Győr.
Győr.
Mart. 21. (Folytatás). A’ házi adó tárgya fölötti vita közben egy urad. ügyész, a’ házi adónak egyik bajnoka ellen, minthogy az – felfogása szerint – a’ hatalmasokat akarta gyülöletessekké tenni, az irás ezen szavait idézé: „bocsásd meg, uram! mert nem tudják; mit cselekesznek”, ’s ezután neki egy bölcs tanácsot adott. Egy más szónok azonban neki azt felelé: hogy bölcs tanácsadását tartsa meg akkorra, midőn azt elvei jutalmául majd ex offo tehetendi. Ismét egy más a’ házi adó pártolóit Berzsenyiből idézett egy jeles, csakhogy nem a’ költő szerinti, következéskép félrecsigázott értelemben irt vers nyomán az alkotmány gyökerén rágódó férgeknek nevezte. – No’s uraim! hogy tetszenek a’ győri szűzvállisták szellemi fegyverei? nemde szépek?! – Ezt követé: 3. A’ nevelés; mellyre nézve a’ még 1831-ben alkotott ’s választmányilag ismét helyben hagyott rendszer korunk kivánatai szerinti elégtelenségének az életből meritett, ’s okokkal támogatott kimutatása a’ RRet arra birá, hogy helyette egy czélszerűbb nevelési rendszer kidolgozására, több jeles tagokból álló alválasztmányt nevezzenek, melly működéseirőli jelentését a’ jövő májusi közgyülésre beadandja. Ezen alválasztmánytól mi sokat várunk, ’s azért meg fogja a’ t. szerkesztőség engedni, hogy figyelemmel kisérendő képeiről – még pedig ott már a’ neveknek is kitehetése mellett – a’ t. közönséget értesíthessem. Meglepő volt a’ nevelés tárgyalása közben egyik jegyzőnk őszinte nyilatkozatát hallani, mikép az adó tárgyában azért nem szavazott, mert – ugy mond – az éljenzések előtte gyanúsak voltak. Quasivero – – – –!!! – 4. Magyar nyelv. E’ tárgynál figyelemre méltó volt egy jeles tbiránknak azon megjegyzése, hogy a’ kamarai, sóhivatali, harminczadi ’stb. fölirások, a’ földicasteriumok pecséteiknek és a’ pénzeknek köriratai magyarok legyenek; hazánkban mindenütt a’ nemzeti szin használtassék; ’stb., mikre nézve határoztaték: minthogy mind ezek a’ mult országgyülések e’ tárgybani felirásaiban már kérettek, követ urak ezek további felirásaiban már kérettek, követ urak ezek további sürgetésére utasíttatnak. – 5. Királyi városok. Választmányunk az ezek iránti korkivánatokat általában elfogadni javasolván, különösen a’ szavazatarányra nézve azt ajánlá, hogy csak azon városok küldhessenek országgyülésre egy-egy követet, mellyek 30,000 lakossal birnak. – Megpendittetvén azonban az, mikint a’ városi követek nem annyira a’ városi lakosoknak mint illyeneknek, hanem inkább a’ hon műiparnak képviselői, ’s azért a’ műipar, a’ szavazatarány meghatározásában a’ számitásból ki nem maradhat; egyébiránt is – de korántsem azért, mint ha a’ választmány javaslatát a’ városokra nézve kielégitőnek nem találnók – specialitásokkal követeink kezét a’ netalán czélszerűbbnek elfogadásában megkötni nem akarván: ezen oknál fogva a’ választmánynak ez iránti ajánlata el nem fogadtatott; hanem az e’ tárgyra nézve országgyülési tanácskozás alkalmával kifejtendő czélszerűbb nézeteket bevárja, ’s egyelőre követeit csupán pótló utasitás kérésére utalja. Inditvány tétetett ez uttal az iránt is, hogy a’ városi szavazataránynak kulcsául az ujonnan elrendezendő porta-szám vétessék; de elmellőztetett. Továbbá volt szó, hogy előbb a’ megyék és országgyülés rendszereztessék; ennek határozatba menetelétől azonban a’ gondviselés bennünket megmentett. – ’S ezzel az országgyülési már eddig elkészített munkálatok közgyülési tárgyalása befejeztetett. – A’ gyülés többi tárgyairól más alkalommal.
a–n.
