TÖRÖKBIRODALOM.
TÖRÖKBIRODALOM.
Stambulból márt. 24-kén. Még mindig a’ régi kétség lebeg állapotaink fölött. A’ porta nem hajol, az orosz diplomatia nem hajol, ’s a’ többi hatalmak képviselői, sir Stratford Canninget sem véve ki, tájékozás nélkül hányatnak majd jobbra majd balra az események naponkinti fordulata által. A’ nagy ur utolsó levelére még nem érkezett meg ugyan a’ czár válasza, de azt jóleg mindenki tudja, mert nem titok; Butenieff ur, ki olly rég avatottja már a’ keleti ügyeknek, nem csekly befolyással bir ezek közül az orosz kabinetben, és hogy tanácsot küldött Sz. Pétervárra, mellyet a’ czár és Nesselrode gróf késedelem nélkül követni fog. Oroszország követeléseik ezek. A’ porta tekintélyével nem egyezhet meg a’ mult septemberi forradalmat nyomozatlanul hagyni; minél fogva annak okait haladéktalanul nyomozni és inditóit szigoruan büntetni kell; minthogy pedig Karagyorgyevics Sándor fejedelemmé választását olly események előzék meg, mellyek egyáltalában nem valának képesek a’ jogosság bélyegét nyomni rá, a’ választás érvénytelennek nyilvánitandó, és Sándor a’ jogtalanul nyert fejedelemségről elmozditandó, minek következtében uj fejedelemválasztást kellend rendelni, ’s Oroszország teljességgel nem kiván befolyni a’ kijelölendő személyek dolgába, ’s csak ennyit gondol a’ fenálló szerződéek és szerb törvények szellemében kivánhatni. A’ nagyurnak fen marad joga, atyjának fermánját, mellybena’ fejedelmi méltóság örököse az Obrenovics családra ruháztatott át, megsemmíteni, és Mihályt – ha az ellene tett vádak alaposaknak találtatnának – a’ kijelöltek sorából kihagyni. Az orosz kormány, mikint látja ön, nem sokat kér, csak annyit, hogy a’ porta alattvalóiságát elismerje és ünnepélyes cselekvényeit megsemítvén, bünbocsánatért esdekeljen a’ hatalmas védur előtt.
’S ha a’ porta 24 óra alatt mea culpáját nem mondja el, ez esetre Butenieff ur oda utasittatott, hogy a’ portával minden viszonyt félbeszakaszszon s a’ fővárosból rögtön eltávozzék. – Az angol követ f. hó 20-kán hosszu conferentiát tartott Butenieff urral, ki őt az orosz kormány cselekvésének jogosságáról igyekezett meggyőzni. A’ porta eddigi fő támaszai Oroszország ellenében és Bourqueney urak valnak ’s ha sikerülne Angliát Oroszország czélzatainak tisztaságától és a’ portának Szerbia körüli jogtalanságáról (?) meggyőzni, ugy a’ porta valóban szánatos helyzetbe jöhetne, annyivalis inkább, minthogy Bourqueney ur, ki eddig határozottan állott Szerbia mostani satusquo-ja mellett, utasitást kapott Guizot urtól, magát mindenben az angol követhez alkalmazni. – Nuri effendi helyett Enveri effendi volt dömöczki defterdár neveztetett ki nagyuri teljeshatalmu biztosnak a’ Persiváal fenforgó viszályok elintézésére. E’ tárgy körül azonban nehézségek támadtak, mellyek a’ kérdést még sokkal bonyolultabbá tevék. Nedzsib bagdadi pasa t. i. Kerbelak városát, a’ persák legnevezetesb bucsuhelyét, mellyben legkitünőbb szenteik hamvai nyugszanak – ámbár a’ város Irakban fekszik – egy ott a’ török uralom ellen támadt lázadás következtében megrohanván, a’ lakosok közül számosakat a’ legkegyetlenebbül kivégeztetett. Ez eset, mellyet a’ porta darab ideig nagyitottnak hirdetgetett, csillapíthatlan ingerültséget gerjesztett Persiában, és az erzerumi békealkudozások kimenetelét igen kétessé tevék. Sir Stratford Canning azonban energiával lépett föl e’ tárgyban a’ portánál, minek azon eredménye lön, hogy a’ porta f.hó 27-kén namik pasát sietve Bagdadba küldé Nedzsib pasa magaviseletének nyomozására; – A’ Bolgárságban is vihar gyűl a’ porta fölé. Hirlik, hogy a’ keresztnéyek fegyvert akarnak fogni, a’ törökök gyülött jármától menekülendők. Ki a’ tavalyi braibai esetet nem feledte, e’ hirt valószinűnek találandja. Annyi bizonyos, hogy a’ török birodalom keresztény lakosai közt régóta elolthatlan izgás és boszúvágy terjed az ozmán kinzók ellen. – A’ porta egy proclamatio birtokába is jutott, mellyek egy Alessandro nevü férfiu Párisban bolgár nyelven nyomatott ’s titkon a’ nép közt szétosztatott. E’ proclamatio a’ népet lázadásra szólítja föl ’s boszút lehel a’ keleti keresztények százados zsarnokai ellen. – A’ porta nagy gondot fordít a’ gőzhajózásra. Egyik gőzős a’ másik után épül, ’s jelenleg a’ kormány hajógyárában egy 300 lóerejü gőzfregat készül Riza pasa parancsára. Sőt az is hirlik, hogy a’ török gőzhajótársaság részvényesei a’ gőzhajózásának még nagyobb kiterjedést akarnak adni, minélfogva az alsó Dunára is gőzösök szállittatnának. Ez halálos csapás leendne az ausztriai gőzhajótársaságra nézve. – Syriából semmi ujabb hir.
