FRANKHON.
FRANKHON.
Orléans Clementina herczegnőnek egybekelése Koháry-Coburg August herczeggel april. 20-kán estve kilencz órakor ünnepeltetett St. Cloudban. A’ kir. család és a’ háznak fönséges rokonai e’ végre az Apollo csarnokba menének, hol a’ kitüzött ünnepélyre a’ készületek már meg valának téve. A’ király vezeté a’ fejdelmi högyet, a’ királynét a’ vőlegény; ezeket rendben követék a’ spanyol özvegykirályné és a’ belga király, Koháry-Coburg Ferdinand és a’ belga királyné, Némours herczeg és neje, Montpensier herczeg és Adelaide hgnő, Sándor würtembergi hg és a’ szász-coburgi örökös hgnő, a’ szász-coburgi örökös és Leopold szász-coburgi herczeg. A’ vő tanui valának: Könneritz báró, sász követ Párisban, és Rumigny marquis, franczia követ Brüsselben; a’ menyasszonyéi: Segnier báró a’ pairkamra első alelnöke, Sauzet követkamrai elnök, ’s Gerard és Sebastiani tábornagyok. A’ ministerek mindnyájan jelen valának az ünnepélyen. Miután a’ kir. család és a’ tanuk egy kerek asztalnál helyt foglaltak, a’ házassági oklevél olvastaték fel Pasquier báró országos kanczellár által, a’ fiatal pár a’ polgári törvénykönyv 57-ik czikke értelmében kijelenté szándékát; mire Pasquier báró a’ törvény nevében a’ herczeget és herczegnőt törvényesen egybekötötteknek nyilvánitá. Az oklevél aláirása után az egész gyülekezet a’ kápolnába ment, hol a’ versaillesi püspök az egyház áldását mondá ki az uj házasságra.
A római egyház püspökei köztudatul már rég elkeserült harczot folytatnak a’ párisi egyetem ’s a’ kormány nevelési monopoliuma, jelesül pedig a’ másod oktatási rendszer ellen, és szünet nélkül tanitási szabadságot követelnek, ámbár e’ szó értelme nem lehet kétséges a’ cath. egyház férfiainak ajkain. E’ harcz leghívebb organja Uniers czimű cath. legitimista lap szokott lenni, melly a’ legkisebb alkalmat sem mulasztja el – a’ hol lehet – egyetem és kormány ellen kígyót békát kiáltani. Ez örökös zaj – ugy látszik – benyomást tőn a’ kormányra mert Villemain közoktatási mister körlevelet bocsátott ki az ország püspökeihez, felszólitván őket, hogy nyilatkozzanak: minő értelmet tulajdonitnak ők egy a’ másod oktatás és tanitási szabadságról alkotandó törvénynek? – Az Univers e’ felhivásban cselt lát a’ minister részéről, ki a’ püspökök egyes nyilatkozatainak ellenkezését fegyverül akarja ellenök használni; az említett hirlap azonban e’ cselt könnyen kijátszhatónak tartja, ha a’ püspökök a’ ministernek adandó felelet iránt egymás közt értesűlni akarnának. E’ felhivás miatt most a’ félhivatalos lapok és az Univers közt uj vita támadt. Villemain ur a’ Messagerban, vagy a’ Messager Villemain urért ama’ hírt, mintha a’ közoktatási minister körlevélben a’ püspököktől véleményt kért volna egy a’ másodoktatás ügyében előterjesztendő törvényjavaslat iránt, alaptalannak nyilatkoztatja. Erre az Univers ezt feleli: „Ez annyit tesz, mint egy fontos esetben az igazat egy szójáték által eltagadni. A’ körlevél, bizalmas levél alakjában, természetesen nem a’ közoktatási, hanem vallási minister által bocsáttatott ki, (mind a’ két ministerium Villemain ur személyében van egesítve) ez azonban legkevesbbet sem változtat a’ dolgon.”
A pairkamra folyvást az ujonczozási törvénynyel foglalkozik. A’ követkamrát a’ kormány törvényjavaslatokkal árasztja el. Apr. 17-én a’ belminister, Duchatel ur, terjesztett elő egyet a’ börtönjavitás tárgyában. E’ javaslat mind azon erkölcsi és anyagi javitásokat magában foglalja, mellyek behozataláért már rég küzdenek a’ törvényhozások ugy Amerikában mint Europában. Legfőbb helyen áll e’ javaslatban a’ gályarabbörtönök (bagno) megszüntetése és kénydologházak felállitása. A’ javaslott rendszer középutat tart a’ magány- és hallgató-rendszer közt. A’ foglyok éjjel-nappal el vannak választva egymástól, ’s magános munkát végeznek, mellynek jövedelme az országé, e’ szigorú elkülönzésnek azonban tetemes enyhitésére szolgálnak a’ felügyelő tisztviselő, a’ fogházi tanitó, orvos, lelkész és más biztos személyes látogatásai, oktatásai és vigasztalásai. Azokra nézve, kik illy fogházban 12 évet töltöttek, vagy 70 éves kort haladtak, enyhitésül megengedtetik, hogy csak éjjel legyenek elkülönözve, nappal együtt dolgoznak, de hallgatniok kell. Az elitéltek minden categoriája külön szállást és rendszabályokat kap. Nők és gyermekekre nézve hasonlag külön rendszabályok ajánltatnak. Kik csak nyomozási fogságban vannak, éjjel is nappal is elkülönöztetnek ugyan, de időről időre szabadságot nyerhetnek rokonaikkal, jogvédeikkel, sőt más, ugyanazon per által érdeklett személyekkek is szólni, ’s e’ végett czelláikat elhagyni. Ha tetszik, dolgozhatnak is, ’s keresményök sajátjuk marad ’stb.
