SZERBIA.
SZERBIA.
A’ szerb lapok egy idő óta mélyen hallgatnak Szerbia külviszonyairól, de annál terjedelmesebb tudósitásokat közölnek annak belső életéből. Mig az udvarok leveleket váltanak és hirnököket küldöznek, diplomatiti uton döntendők el Szerbia jövendőjét, névszerint pedig valljon a’ status quo megtartassék e, vagy pedig a’ boszus Russia fenyegető haragja lecsillapitásaul, uj fejedelmi választás rendeltessék? ha mindjárt Sándor fogna is viszont választatni, mit az angol parliamentben egy szózat leghihetőbbnek tart: – addig Sándor mindent elkövet, hogy népe szeretetét biztosíthassa, netán borús napjai gyámolául. Innen magyarázhatók gyakori utazásai országa különféle részeibe. Most a’ Száva nyugati partjain, a’ hajdan dicső sabaczban, a’ megénekelt Macsva termő lapályán, az utolsó zendülések alatt csatákról hires Lyesnicza környékén, ’s a’ békés szomszédság dicséretével nem dicsekhető Bosznia határszélein mulat, faluból faluba, városból városba utazván. Kiséretében jelen van az érsek, a’ megállapodási pontok a’ templomok, mellyekbe buzgókodni tér be, előbb hogysem a’ népet és véneit fogadná. A’ lelkesedés, mellyel fogadtatik, határtalanul nagy, ’s annyi bizonyos, hogy ez nem parancsolt lelkesedés, mert illyen Szerbiában. Ujabb időkben nincsen nép, mellyet élő hőseihez vallásosb ragaszkodás, a’ holtakhoz ereklyésebb vallásával elválaszthatlanabbul fogna egybe; mellynek a’ historiája vonzatos dalokban és a’ népköltők ajkain olly hű, eleven emlékezetben élne. Ezen vallásos ragaszkodás tette Czerny Györgyöt nagygyá és honát ha szabaddá nem, jóval szabaddabbá mint előbb volt. Czerny Sándor, a’ mostani fejedelme, jól és bölcsen teszi, ha utain e’ kincset keresi, mert az Obrenovicsok ennek hiánya miatt lettek földönfutókká. Ha a’ kereszt Szerbia czímerében szenvedés jele, ama’ kincs birtoka rendithetlen hit jelévé teendi, mellynek egykor valóság felelhet meg; ha pedig e’ kereszt vallás ’s vallásos fejedelmi szeretet symboluma, szerezze meg magának e’ kincset, ’s ez a’ vésznek nehéz napjain olly jellé teendi, a’ millyen volt az, mellyen az ős időkben az ragyogott.
Szerbhatárszél, ápril. 10. Vidékünkön a’ nap hevétől és szikkasztó szelektől lankasztva, állat és növény régóta eped élesztő eső után; enyhet igérő fellegek mutatkoztak az igaz, de egy gyötrelmet esküdött, sciroccohoz hasonló, mindent bágyasztó ellenséges szél azokat elsodorja, ’s az életmüves testek ez óráig enyhet hiába sovárogtak. – A’ szerb ügyek állapotjával ’s kimenetelével hasonlólag vagyunk. A’ nemzet, kormányférfiaival együtt, várva várja a’ gordiusi csomó megoldását. – ’S bármikint konduland is az óra, szilárd föltételök, önkénytől labdakint ide ’s tova magokat dobatni többé nem engedni. – Férfihoz illő elszántság! – Sándor hg utazik, a’ hajdani hősszeretett fiát a’ nép mindenütt lelkesedéssel fogadja. – A’ mihályistáknak keserves omen. – A’ vidékünkön duló grippe még az edzett Vucsicsot is leverte, pár nap óta szobáját kénytelen őrizni. – Tegnap éjjel Zimonyba szökött egy M– nevű osztrák alattvaló, de szerb szolgálatban levő orvost, ki V–val szürte össze a’ levet. Ezen hypocratesi sarjadékok honukban alig végzik iskolai pályájokat, ’s azonnal átjőnek, rimánkodnak, jó fizetéseket kapnak, ’s egy pár év mulva némellyek közülök olly balgák, miszerint elhittségökben, tudományuk terén többé meg nem férhetvén – sutor ultra crepidam – politica éretlenségekbe vegyülnek, ’s hogy a’ por rajtok el ne veressék, elillannak; végre örökre elvesztett szép fizetésök miatti kinjokban a’ kormányra kigyót békát kiabálnak, ’s philippicájokkal a’ koholmányban ’s mystifiatióban tápot lelő lapok szerkesztőit csakugyan bőven látják el. – De minden agyarkodásuk süker nélkül maradand; mert szerintem dr. P– a’ 2000, és dr. M– az 1200 pengő fr. évi fizetést ez életben többé bajosan kapandják meg. – Stambuli hirek szerint a’ török szabályát köszörül. (Itt nálunk 8 nap alatt M. hgtől három sürgöny vágatott keresztül Stambulnak – az utolsó 76 óra alatt érkeztek hozzánk Bécsből. Külseje „sürgető” (dringend) ’s M. hgtől sajátkezüleg aláirva.)
