállalák. Ellene egyetlen, de csak egyetlenegy szó sem emelkedett. A’ választmány e’ részbeni javaslata fölolvastatván, „maradjon” maradjon”! harsogott végig a’ teremen. Ellene senki sem szólott, mellette szólni szükség nem vala. A’ harsogó, „maradjon”! a’ legékesebb szónoklat volt, melly illy nemes ügynek illy nemes diadalt víhatott ki. – És midőn főispán helyettesünk b. Prónay Albert, megyénk becsületének férfias hű vezére, kit e’ napok emlékezete a’ közszeretet, hála és tisztelet szent kötelékeivel még (ha lehetett) szorosabban csatolt Pest megye RRei sziveihez, – midőn tisztelt elnökünk, kit Pest megye büszkén vall magáénak, megkérdezné a’ rendeket: van e valakinek szólója a’ választmány javaslata ellen? ’s a’ RR. ismételt „maradjon”-nal felelvén, azt közhatározatnak kimondotta: szivünk szivéből fakadó éljen-kiáltásokkal hagyók el a’ teremet, azon szent hittel kebelünkben, hogy a’ melly országnak illy aristocratiája van, melly igazságos lenni igy tud, igy akar, az megérdemli, hogy az ő ’s nemzete jövendőjét a’ népek istene megőrizze minden gonosztól, mellyet reá a’ kor kérdései körül ólmos botokkal ’s bicskákkal hősködők polgári bűne áraszthatna. Hazánk égboltján sok borús felleg tornyosodik, kevés az örömnap polgárkebelnek, korunk- ’s honunkban; – bocsássanak meg tisztelt olvasóink, hogy a’ gyéren élveeztt öröm közlésének ösztöne tudósitásunkban a’ sortartásnak elibe vágott. – Most rendre a’ dolognak fonalán, hol az mult számunkban megszakadott.
A’ kir. városok belrendezésének mult számunkban közlött mód szerinti előrebocsátása mellett Pest megye RRei valamint egy részről az országgyülés általános coordinatióját törvényhozási intézkedésre még jelenleg éretlen kérdésnek tartják, ugy más részről a’ kir. városok országgyülési állásának elrendezését amattól fölfüggeszteni, vagy e’ fölfüggesztésre amazt ürügyül használni nem akarják, sőt inkább a’ kir. városok orsz.gyülési szavazata kérdését életkérdésnek tekintik – ollyannak, mellynek eldöntése, hogy ne halogattassék, igazság, méltányosság ’s a’ hon java egyaránt követelik. Kivánják tehát, hogy a’ kir. városoknak nem individualis, hanem arányos számu szavazat adassék; – kivánják (mikint már lapjaink mult számában is jelentve volt), hogy a’ városok orsz.gyülési követei ne a’ képviselő testület által (indirecte), hanem a’ választói minőséggel biró összes polgárság által (directe) választassanak; – végre pedig kivánják azt is, hogy a’ követté-választhatásra nézve a’ bizodalom és szabad választás sem azon városi egyénekre, sem semmi más ugynevezett passiv qualificatio által megszoritva ne legyen, mint csupán, hogy követté ollyat lehessen választani, ki az országban az alkotmányos jogokra törvény szerint képesitve van. – E’ pontra nézve passig qualificatióul felállittatni inditványoztatott 1) hogy a’ választandó követ magyarul tudjon: 2) hogy városi földbirtokos polgár legyen, mikint a’ megyei követnek is nemesi földbirtokosnak kell lenni; 3) hogy törvénytudó legyen. Feleletül adatott az elsőre, hogy a’ magyarul tudás qualificatiója igen természetes; dem ár ott ki van mondva, hol utasitásba adaték, hogy a’ közdolgoknak mindenütt, ugy az országgyülésen, mint a’ városok gyülésein magyarul kelljen vitetniök. – A’ földbirtoki qualificatio a’ nemességnél igen helyén lehet, mnithogy ez a’ földmüvelési érdekeket képviseli; de igen fonákul illenék a’ városi következ, ki az ipar és kereskedés érdekeit képviselendi: tehát ép azon érdekeket, mellyeknél a’ földbirtok csak mellékes tekintet; mert alapjok egyenesen az ingóság, t. i. munka, pénz és termények. – A’ mi pedig a’ törvénytudást illeti: ép az a’ baj, hogy a magyar törvényhozás ekkorig leginkább csak törvénytudókból állott, kik Vertőczyt ’s a’ Corpus jurist igen jól **tudhaták; de ép ezért a’ nemzetgazdaság, ipar, kereskedés, pénzügy körül járatlanoknak kellett lenniök. – Azon kell lennünk, hogy országgyülésünkön minden érdek képviselve legyen; pedig a’ városi követséget is a’ törvénytudók sorsára szorítani annyit tenne, mint azt akarni, hogy ipar és kereskedés jövendőben s legyenek országgyülésünkön képviselve. – Mondatott még az is, hogy a’ polgárság csak a’ maga köréből tartozzék választani országgyülési követét; de ugy látszott, hogy ez csak a’ szakadozott particularismust örökítené, az egész nemzet egy testté forrásának, az assimilatiónak ellene volna, ’s az erkölcsi decentralisatiót öregbítené, minélfogva most is elég baj, hogy a’ honnak alig vannak emberei, hanem csak többnyire a’ megyéknek, ’s ugy vagyunk vele, mintha az, ki megyénk határain kivül lakik, már reánk nézve idegen volna.
Ezen módositások tehát el nem fogadtatván, csak azon kérdés maradt fen: hány szavazat adassék a’ kir. városoknak összesen? ’s mikint osztassék ez fel közöttük? Hivatalos statisticai adatok hiányában Fényes Elek statisticája vétetett segélyül, melly a’ kir. városok népességét 547 ezerre teszi. És vezérelvekül állittaték föl: 1) hogy Pest megye nem akar játékot üzni a’ kir. városok szavazatrendezésével, hanem valósággal akarja, hogy a’ dologból valami legyen; és igy e’ kérdést az országgyülés általános elrendezésével összekötni vagy attól fölfüggeszteni nem akarja; – 2) hogy a’ politicai működésnél a’ megyék szavazatainak száma arányitóul szolgáljon, de a’ megyék egymás között arányitás alá most ne jöjjenek; – 3) hogy minden kir. város, melly már országgyülésen van, a’ szavazatjogban részesittessék: ugy mindazáltal 4), hogy miután a’ képviseleti rendszer helyes fogalma szerint nem bizonyos térnek, hanem személyeknek kell képviseltetniök, nehogy addig is, mit mostani egész szerkezetünk fokonkint képviseleti szerkezetté átalakuland, az országgyülési szavazat jogszerű rendelkezésének jövendő kifejlődését megkössük, vagy annak helytelen irányt adjunk, a’ kir. városok polgárainak adandó szavazat alapjául ne csupán a’ törvényhatósági tekintet, hanem egyszersmind és főképen a’ személyszám szolgáljon; – és pedig 5) nemcsak a’ polgári és nemesi rend közti szavazatarány egyik tényezőjül, hanem a’ rendezés alá jövő polgári rend közti szavazat arányitójául is. – Ezek után fölvétetett arányitó mértékül: 1) a’ kir. városok népessége; a’ megyék ’s kerületek népessége arányában; – 29 a’ polgárok mostani száma a’ szavazó nemességarányában; – 3) a’ porták száma. – Ezen három adatból középszám szerint a’ kir. városok egyetemét 8 2/3 rész szavazat illetné. Mivel azonban rendezés által a’ polgárok száma a’ kijelölt categoriák 203szerint tetemesen növekedni fog, mivel a’ kir. városok követei által az ipar és kereskedés érdekeinek kellend képviseltetniök, ez pedig nyomatékos befolyást kiván; végre, mivel a’ szavazatszám meghatározásában az elosztás lehetsége, erre pedig a’ topographicus helyzet legtöbbet határoz, Pest megye Rrei a’ kir. városoknak 15 szavazatot adni határoztak. – E’ körül midőn némi vitatkozások történnének, mellyek közt Kendelényi Károly tb. különben a’ javaslatot, mint szokottan minden haladási ügyet, melegen pártolva, a’ kir. városok országgyülési joga kérdését történettanilag alaposan fejtegeté; – különös tetszéssel fogadtatott Buda városa érdemes követének Koleda András urnak, mint mindig, ugy most is a’ kölcsönös érdekegyesités szempontjából tett nyilatkozata, miszerint helyesen fogván föl, hogy e’ kérdés megoldását nem a’ szélsőségekig vitt törvényhistoriai praetensiókhoz merevényen ragaszkodás által (mint Sopron, Kassa, Eperjes), hanem kölcsönös méltányosság utján lehet csak remélni, – őszintén kijelentette: hogy küldői a’ RR. e’ részbeni határozatát köszönettel fogadják, ’s abban megnyugszanak.
A’ 15 szavazatnak a’ kir. városok közti fölosztására nézve a’ választmány azon tervet fogadta el, melly lapjaink 227-ik számában közölve volt, mellynél a’ töredékes szavazatnak sok ellenvetést szenvedhető eszméje az által van elháritva, hogy minden megyének szavazata, ’s igy a’ várooské is duplicáltatván, a’ kerületezés szüksége kisebb körre szorul, ’s ez által az illy városkerületekbeni követutasitás nehézségein is könnyítve van. – Ezen terv ellenében b. Eötvös József ur különösen a’ most említett nehézségek miatt azt javaslotta, hogy a’ kir. városoknak adandó 15 vagyis (könnyebb fölosztás végett mindent kétszerezvén) 30 voks akkint osztassék fel, hogy a’ 46 k. város közül (minthogy a’ 47-ik, Bélabánya, Selmeczczel egyesülve van) a’14 legnépesebb város egy-egy szavazatot, azaz félannyit kapjon, mint egy vármegye; a’ többi 32 város pedig 1/2 szavazatot, azaz 1/4 rész annyit, mint egy vármegye. Hogy ez a’ szavazatosztásnak igen könnyű ’s igen egyszerű módja, az tagadhatlan, ’s csak az a’ kérdés: valljon a’ főczélnak ’s a’ fentebb kitüzött alapelveknek megfelel e? Ezen javaslat szerint egyetlenegy város nem volna az egész országban, melly olly nyomatékkal birna az országgyülésen, minővel a’ legkisebb vármegye bir, azaz: egy város sem volna megnyugtatva, megelégedve; miből az következhetnék, hogy minden nyomatékkal, mellyet a’ városok nyernének, máshova gravitálnának, mint hova a’ nemzet várja ’s kivánja. E’ t erv tehát egy részről kevesebbet ád, mint tanácsos, más részről ellenben még a’ legkisebb várost is olly nyomatékkal ruházza föl, miszerint országos dolgokat ép egy olly testület képviselője dönthetne el, mellyet illy eldöntő nyomatékra qualificáltnak nem itélhetünk; – olly testület döntene el, melly magában isoláltan az országgyülést képező erkölcsi unitások közt helyt nem foglalhat; de foglalhat igenis, ha más hasonlókkal addig egyesittetik, mig egy erkölcsi testület áll elő, eléggé képesített, hogy a’ nemzet képviselői közt személyesitve legyen. – A’ RR. azonban e’ kérdést nehézségeit igen átlátták, ’s a’ választmány javaslatot azon hozzátétellel adák követeiknek utasitásul, hogy e’ tárgyat mindjárt országgyülés elején kerületi választmány által initáltassák, ’s annak javaslatát minden esetre előlegesen a’ megyével közöljék.
A’ kerületbe egyesitendő városok Pest megye utasitása szerint követeiket akkint választanák, mint a’ P. Hirlap említett számában is mondva volt; az utasitványozás pedig ugy történnék, hogy minden város saját képviselői ugy gyülésben készitne utasitást, ’s azzal ellátva küldene népességi arányban megbizottakat közös kerületi gyülése, ’s az ott általános szótöbbséggel megállapitandók szolgálnának a’ követeknek utasitásul.
Végezetül meghagyák a’ megye rendei, hogy az e’ tárgyban mindjárt országgyülés elején kinevezni inditványozandó kerületi választmány a’ városi követek előadásait különös gonddal megfontolja, ’s hogy a’ városi követek közül már a’ jövő országgyülésen nemcsak napló-birálók, hanem kerületi jegyzők is kiválasztassanak; – mihez mi még azt szeretnők adni, hogy kerületi ülésekben szavazatrai fölszólitáskor a’ kir. városok nem együtt, hanem egyenkint szólittatnának föl nyilatkozásra; minthogy a’ kir. városoknak is complexu szószólójuk nincs; ez minden esetre némi engesztelő erkölcsi súly volna addig is, mig a’ szavazatnak csak törvény által változható számitása elintéztetnék.
9) Az érdekegyesités szempontja közjogi tekintetben oda vezérlé Pest megye RReit, hogy a’ Jász-Kun, Hajdu-fiumei, turopolyai (vagyis törökmezei–campus turcicus– mint ők magokat nevezik) és a’ XVI szepességi város kerületeknek ugy közigazgatási, mint törvényhozási tekintetbeni rendezését utasitásba adnák; ’s a’ kir. városok ügyébeni elvek nyomán, de mindenik kerületnek sajátlagos szükségeihez képest szerkezendő rendezés előrebocsátásával mindenik kerületet teljes országgyülési szavazattal fölruházni elhatároznák.
Idő ’s hely szűke miatt ugy e’ határozatnak részleteit, mint az utasitás többi fontos és nagyérdekű pontjainak bővebb közlését jövő számunkra kényteleníttetvén halasztani: most némelly pontokat csak rövid tartalmilag sorozunk el.
10) Érdekegyesités birtokviszonyi tekintetben. Vezérelv: a’ birtoknak szabaddá ’s biztossá tétele. A’ birtok kétféle: nemesi és urbéri. – A’ nemesi birtokra nézve az ősiség általában töröltessék el. – A’ rejlő kir. jog (jus regium latens) ha máskép nem lehetne, váltsággal is szüntessék meg. – A’ kir. fiscus keresvényekben is csak akkor örökösödjék, ha a’ szerzeményesnek sem szülői, sem maradékai, sem mellékrokonai negyedíziglen nincsenek, sem végrendelést nem tőn. – Az örökvallások, a’ csalás eseteit kivéve, örökre fölbonthatlanokká nyilatkoztassanak. A’ már folyamatban levő pörök bevégzésére határidő szabassék. – A’ szerződéses zálogok a’ kötött évek lefolyta után elévülés alá essenek, ’s ha bizonyos idő alatt ki nem váltatnának, kiválthatók lenni megszünjenek. – A’ birói zálogok kiválthatása lehető legrövidebb időre szorittassék. – A’ praescriptiót csak tettleges pörinditás ’s meghatározott gyors formák szerinti folytatás szakithassa meg. – Az ősiség mellett csak két szó emelkedett, mellyeknek egyike, önvallomás szerint, halottas beszéd vala. – 11) A’ hitre bizottságok (majoratusok, senioratusok) jövendőre megszüntetnek; a’ már fenállók addig maradnak csak, mig a’ hitrebizottságokra jogot tartók élnek, kik t. i. az eltörlő törvény kihirdetésekor már életben voltak; miszerint senki élőnek a’ törvénybe vetett bizalma meg ne hiusittassék (közakarattal határoztatott). – 12) Az ősiség eltörlése, ezer bonyodalmainál fogva, az egész polgári jog átvizsgálását tevén szükségessé, ha ez országos választmányi elődolgozatot megkivánónak itéltetnék is: mindazáltal az örökvallások, zálogok elidősülése, kir. birtokjog, fiscusi örökösödés ’s hitrebizottságok kérdései szemelvényileg a’ fentebbi élvek szerint már ezen országgyülésen törvény által okvetlenül elintéztessenek. – 13) az incapacitas eltöröltessék: a’ birtokszerzési szabadság, vallás és polgárosztályzati különbség nélkül, mindenkire kiterjesztessék, a’ ki született magyar alattvaló, vagy pedig naturalizált magyar; – és pedig külföldi magyarrá csak ugy naturalizáltathatik; következőleg Magyarországban birtokot csak ugy vehet ’s birhat, ha magát az illető törvényhatóságnál bejegyeztetvén, bizonyos (például 10) évek óta a’ honban lakik, adót fizet, a’ magyar nyelvet megtanulta, ’s külországtóli személyes függetlenségét bebizonyítja (közakarattal határoztatott). – 14) A’ jobbágyi örökváltság szabad alku utjáni lehetsége azzal tágittassék, hogy a’ váltság a’ telekföld egy bizonyos részének átengedésével is megtörténhessék; de ennek maximumát orsz.gyülés szabja meg. Ellenben a’ jobbágyi adózások közös becsüsök által megbecsülendő ’s törvényszék és h.tanács által fölebbvizsgálandó teljes értékének öttől százzal számitott tőkéjét a’ jobbágy egyszerre lefizetni, és igy a’ földesurat tökéletesen kármentesíteni akarja, a’ földesur azt egy helységbeni minden jobbágyaitól együtt és egyszerre elfogadni köteles legyen: az örökváltsági törvény tehát permissiv szabályból, a’ jobbágy kivánatára, kötelezővé emeltessék – ’s ennek gyakorlati eszközölhetése földjövedelmi-bank (Land-Renten-Bank) felállitásával könnyittessék, melly a’ jobbágynak aprólékosan letörlesztendő kölcsönt adjon, miszerint a’ földesur az egész kármentesitő tőkét egyszerre megkaphassa. – 14) Az egyházi tized töröltessék el, vagy legalább természetbeni adása megszüntessék; a’ jobbágyság azt a’ pactátákhoz mérséklett áron váltsa meg, ’s minden esetre a’ jobbágynak a’ tized-kibérlésben elődjoga legyen. – 16) Érdekegység teherviselési tekintetben, és pedig 17) ’a megyei házi adót nemes és nem-nemes, személy- ’s birtokszerinti arányban állandóan együtt viselje. A’ rovatok országgyülésen állapittassanak meg; a’ szükségtelenek kihagyassanak; ha a’ katonaélelmezési veszteség az 1840: III. t. cz. nyomán meg nem szüntethetnék, az a’ hadi adóhoz csatoltassék, a’ népnevelés ellenben a’ házi adó rovatai közé fölvétessék. – A’ változatosság alá nem eső kiadások rovatai országgyülésileg rendszerittessenek; az előre nem látható költségek rovatára nézve szinte törvény által kiszabassék, hogy az egésznek hanyad részénél fölebb rugtatniok nem szabad; az adózás tárgyait szinte törvény határozza meg, de a’ tárgyak közötti arány a’ megyei kivetésre tartozzék, s’ hogy a’ törvény korlátai az adókivetésben át ne hágassanak, a’ nm. h. tanács felügyelése föltartassék. – Mind ez egyetlenegy szó ellenzése nélkül közakarattal elfogadtatott. – 18) Vasutak, csatornák, országos nagy vállalatok a’ nemes közerejével létesittessenek, erre indirect adó utján országos pénztár alkottassék, mellynek jövedelme kamatot képezendvén, az ország vagy papirospénz, vagy országos kölcsön utján annak tőkéjével rendelkezzék, ’s a’ törlesztés kezelésére forrásai lennének: 1) a’ só árábóli 11 kr; 2) mérsékelt lajstromozási taksa, birtokváltozásoknál, telekkönyvekkel összekötve; 3 bejegyzési díj szerződéseknél ’s kölcsönzéseknél, a’ csalárd bukások megakadályozása végett kötelező intabulatióval; 4) kir. hivatalok, czimek, rendek, megtiszteltetések, egyházi javadalmak, grationalék díjfizetéseiből 1/4 résznyi toldalék; – 5) védvámok: külföldről hozandó vas, selyem, gyapju, len, kender, bőr, üveg, porczellán, kőedény, czukor, gyármüvekre ’s fényüzési czikkekre minők a’ külföldi dohány, külföldi bor. – 6) A’ clerus beneficiatus major egyházi javai jövedelmének azon része után, melly a’ kiszabadandó congruát felülhaladja, bizonyos jövedelmi adó, – de a’ most élő főpapok mentesitésével; – 7) a’ megyei házi adónak minden forintja után két krnyi toldalékfillér; – 8) absentismusi adó, t. i. a’ megyei házi adóból az absentistákra eső öszvegnek háromszorozott mennyisége. – Ezek volnának az országos pénztár jövedelmi forrásai. – A’ kezelést, országos vállalatok végrehajtását ’s az utasitás többi pontjait a’ jövő számban.
