M. gazd. egyesület.
M. gazd. egyesület.
Hazafias kérelem a’ honi juhtenyésztőkhez. A’ mult évi igen érdekes juhkiállitás Pesten ujolag megerősité a’ m. gazd. egyesületet, azon hiedelemben, hogy az állatmutatások, a’ mennyire azok, őszinte felvilágositásokkal kisértetnek, az okszerű tenyésztés előmozditására hathatósan szolgálnak. A’ tavali kiállitás nemcsak hogy számos honi gazdáink által látogattatott meg, ’s mint gyakorlati szemlélődés tárgya dús élvezetet nyujtott, hanem egyszersmind az illető vizsgáló bizottság által szorosabban megbiráltatván, részint tenyésztési előmenetelünket tanusitá, részint egyes kezelési hibák megismerésére vezetett. Az egyesület gondja leend a’ tapasztaltakat a’ közokulás mezejére átvinni. – De megállanunk a’ multnak nem szabad. A’ jónak a’ legsajnosb körülmények közt is férfias fentartása, vagy annak bármilly fáradságos kiküzdése az okszerű tenyésztés feladása. ’S e’ czélra egyik hathatós eszköz folyvást a’ nyilvános juhkiállitás marad, mellyre ezennel a’ m. gazd. egyesület nevében haladni kivánó tenyésztőink szives tisztelettel kéretnek.
Hogy egyuttal az egyesület mindazon elvekkel és viszonyokkal megismerkedhessék, mellyek azon juhászatnál, mellyhez a’ kiállitandó példányok tartozók, gyakorlatban vannak: kérelmek az illető juhtenyésztő uraságok egyszersmind a’ következő kérdések szives megfejtése ’s a’ példányjuhokkali beküldés végett: 1) Honnét ’s milly törzsökből veszi azon nyáj eredetét, mellyhez a’ példányjuh tartozik? – Belfajzás (Inzucht) utján, vagy szabadon és szigorú vérfentartás nélkül üzetik a’ tenyésztés? – 2) Kézből e, v. milly más módon történik a’ hágatás? 3) Vitetnek e szigoruan fajzási lajstromok, ’s minő szempontok szolgálnak sinormértékül a’ kosok kiosztásánál az anyabirkákhoz? – 4) Milly korban engedtetik meg mind a’ két nemnek a’ párosodás, – 5) Milly percentre megy a’ bárányszaporulat? – 6) Kora vagy késő, téli vagy nyári elletés van e’ divatban; miért és micsoda sikerrel: – 7) Miben áll a’ takarmányozási rendszer az illető nyájnál mind télen mind nyáron? – ’s természetes vagy mesterséges legelők használtatnak e? 8) Minő betegségek uralkodnak főleg a’ nyájban, ’s minő év- és gyógyszerek használtatnak, és minő sikerrel, ’s mi az összes juhálladalomnál a’ halálozási pent? 9) Meleg vagy hideg mosás van e divatban? – ha az első, milly percentnyi gyapja veszteséggel, ’s minő hatással a’ gyapju mineműségére? Használtatik e’ s melly segéd-mosószer, és milly sikerrel? – 10) Mennyi gyapjut ad a’ kos, anya és ürü egyenkint középszámban, kizárván e’ számitásból azon toklyokat és bárányokat, mellyek esztendőn alól vannak? ’s ha nem titok, a’ gyapjunak 3 évi középára? 271– 11) Mikor születtek a’ beküldött juhpéldányok és hány napos a’ rajtok álló gyapju? – Egyedül, vagy főleg e’ kérdések őszinte megfejtése teheti a’ juhkiállitást az egyesületre nézve gyakorlatilag hasznossá; ’s azon kedves meggyőződést táplálja az egyesület, hogy tisztelt hazánkfiai mindinkább kibontakoznak azon álszeméremből, mellyel hibáinkat folyton palástolgatva, magunkat önbajaink illő ismeretéből, ’s a’ javulásra vezető eszközöktől megfosztjuk; ’s hogy mindinkább fog gyarapodni azon józan hazafiak száma, kik e’ téren is vagy okulni vagy oktatni ohajtván, ’s nem sajnálván a’ vele járó csekély költséget és fáradságot, becses juhászataikból néhány példányt a’ medárdi kiállitásra Pestre küldeni fognak. A’ kiállitás a’ köztelken f. e. május 31-kén veendi kezdetét, ’s junius 4-keig bezárólag tartand. – A’ juhok és gyapjak osztályzatának ’s egyéb kérdések körülményes ismertetése ugyanazon tabellák segedelmével történhetik, mellyek a’ czélja mult évben a’ Magyar Gazdával kiadattak. – Szükség esetében egyes példányokkal e’ rovatos kimutatásokból, kik e’ végett hozzánk fordulnak, szolgálhatunk.
Ha továbbá valaki a’ kiállitásra tán legalkalmasb juhpéldányait akár a’ nagy távolság, akár egyéb akadályok miatt be nem küldhetne, szivesen veendi az egyesület, ha mutatványul az illető juhpéldánynak lenyirt egész bundája természeti maga valóságában (mosatlanul) jól bepakolva küldetik be, – a’ gyülések multával a’ t. cz. beküldő rendelkezése szerint a’ bizományosnak illő köszönettel visszaadandó. Végre az illető tenyésztő urak kéretnek azt is kijelenteni, valljon megengedtetik e, hogy a’ beküldött juhpéldányok közül netán bizottságilag kijelölendő darab itt helyben megnyirettetvén, a’ német gazdag szászóvári gyülésre mutatványul elküldethessék, vagy pedig a’ mutatványul ide küldött bunda e’ czélra fordíttathassék? – Pesten márt. 16. 1843.
Török János, egyesül. előadó.
