NAGYBRITANNIA ÉS IRLAND.
NAGYBRITANNIA ÉS IRLAND.
Ápril. 3-kán mind a’ két házban az egyesült statusokkal közlött szerződés hozatott szóba. A’ felsőházban Lansdowne marquis az ezen szerződés körüli diplomatiai kölcsönértekezést kivánta előterjesztetni, mit Aberdeen lord meg is igére. Brougham lord e’ tárgy körül már régebben inditványt jelentetett be, mellyet ápril. 7-keig elhalaszta. Campbell lord reményét fejezé ki, hogy az előterjesztendő okiratok az Aschburton lordnak adott utasitásokat is magukban foglalandják. Aberdeen kijelenté, miképen nem lát okot az illető iratok előterjesztését megtagadni. A’ szerződvény nyolczadik pontját (mellynek Peel által tett magyarázata ellen Tyler elnök – mikint mult számunkban jelentők – felszólalt) illetőleg a’ külminister kijelenti, hogy ha erre nézve némi véleménykülönbség forogna is fen az angol és éjszakamerikai kormány közt, ez semmi esetre nem ollyan, hogy kellemetlenséget vonhasson maga után. – Az alsóházban, hol Hume ur ápr. 7-kén hasonlag inditványt teend e’ tárgyban, lord John Russel által hozatott a’ dolog szőnyegre. Itt is a’ szerződvény 8-dik pontjának magyarázata körül forgott a’ vita. Miután sir R. Peel több az éjszakkeleti határkérdésre vonatkozó divatokat előterjesztett, Russel lord szólalt föl: „Minthogy a’ montrosei érdemes követ (Hume) a’ washnigtoni szerződvény helyeslése végett inditványt jelentetett be, a’ ház engedelmével némi megjegyzéseket kivánok tenni. A’ szerződésnek egyik czikke az afrikai partok melletti rabkereskedés elnyomásáról szól. Ugy látszik, hogy ’a brit és amerikai kormányok nem vették egyenlő értelmében. Fölötte fontos, hogy ő felsége kormánya bennünket magyarázatáról felvilágosítson mielőtt a’ tárgy tanácskozás alá kerülne. A’ látogatásjog (right of visit) iránt köztudatul értekezések 265folytak, az előbbi külminister (Palmerston) és az amerikai volt követ (Stevenson) ur, ugy szinte Aberdeen lord és Everett ur között. Ez iratokban Anglia állítá, Amerika pedig tagadá a’ látogatásjogot. Közönségesen váratott, hogy Ashburton ord Washingtonba lett küldetése alkalmával uj alkudozásoakt indítand e’ kérdés körül. E’ küldetés végével azonban az amerikai elnöküzenetben olly tartalmu nyilatkozat jelent meg, miszerint az egyesült statusok kormánya soha sem fogja a’ látogatásjogot megengedni, és a ’szerződvény nyolczadik czikkében valóban más eszközökről tétetik rendelkezés, mellyek a’ látogatásjog követelésének megujitását Anglia részéről szükségtelenné tegyék. A’ jelen parliamenti gyülés első üléseiben azonban a’ tisztelt baronet (Peel) a’ ház nagy megelégedésére kijelenté, miképen ő felsége kormánya semmi illynemű engedményt nem tett. Későbben az egyesült statusok elnöke felszólittatott, hogy a’ két kormány által olly ellenkezőleg magyarázott czikk iránt nyilatkozzék. Feleletül az elnök okiratokat közölt a’ congressussal, mellyekben többek közt Aberdeen lord sürgönyeinek egy része is foglaltatik, és Tyler ur egy uttal üzenetében állitásokat mondott ki, hasonlókat azokhoz, mellyek megnyitó üzenetében is foglaltatának, miszerint t. i. Anglia a’ szegődvény nyolczadik czikkében a’ kérdéses jogról lemondott. Kérdezem tehát először, kész e sir Peel Aberdeen lordnak e’ tárgyra vonatkozó sürgönyét, ugy szinte Fox urnak e’ részben a’ washingtoni szerződvény után költ sürgönyeit a házzal közölni? Másodszor, adattak e Ashburton lordnak a’ kérdéses tárgy iránt utasitások és minők? avvagy vátattak e levelek e’ tárgy körül Ashburton és Aberdeen lordok közt? Én ez iratokat előreterjeszteni kivánom.” Peel: „Fox ur sürgönyei csak ma jutottak kezemhez, de remélem, hogy a’ nemes lord kérdéseire kielégitő feleletet adhatok. E’ sürgönyök egyike a’ nemes lord által érintett elnöküzenetet foglalja magában febr. végéről, ugy szinte Webster urnak a’ lrod Aberdeentől követünkhez intézett közlemény iránti ujabb jelentése az elnökhez mindjárt a’ megnyitó üzenet után. Ezen okiratokat kész vagyok gyorsan előterjeszteni. A’ nemes lord utasitásokról beszél, mellyeket Aberdeen gróf Ashburton lordnak küldött az ugynevezett hajólátogatásjog tárgyában, melly a’ motozásjogtól különbözik. Az első alatt értetik ama’ jog, mellyel minden tengerésző nemzet bir, miszerin t. i. alapos gyanu mellett idegen hajót meglátogathat, hogy meggyőződjék, ha van e a’ hajónak joga a’ kitüzött lobogót viselni? Ashburton lordnak e’ részben Everett urhoz intézett sürgönyét, melly a’ kormány e’ tárgybani vezérelveit foglalja magában, előterjesztendem.” „A’ minister kijelenti, hogy e’ sürgöny a’ kormány részéről végképlegesnek (definitiv) tekinteték, minélfogva Ashburton lord nem is hatalmaztatott fel a’ látogatásjog iránt ujabb alkudozásba bocsátkozni. Peel az amerikai elnöküzenetnek e’ tárgyra nézve vonatkozó szavaiból ügyekszik megmutatni, hogy e’ részben Amerika és Anglia közt semmi lényeges és aggasztó nézetkülönbség nem forog fen, mert hiszen maga az üzenet elismeri tengeri rablás iránti alapos gyanú esetében nem csak a’ látogatás hanem a’ motozás jogát is. Végül arra figyelmezteti még a’ házat Peel, hogy ámbár az Oregon-bill az amerikai congressus által félrevettetett, egy más bill ellenben, melly a’ végrehajtó hatalmat képessé teszi a’ washingtoni szerződvényt teljesen sikeriteni, elfogadtatott. – Ápril. 4-kén az alsóházban Ashley lord a’ mákonycsempészet megszüntetésére tőn inditványt, de Peel kérelmére inditványától elállott.
