Gömör.
Gömör.
Pelsücz, mart. 19. Évnegyedes közgyülésünk f.h. 13-án vette kezdetét. Első napra, mellyen sürgetős leiratok ’s intézvények vétettek föl, a’ szokottnál ugyan kevesebb számmal jöttek egybe a’ tanácskozó RR., azonban ennek könnyen kitalálható oka az volt, hogy a’ jövő országgyülésre adandó követi utasitás tárgyában készített választmányi javaslat tanácskozás alá vételére már előre f. hó. 14-ke tüzetett ki. És csakugyan gyülésünk második napján a’ nagy számmal egybesereglett RR. között több mint 400 köznemes jelent meg. – Azt, hogy kiket hivott fel a’ haza tiszta érdeke, kiket pedig mellékes nézet, szivek vizsgálójakint nem feszegetem; de tisztességgel legyen mondva, köznemes atyánkfiai e’ tekintetben a’ nyilvánosság emberei valának, mert nyiltan homlokukon viselék, hogy mi végett jöttek vagy jövettek be; ’s jó előre hangosan harsogván a’ „maradjon az ősiség, nem adózunk, megtartjuk a’ constitutiót!” szavakban rejlő informatiót, tudni lehetett, mikép ámitások által felingerülten a’ választmány javaslotta életkérdéseknek, különösen az ősiség és házi adónak megbuktatása volt a’ kitűzött czél; mert mint a’ két testvérhonban mindenütt, ugy nálunk is találkoznak ügyesen számitgató Proteusok, kik a’ szegény haza rovására, saját érdekeik javára, illy alkalmakat használni el nem mulasztanak. Igy tehát, noha el sem jött még a’ szőnyegre kerülendő életkérdések felett határozandó percz, mégis előre méltó aggodalommal félteni kellett a’ józan számitás, idő, mód és körülmények által előnkbe nyujtott azon czélszerű eszközök sorsát, mellyeket Gömör egy igen nevezetes többsége – mondhatnám, gondolkodó része – több rokon hatóságokkal kezet fogva, a’ nemzet szellemi és anyagi erősitésére jövő országgyülésen használandónak várt, remélt ’s akart. Ez előzmények rövid tudatása után lássuk f. hó. 14-re kitüzött közgyülésünk folyamát, eredményeit, a’ változatokat, mellyek egymást váratlanul követék. Lelkes első alispánunk megnyitó beszéde végeztével, pontonkint olvastatott az országgyülési tárgyakkal foglalkozó választmány véleményes javaslata, jelesül: a) Ha valamellyik követnek megbizólevele akár a’ kormány, akár a’ választók egy részétől kérdésbe vétetnék, törvény által mondassék ki, hogy illy esetben a’ megbizólevelek érvényessége felett egyedül a’ statusok táblája minden felsőbb befolyástól menten ’s függetlenül itéljen. – b) A’ kerületi ’s országgyülési tárgyalásokra nézve, gyorsirók által vezetendő naplók rendeltessenek. – c) Az időközi munkálatokkal megbizott országos választmányok, mult megbizatásukróli tudósitásuknak beadása ’s a’ törvény hatóságokkali 220előleges közlése mellett, jövőre oda utasittassanak, miszerint foglalatosságuk kezdetének idejét meghatározni, a’ kitüzendő határnapra minden elnöki meghivás nélkül egybegyülni, ’s ha a’ körülmények szerint időközben eloszlani kénytelenittetnének is, mielőtt ez történnék, munkálkodásuk folytatásának határidejét eleve kijelölni tartozzanak. – d) Az 1791: 13. t. cz. értelme világosan magyaráztassék, és meghatároztassék. e) Bármi czímű ’s felekezetű papságnak polgári törvényekhezi leköteleztetése azoktól mindenekkel egyenlőn függése, ’s csak azoknak pontos teljesitésével létezhető állásuk, törvény által világosan mondassék ki; pápai bullák pedig csak azok legyenek érvényesek, mellyek országgyülés által ollyanoknak kimondattak. – f) A’ felajánlandó adóra nézve azon határidő, meddig az beszedhető lesz, törvény által megjeleltessék; Erdély visszakapcsolt részei a’ hazai pénztárba adózzanak; a’ horvátok, rájok nézve az adóbani kedvezés okai megszünvén, a’ magyar adózókkal egyarányban fizessenek; országgyülés minden évben tartassék. – Mosolyra inditó volt, tanácskozó köznemes atyánkfiainak e’ helyen az országos adó megemlitésével történt demonstrativus – „nem adózunk, nem fizetünk” időelőtti kifakadása. – g) Diplomaticai állás Magyarhonban egyedül a’ magyar nyelvnek tulajdonittassék, ’s az esetek, mellyeket még ne talán kivételképen kijelölni szükséges, törvény által világosan emlittessenek. – b) A’ kir. városok minden kamarai függés és befolyástól mentesittessenek, ’s választmány bizassék meg, melly a’ kir városok szavazatának nem csak igazságos aránybani mennyiségét, hanem alkotmányos állását ’s hatáskörét, belszerkezetét, egyszersmind a’ szabad községek, mezővárosok, kizárólag belkörökben értett rendszeritése módját kimunkálja. – i) A’ biró felelős legyen, ennek sükerbe vétele iránti módok kimunkálásával szinte választmány bizassék meg, senki 24 éves kora előtt biró, 30 éves kora előtt követ ne lehessen. – k) A’ választási jog minden vesztegetések ’s önkényes visszaélések ellenében törvényes rendszabályokkal biztosittassék. Ezen itt említett pontok, lehet mondani, a’ birói felelősség ellenébe felállitott vitázásokat kivéve, általános helyeslés- ’s egyetértéssel mentek határozatba; – most következett l) a’ napi kérdéseknek egyik legnevezetesbike, az ősiség; – alig olvastatott fel, a’ vélemények minden ágaiban, korunk kivánataihoz alkalmazkodó országgyülési választmánynak, az ősiség eltörlésének szükségét tiszta szerkezetben kimutató javaslata: a’ jó előre szándékban nyilatkozó ellenzék, t. i. köznemeseink hangos „maradjon”-t kiáltottak az ősiségnek; a’ nagy fáradsággal sükerült csendesség után kezdettek többen a’ tárgyhoz szólani; voltak, kik az ősiség eltörlésében a’ nemzetiséget féltették; voltak, kik a’ hitelt lábra emelő más módokat ajánlottak, egyik tb. H. M. pedig, ki oknézeteiben mindig isoláltan szeret állani, csak azért sem tartá az ősiséget eltörlendőnek, mennyiben azt, sok tékozolni hajlandó urak ugy akarják; – voltak, és pedig sokkal többen voltak, kik az ősiség eltöröltetését, az idő sürgető szükségének véve, világosan kimutatták azon nehézségeket, mellyek az ősiség létezésével fejlődési korunk ösvényén akadályul állanak; de bár a’ csalhatatlan igazságok szívhez szóló szónoklatokban fedeztettek is föl, ez mit sem használt, az ősiség eltörlésével, szabadság- ’s vagyon-elvesztés ’s utkavicsolás hiedelmére ámitott köznemesek előtt. Történt, midőn egyik szóló, az ősiség eltörlését javasló okok részletes elősorolásába ereszkedett, egyik köznemes „ki kell vetni az ablakon”szóval vágott beszédébe; de a ’szabadszólás ellenzékhőse, a’ hirtelen „actio” lármájától megszeppenve, attól a’ nagy tömeg közé vegyülés által magát az egyszer megvédelmezte. Igy az e’ tárgyban három óráig tartott vitatkozás ’s nehézségek feltüntetése daczára is, szünetlenül csak a’ „maradjon” kitörő erős lármája hangzott teremünkben, melly később hatalmas „voksra menjen”-nel cseréltetett föl, és csakugyan e’ szőnyegen forgó életkérdés eldöntése szavazatra késztetve, 179 ellen 373 szavazattal, az országgyül. választmány ősiség eltörlésére vonatkozó javaslata, eltemettetett. Itt szükségesnek tartom megemlíteni azon körülményt, miszerint a’ legyőzött 179 szavazat közt 176 kardos, a’ 373 közül pedig csak 15 vala kardos rész kijelentése; ez jellemző különbséget teszen a’ veszteség sé győzelem közt. – Ezzel be vala végezve másodnapi közgyülésünk. Következő harmadik napon, a’ megelőző demonstratiók után, méltó aggodalommal gondolhattak, megyénknek hazafiui tiszta érzelemtől lángoló számos egyedei a’ szőnyegre kerülendő házi adó kérdésére, annyival inkább, mert bárha a’ gyülés termein kivüli capacitatióknak némi foganatos sikere lett volna is, az által, hogy a’ köznemesség harmadik napon ujra két százzal többre szaporodott, minden kedvező számitásnak meghiusittatni kellett. Szembetünőleg láttuk az ingerlő főnökök örömeit, a’ mult éés még következő győzelem fölött, melly a’ szegény közügy rovására saját érdekekért csikartatott ki. De hogy sokszor a’ hazafiui aggodalmas szent érzést váratlanul láthatatlan kéz jutalmazza meg, – az erkölcsi erőnek rendkivüli kijelentése ihletéssel hat a’ kételkedő keblekre, ’s hogy magányérdekek a’ nemzet szent érdekei előtt eltörpülve, földre szegzett szemmel vonulnak háttérbe mindennek példás tanuságát láttuk 3-ik napon, mintegy 800 tagból álló gyülésünkben. Ugyanis felolvastatott a’ házi adó közös elvállalása iránt adott választmányi következő javaslat, t. i. – m) a’ megyei költségek fedezéséhez mindenki személy- és birtokaránylag járulni köteleztessék; önkény akadályozása tekintetéből azonban 1. mindig országgyülésen állapittassanak meg a’ szükségek czimei; 2. a’ közpénztár megállapitandó költségeiről csak közhirré-tétel utján lehessen tanácskozni; 3. ha az első pontban megjelendő szükségeken felül valamelly különös szükség adná elő magát, ezt pótolni egyedül azok tartozzanak, kik annak fedezését jónak látták. Ezt a’ köznemesség részéről hangos „nem adózunk, nem fizetünk” követte; végre a’ nagy sokára helyreállott csendesség után, a’ szőnyegre hozott ’s a’ cselekvés jelen szakában legnevezetesebb tárgyhoz szólani kezdettek. Először is fölkelt M. J. hadi főpnéztárnok, aggodalmát abban találva leginkább, mikép a’ házi adó kölcsönös elvállalása által a’ nemnemesek is az alkotvány sánczaiba vétetnek föl, ’s ez által az alkotvány felforgattatik ’stb. És fölkelt Szentiványi Károly, a’ haznáak, kivált pedig megyénknek szeretetre ’s köztiszteletre méltó férfia. Meg fog engedni hiszem a’ tisztelt honpolgár, ha e’ helyen kitörő indulattól melegülve jelentésemben kissé eltérek, – fölkelt, mondom, ’s a’ házi adónak közös elvállalása iránt két és egy negyed óráig tartó, és nekünk mégis igen rövid beszédet mondott; sokkal gyöngébb tollam, semhogy ennek alapos, mély és mégis tiszta tartalmát, pro legem aniliai classicitását leirhatnám; de annyit mondanom szabad, mondanom kell, hogy e’ beszéd hatása határozta el sok tekintetben a’ házi adó közös elvállalását, ’s erőteljes elmondása után több táblabiráink kijelentették, mikép az adó elleni nyilatkozás szándékával léptek a’ tanácskozó terembe, de Sz. K. szívhez és észhez tartozó szónoklata által, az ügy jótékonysága felől meggyőzetvén, készek az adót elvállalni. Ezen beszéd a’ halmozott igazságok leleplezése után, körülményekhez alkalmazott fejlekezések ’s ellágyulásokban szivből fakadó könyekre inditá csaknem általánosan a’ hallgató közönséget. A’ házi adó közös elvállalásának szükségét törvényesség, igazság és okosság szempontjaiból mutatta meg; előadta 1. mikép nincs törvény, melly az adózókat a’ fizetésre olly világosan kötelezze, mint a’ nemeseket, előadta megyénknek 1599-tőli adólagos állását; 2. a’ nemesség fizetési mentességének igazságtalanságát; 3. az urbériségeknek adótelekül nem adatását; 4. a’ különbséget, mi 1800 óta megyénkben, a ’nemesi és adófizetői terhek közt van; 5. kimutatta az aristocratia érdekében álló birtok-ótalmat ’s tekintélye fentartásának lehetsségét; 6. lerajzolá az alkalmas időbeni békés reform elmulasztásának következményeit; 7. a’ nép szeretetének ez általi megnyerését; 8. a’ megszakadás kikerülését, egység előteremtését alapelvül kivánta meghatároztatni; idézte frank- ’s Lengyelhon állapotát, megemlitette az 1764. april. 11-kei kötést; előadta 9. ki lehet a’ törvényhozó. Ezt követé a’ tisztelt férfiúnak, barátihoz, ellenségeihez, a’ nemnemességhez és apákhoz intézett berekesztő szózata. Hő ohajtásunk e’ tartalom és hatásban ritka jeles beszédet, külön nyomatásban, is birhatni. – Szólott továbbá gr. A. K. sok országgyüléseken, de általában is tanusított tiszta hazafiuság szavaival, ki nem e’ helyen ugyan, egészen más tárgy, a’ papi jószág körül kifejtett oknézeteiben jellemzőleg mondá: ez a’ világ egy locomotiv, általa, ha valaki nem mozdul, elsodortatik. Szólottak az adó tárgyához mindössze hetvennégyen, négyen ellene, hetvenen a’ házi adó közös elvállalása mellett, lehet mondani általában meleg kebellel, hatályos és jeles beszédekben; kik közül öt felszólaló köznemes nyilatkozatát nem lesz érdektelen rövid vázolatban érinteni. 1) Soós András köznemes kijelentette, mikép ő az ősiség megmaradása mellett mostani felfogásához képest, meggyőződése ellenére szavazott, – ugy a’ gyülésben hallott beszédek által, az adó közös elvállalásának szüksége felől, bár eddig máskép gondolkodott is, meggyőzetvén, azt elvállalni örömmel kivánja. 2) Bata János (ki az ősiség eltörlésére sazvazott) szinte meggyőződésből fizetési készségét kijelentette. – 3) Bata Bálint, ki az adó közös elvállalásának hasznát, a’ P. Hirlap olvasásából, régen megértette, fizetési készségét kijelentette. – 4) Deme Sándor, miután a’ nemeseken is, az adózókon is ez által könnyíteni gondol, fizetni kíván. 5) Nagy Márton, több időt szeretne bár még e’ tárgynak közte ’s több társai közti megérlelésére, azonban látván a’ tárgyhoz mutatott ragaszkodást, fizetni akar. Az igy egymás után következett beszédek, több táblabiráinknak arról, hogy a’ jelen tanácskozások által, az adókivitelének közös szüksége felől teljesen meggyőzetvék, kijelentett őszinte vallomásaik, közszeretetben ’s tiszteletben álló első alispánunk többször megujított buzgó ’s erőteljes nyilatkozatai, olly állapotot idéztek elő, hogy a’ felingerült tömeg nagy részbeni magába szállása, egy más igen nagy rész tágitást nem engedő sürgetései pedig 8 és 1/2 óráig tartott küzdés után, a’ háziadó közös elválálalását dicsőséges határozattá állapitották, ’s emlékezetessé tették mártius 15-ét arról, hogy gondolkodó köznemes atyánkfiai, midőn az ámitás daemona háttérbe szorul, a’ nemzet szerint érdekei iránt, önmegtagadással bár, de mégis tettlegesen részt venni elég hajlandósággal viseltetnek. Később jegyzőkönyvileg kimondatott még az is, hogy azon nem várt esetre, ha a’ jövő országgyülésre az adónak közös vitele el nem határoztatnék, Gömör minden czélszerű országos vállalatok fedezésére addig is segedelmet ajánl. Gyülésünk 4-ik napján köznemesek nélkül folytak a’ tanácskozások, olvastatott a’ választmány további javaslata – n) A’ majoratus, senioratus multra nézve meghagyva, jövőre nézve eltöröltetett, ugy mindazáltal, hogy az illy javakat jelenleg használók adósságai abból megvehetők legyenek. A’ nemnemeseknek birhatási, szerezhetési teljes joggal felruháztatása minden ellenszó nélkül elhatároztatott. A’ tisztes rendüek, minőknek bármilly vallásu papok, tanitók, diplomaticusok gyárak tulajdonosai, 300 ftot érdemlő ’s iskolákat végzett uradalmi tisztek, rendes tanácscsal ellátott községek előljárói nézendők, ha megtelepedett birtokosok, tanácskozási és választási, ha pedig nem, csupán választási joggal birjanak; a’ választhatási jog rájok nézve, azon kikötéssel, hogy birák ’s megyei ügyészek nem lehetnek, szinte kiterjesztetik. Javasoltatott továbbá, hogy a’ Ludovicaea életbe léptessék, népnevelés eszközöltessék. – Eszéktől Fiumeig, Pesttől Debreczenig status költségen vaspálya készittessék, ugy hogy ha a’ házi adó közös vitele jövő országgyülésen elhatároztatnék, annak létrehozásában az eddigi adózók is részt vegyenek ha nem egyedül a’ nemesség adja a’ költségeket. A’ cancellaria, h.tanács, egyszersmind a’ megyék politicai hatósága is egyedül igazgatási tárgyakra szorittassék, e’ szerint summás visszahelyheztetési, nemességi, urbéri ’s minden eddig politicai uton vitatott pörök rendes biró elbée adatván, ott fokonkinti fölebbvitel utján, a’ hétszemélyes táblának legfelsőbb vizsgálata alá tartozzanak; megyékben állandó törvényszékek legyenek. – A’ sajtó szabad lábra heyleztessék. Az örökmegváltás üdvös eszméjének nem egyedül engedélyes, de kötelező törvényben látván létesülhetését, a’ törvényhozásnak feladata legyen gondoskodni módokról, ’s eszközökről, mellyek az örökváltságnak sükerbe vételét törvény által biztositsák. Műegyetem alakittassék. Végre a’ czéhek iránt keletkezett javaslat jött szőnyegre, e’ kérdésben országgyülési alválasztmányunk a’ czéheket az iparnak ártalmas egyedáruságuk megszüntetésével a’ műipar-gyarapitás ’s gyakorlat tekintetéből rendszeresen javittatni ajánlotta; azonban nagy választmányunk azoknak eltörlését véleményzé. Az országgyülési szállásbér fizetése határoztassék el, melly ha jövő országgyülésen meg nem történnék is, Gömör általa meghatározandó szállásdíjt ajánlott. – Mind ezen pontok, kölcsönös vitatkozás után elfogadva, határozatba mentek. – Több emlitésre méltó tárgyak is fordultak még ez alkalommal elő; azonban azok majd általában, majd részletesen közölve voltak már a’ gyüléseinkről folytonosan tenni szokott tudósitásokban. – Jövő közgyülésünk junius 19-kére tűzetett ki.
Győry Dániel.
