KÜLFÖLDI NAPLÓ.
KÜLFÖLDI NAPLÓ.
Mart. utójáig terjedő uj-yorki hirek szerint Maine status törvényhozó testülete egy inditványa, miszerint „a’ határszerződés, a’ mennyiben Mainet érdekli, ezen status népét nem elégíti ki”, – vegyes választmányhoz lőn utasitva, de utóbb 72 szavazattal 34 ellen félrevettetett. – Az amerikai sajtó ujabban sokat foglalkozik egy esettel, mellyet a’ Macleod-féle eset mellékdarabjává szeretne tenni. Még a’ határszerződés megkötése előtt egy Savage Dániel nevű amerikai polgár fogatott el az angolok által az akkor még kérdésben forgó, de későbben a’ washingtoni szerződés által az amerikaiaknak átengedett határvidéken; későbben azonban a’ fogoly az amerikai hatóságok által szabad lábra tétetett. Ez eset igen zajos kifakadásokra nyujtott alkalmat Maine status törvényhozóságában; komoly következményektől azonban nem tarthatni.
Louisiana statusban az éjszakamerikai egyesületben egy a’ pápai és püspöki hatalomra nézve igen fontos végzés hozatott. Egy uj-orléansi római templom ügyelői és a’ római vallású lelkész közt viszály támadván, az ügyelők a’ lelkész elmozditását kérék a’ püspöktől. A’ püspök nem teljesité 298e’ kivánságot, mire az ügyelők a’ lelkész hópénzét nem akarák többé kiadni. Ebből per keletkezett, ’s a’ püspök azt állitá, hogy nekie hatalom adatott a’ pápától tetszése szerint nevezni ki lelkészeket, ’s az ekkép kinevezett lelkésztől a’ fizetés megvonni a’ községnek vagy egyházügyelőknek nem áll hatalmában. A’ törvényszék akkép mondá ki itéletét, hogy illy elv Louisiana statusban nem birhat kötelező erővel; az egyház lelki érdekei állhatnak ugyan a’ pápa és püspökök ellenőrsége alatt, de az egyház világi érdekei az egyesült statusok törvényei alatt állanak. Ez itélet nagy csapás a’ r. cath. egyház igényeire nézve Amerikában, mert a’ püspökök hatalmát felette korlátozza. Közjogi szempontból azonban nem lehet tagadni, hogy az amerikai törvények igen üdvös határt szabtak az egyházi hatalomnak.
Febr. 9-kéig terjedő hirek szerint Buenosayresben küldöttség váratott a’ paraguayi kormánytól, ajánlatokat teendő Rio de la Plata köztársasággal kötendő kereskedelmi viszonyok iránt. – Egy angol kereskedő tiszteletlenül szólt Rosas kormányáról, minélfogva a’ dictator őt fogságra vetette. – Montevideoi hirek szerint Ribera elnök, összeesküvéstőli féltében, néhány gyanús főnököt hivatalaiktól elmozdított, ’s a’ ministeriumban is némi változást tett. Orébe tábornok közel állott Montevideohoz; mind a’ két részről elhatározó harcz váratott.
Az éjszakamerikai lapok Guadeloupe szigetéről február 25-kéig terjedő hireket közölnek. Pointe-á-Pitre romjai közt az említett napig 4500 holt tetem találtatott; 2200 súlyosan sebesült a’ basse terrei kórházban feküdt. Ama’ nagy földrengés óta ötször rendült meg ujra a’ föld, a’ nélkül azonban, hogy lényeges kárt tett volna. Az üst9kös (melly tehát – minthogy a’ fölebbi hirek febr. 25-kéig mennek csak – Guadeloupe szigetén már februárban látható vala) nagy rémülést ekozott a’ négerek közt.
Hayti szigetén a’ zendülés mindinkább elterjed. Nyolcz ezred pártolt el Boyer elnöktől, kinek ezen előzmények után fölötte csekély reménye lehet a’ megmaradáshoz, minélfogva készületeket is tett már legroszabb esetben Frankhonba utazni, hol jó idő óta nevezetes öszvegeket tett le. A’ zendülőket bizonyos Herard nevű ember vezérli, kinek dagályos proclamatioi a’ franczia forradalom remekeivel vetélkednek. A’ nép bennök Hayti teljeshatalmu népének és hadseregének neveztet k. Herard három kikötőt, – t. i. Acquin-t, Anse á Hanau-t és Miragoine-d’a’ – külkereskedésnek megnyitott.
Sussex August Frigyes herczeg, juvernessi gróf és arklowi báró, III. György angol király gyermeki közt kor szerint kilenczedik, fiai közt ötödik, apr. 21-én délben 12 óra után, életének 71-ik évében meghalálozott. Az elhunyt lelkes és szabadelmű férfiu kegyeltje volt a’ whigpártnak, a’ tudományokat és müvészeteket szűk értékehez képest pazarul gyámolitá. Az angol szabadelmüek, kiknek a’ reformbill ’s minden üdvös javitás körüli harczában buzgó részt vön, sokáig nem fogják őt feledhetni.
Victoria királyné szülése naponta váratik. Canterbury érseke, a’ londoni püspök, Peel Robert, a’ lordcancellár ’s a’ többi országos és udvari főhivatalnokok e’ miatt Londonban kénytelenek husvéti szünnapjaikat tölteni, hogy azonnal kéznél lehessenek. Augusta cambridgei herczegnő egybekelésére a’ mecklenburg-streliczi örökössel nagy előkészületek tétetnek. A’ herczeg april. végére váratott Londonba.
Cape-coast-castlei levelek szerint Joinville herczeg, ki miatt a’ franczia királyi udvar hetek óta nagy aggodalomban volt, jan. 29-én Belle Poule fregattal és más két hadi hajóval Elmina hollandi gyarmaton át a’ nevezett angol nyugatafrikai parti gyarmatba érkezett ’s Maclean kapitány és kormányzó által tisztelettel fogadtatott. A’ város, vár, vármüvek és nyilvános intézetek tisztasága, rendezettsége és a’ föld népének csinos kinézése nagy mértékben magára vonta a’ herczeg figyelmét. A’ M. Herald szerint az afrikai partvidékeken azt hiszik, hogy a’ herczegnek e’ látogatása összefüggésben van a’ czélba vett uj franczia telepek alapitásával. „Minden esetre – mond a’ Herald – ugy látszik, hogy ő kir. fönsége ezen elvet tartja: első a’ munka, azután a’ gyönyör; mert ámbár menyasszonyáért utazik Rio de Janeiroba, mégis fölötte fontolva halad előre.”
A Revue de Paris szerint a’ ministerium valószinüleg módosittatni fog. Cunin Gridaine kereskedelmi minister súlyosan beteg, ’s hir szerint Bignon ur által fog felváltatni; Roussin admiral hasonlag egészségi tekintetből akar lelépni, ’s a’ tengerészeti tárcza ez esetben Mackau admirálra szállna. Végre még Teste ur ministeri állása is fölötte ingatag, mert a’ Rothschild házzal kötött vasutszerződés miatt a’ sajtó nem csekély részétől hevesen ostromoltatik. A’ J. des Débats és a’ National számokkal ’s ellenszámokkal üldözgetik egymást. A’ J. des Débats az említett ellenzéki lapot „hihetetlen rosz akarattal”, a’ National viszont amazt, hazug számokkal, csalfa számadásokkal” ’s több illyesekkel vádolja. ezek a’ National szerint csak arra szolgálnak, hogy por hintessék velök a’ közönség szemébe.
Gibraltálból hir érkezett Lissabonba, miképen Caesar nevü hajón, mellyet a’ portugalli kormány gályarabok Angolába szállitása végett bérlett, ’s melly dec. 10-kén indult rendeltetése helyére, a’ rabok, számszerint 300-an, fellázadván, a’ legénységet és a’ hajón levő utasokat megölték; csak a’ kormányos hagyatott életben, hogy a’ hajót vezesse. A’ becsületes kormányos azonban egy szembe jövő angol hadibriggnek bajjelt adott, mire az angolok a’ lázadókat elfogák.
A svéd király Vaxholm várának parancsnokát, ki egyik várfogolylyal zsarnokilag bánt, a’ tett előnyomozása után hivatalától megfosztotta. Követésre méltó példája az emberiséget tapodni nem hagyó igazságszeretetnek.
A főhely értesittetett a’ badeni kormány által, miképen a’ nagyfejedelmi kormány kész az Aargau canton elleni határzár-rendszabályokat megszüntetni, ha Aargau canton hasonló rendszabályait ugyanazon napon szünteti meg.
