Komárom.
Komárom.
Apr. 6. (folytatás.) A’ fekvő birtoknak nagyobb biztosságára nézve azt adják utasitásul Komárom megye RRei: a) hogy a’ zálogos esztendők elteltéből, vagy birói zálogban a’ végrehajtás napjától számitandó 32 évek alatt a’ zálog is elidősüljön, az elidősülést csak a’ zálogos pör rendes megkezdése szakithatván meg; – b) az eddig tett örökös eladások, nemkülönben a’ jövendőben teendők, az erőszak és csalás eseteit kivéve, csupán csak az országgyülés által meghatározandó időhatárig legyenek fölbonthatók. A’ vérségi előintésre továbbá az határoztatott, hogy az osztályos vérség elsőségi jogával egy év alatt élni tartozzék, különös neki az eladott javakra nézve többé semmi szín alatt keresete nem leend; – c) a’ hitrebizott javak alapitása, jövőre eltöröltetik, ’s ezt ugyanannyira szükségesnek vélik, hogy nélküle a’ b) pontnak életbe léptetését sem kivánhatják; a’ már fenlevő hitrebizottságokban pedig a’ kiváltságot a’ mostani birtokos első ízbeli utódjai között fentartják, ezek kihaltával pedig a’ javakat az első szerző utódai közt, mint magányjavakat felosztandóknak vélik. – 9) A’ hitelintézetek felállitásait olly módon kivánják, hogy azok az ország rendelkezésétől fügjenek egyenesen, hogy az országi rendelkezésétől függő, ’s kamat fizetés végett ugy is kiadatni szokott tőkék ezen intézetnek kölcsön adassanak, ’s végre annak szükséges óvások mellett kiadandó kötelezvényeit, a’ közpénztárak elfogadni tartozzanak. – 10) Mivel az urbéri törvényeknek üdvös hatáa, ’s a’ jobbágyok vagyonossága olly fokra nem lépett még, milly az urbéri tartozások kötelező megváltását, vagy a’ jobbágyságnak vagy a’ földes urnak érzékeny károsodása nélkül lehetővé tenné: Komárom vmegye a’ kényszerített megváltást nem pártolja; – mndazáltla a’ megváltás elvét üdvösnek tartván, a’ megváltás könnyitése tekintetéből megengedtetni kivánja: hogy a’ megváltás az urbéri állomány részének, majorositása, vagy az előbbeni pontban említett hitelintézetből – a’ mennyire köre engedné – felveendő, vagy más e’ végre felállitandó pénztárból kölcsönözendő pénzöszveg, letétele mellett szabad egyezkedés utján eszközöltessék. – 11) A’ birhatási képesség a’ nemnemesekre terjesztessék ki. A’ benszülöttekre nézve azon feltételek alatt; hogy az országban lakó szüléktől származtak legyen, ’s az országban bevett vallások sorsosai legyenek. Idegenekre nézve pedig következő feltételek alatt a) hogy az országgyülése által hazafiaknak bevétessenek b) a’ lakósságot az illető megyei vagy városi hatoságtól megnyerjék; c) lakóságot csak ugy nyerhessenek, ha már 10 évig folyvást Magyarhonban laktak, – az országnak, mellyben lakoztak, alattvalói lenni megszüntek, – a’ magyar nyelvet tökéletesen tudják, ’s végre az ország közpénztárába valami sommát fizettek. – A’ gyárosok azonban a’ földet, mellyre gyárakat épitendnek, a’ törvényhatóság engedelmével ezen föltételek nélkül is megszerezhetik. – Magában értetvén, hogy a’ városi hatóságtól nyert lakóság, csak városi javakra, gyakorolhatja erejét. – A’ birói végrehajtást szabályozó 1836: 15 t.cz. által rendelt árverési határidőt hosszabbra kivánják változtatni. – 12) Törvény által kivánják kimondani, hogy minden birtokosok a’ honban lakni köteleztessenek; – ’s ezen törvény ereje terjesztessék ki oda is, hogy a’ kün lakók, mig az ausztriai tartományokat is ide értve, a’ felállitandó országos közpénztába tetemes somma fizetésével rovassanak meg; – kivétetvén ezen szabály alól a’ tapasztalás kedvéért, ’s hivatalaik miatt kün tartózkodók. – 13) A’ hivatalviselési képességet csak azon nemnemes hon polgároknak adják meg, kik a’ fentebbi szabályok szerint itt e’ honban fekvő vagyont birnak. – 14) A’ sajtószabadságot minden tárgyak közül kiszemelve, a’ követek tanácskozás alá vétetni iparkodjanak, egyszersmind az is eszközölvén, hogy az országgyülési tanácskozások sajtó után gyorsan, a’ közönség tudomására juthassanak. – 15) A’ KK. és RR. az alkotmány jótékonyságába minél többet részesittetni ohajtván, a’ közügyekre való befolyási jogot, ’s képviseletet idő jártával, de minden esetre fokonkint, a’ népre is kiterjesztetni kivánják: ’s e’ nézetből, az országgyülés által megállapítandó categoriák szerint a’ tisztes rendüeknek a’ megyék gyülésein, és a’ választásokban szavazatot kivánnak eszközöltetni. – 16) A’ városokra nézve utasitásul adják, hogy a’ k. kincstártóli függetlenitésük, beligazgatásuknak az ország polgári alkotmányaival összehangzó elrendezése sürgettessék. – E’ részben Debreczen sz. k. városa, rendelkezései nyomán olly módositással kivánnak haladni, hogy a’ városi hivataloknak és országgyülési követeknek választásába minden városi lakosok közvetlenül, ugy szinte a’ képviselő testületnek – melly bár minél számosabb legyen – választásában is egyenkint részt vegyenek. – Ezen föltételek mellett nem idegenek a’ RR. a’ sz. k. városokat aránylag országgyülési szavazattal felruházni, mellyre az e’ részbeni országgyülési tanácskozások felül értesülvén, követeiknek pótó utasitást adandnak. ’S addig a’ városokat országgyülési szavazataikra nézve, mostani állapotjukban kivánják megtartani. – 17) Elismerik a’ RR., hogy a’ papi javak, a’ közállomány rendelkezése alá tartoznak; mindazáltal az arra való rendelkezésnek sem helyét, sem idejét még eljöttnek nem látják; – annálfogva ns. Borsod megye e’ részbeni inditványát nem pártolják. – 18) A’ megyei és mellék utakat, ugy nemes mint nemnemes birtokosok által egyenlően vélik készitendőknek. – 19) A’ nevelési és tanitási rendszer átvizsgálását, ’s annak a’ nemzetiség, hazafiuság és század igényeihez alkalmazva ujjáalakitását, országos befolyással kivánják eszközöltetni. – 20) A’ mult országgyülési tárgyalás nyomán egy önálló nemzeti jegybank felállitását követeik által szorgalmaztatják. – 21) A’ Ludovicea katonai nevelő intézetre nézve meghagyák követeiknek, hogy azon választmányt, melly a’ tanitási rendszer átvizsgálása végett kiküldendő lesz – az előbbi országgyüléseken kifejtett elvekhez ragaszkodva – e’ részben is tervdolgozásra utasitsák. – 22) A’ hadiadó fölemelésében követek semmikép se egyezzenek meg, hanem inkább azt kevesbíteni iparkodjanak, annak megajánlásában a’ mult országgyülésen a’ RR. táblája által megállapított elvekhez hivek maradván. – 23) Ohajtják, hogy az ország közjava tekintetéből országgyülések évenkint tartassanak, ő felségének összehivási és eloszlatási joga azért fenmaradván; ez esetben a’ követek három évre választatnának. – 24) A’ Főrendeknek ezentúl is, ugy a’ RR. kerületi és országos üléseinek gyorsirók által vezetendő naplója legyen. – 25) A’ köz és kincstári épületeken magyar felirások legyenek; a’ magyar katonaság zászlai és egyenruhái magyar szinekkel jeleltessenek; magyar dolgokban egyedül az ország czímerét magában foglaló pecsét használtassék; – a’ magyar tengermelléki hajók magyar lobogók alatt járjanak, ’s ez iránt, ha még nem történt, a’ külső hatalmasságok is értesittessenek; végre kivánják, hogy a’ magar ezredekben magyar tisztek alkalmaztassanak, ’s ezeknek előléptetése az 1830-ki országgyülés nyomán egyedül a’ magyar ezredekben történjék. A’ magyar ügyek statuscabinetbe vitelét, azon törvények nyomán, mellyek a’ honi ügyeket honi tanácsok által rendelik elintézendőknek, sérelmesnek tartván, ezt is orvosoltatni kivánják. 26. Országgyülés alatt minden perek folyjanak, ’s e’ végett a’ kir. táblának, ugy szinte a’ hétszemélyü táblának is egyik osztálya országgyülése alatt is Pesten tartózkodjék, a’ hétszemélyü tábla husvétutáni törvényfolyam alatt is összeüljön. – 27. Királyi jelölés és az országgy. választásától függő kir. hivatalokra nézve az határoztatott, hogy a’ kijelölés mindenkor előbb a’ törvényhatóságokkal közöltessék, – a’ választás nem vegyes ülésben, hanem mindenik tábla különös üléseiben történjék. – A’ követek az ideiglen kinevezett koronaőrre Ürményi Ferenczre szavazzanak, ’s a’ még üresen levő másik koronaőri hivatalra a’ kijelölést megküldvén, utasitást várjanak. – 28. A’ papi tizednél a’ megváltási elsőbbség az azt adókat illesse, a’ haszonbérben nem levőknek megváltása pedig eszközöltessék. – 29. A’ zsidók által fizetett türelmi adó megszüntetését ohajtják. – Továbá a’ zsidókra nézve meghatároztatni kivánják, hogy azoknak a’ hazába számos bejövetele gátoltassék ’s ’a mennyiben vallásuk engedi, különczségeik kisimíttassanak, ’s a’ közállomány többi népeivel a’ mennyire lehet, egyenlősíttessenek; addig pedig az 1840: 29. t. cz. kedvezései ne öregbíttessenek. – 30. Az országgyülési költségeket most is a’ nemesség által kivánják viseltetni, egyszersmind akarják, hogy a’ mint a’ nemesség általi viselése elhatároztatik, azoknak kivetése és beszedése tüstént eszközöltessék. – 31. Az országgyülési szállásbért már e’ jelen országgyülésen, egy e’ végre kinevezendő országos küldöttség által megállapitandó szabályzat szerint fizetni akarják. – Egyébiránt követeik által az országgyülések Pesten tartását szorgalmazandják, s nádor ő fenségét a’ Pesten épitendő országház tervének előmutatására megkérendik. – 32. A’ czéheknek azon ovatosságnali eltörlésében, mellyet a’ műipar fentartásának kötelessége igényel, a’ RR. megegyeznek. – Az ipar és gazdasági egyesületeket országos pártolás alá vétetni ohajtják. – (Vége követk.)
