Középszolnok.
Középszolnok.
Zilah, maj. 3. F. hó 1-jére volt Középszolnoknak rendkivüli közgyülése csupán a’ végre hirdetve, hogy a’ magyarhoni országgyülésre meghivó kir. levél fölött tanácskozzék. Ezt a’ főispán a’ gyülés megnyitásakor is olly hozzáadással jelentette ki, hogy egyéb tárgyat fölvétetni sem akar. Ezután maga a’ főispán ur inditványozá, hogy „e’ rendkivűli esetben,” a’ tanácskozást biztositó megyei szabályok olvastassanak fel. ’S mivel a’ megelőzött este és éjen át a’ gyülés helyén tivornyázások történtek, azon férfiaknak, kik mindjárt akkor este igen férfiasan ellene nyilatkoztak vala, inditványára elhatározták, hogy ezentul mindig a’ folyó közgyülésből neveztessék ki azon bizottmány, melly a’ jövő közgyülésen a’ csendháboritókat megitélendi: „mert – mondák – ha e’ bizottmány a’ mult gyülésből ki lett volna nevezve, nem történik vala az, a’ mi már – hála istennek! minden szomoru eredmény nélkül – megtörtént. Ezután a’ főispán ur előterjesztése után kinevezték azon bizottmányt, melly mind ezen, mind a’ jövő gyülésen, a’ tanácskozás háborítókat ’s a’ gyülést megelőző napokon történt* ’s történendő tivornyákat el fogja itélni. Következett erre 3 botnak elszedése ’s a’ botok gazdáinak részint megdijaztatása, részint elzárása, ’s ekkép elmondhatjuk, hogy ezen szabályok már életbe léptek. Első és utólsó tárgykint felolvatatván a’ királyi meghivó-levél, mellyet a’ főisp.urnak – mint mondta – a’ visszakapcsolásra kineveztetett biztos adott át, a’ tanácskozások ezen egykor ingerültté vált kérdésben, a’ legszebb higgadtsággal, ’s ahoz képest, hogy a’ többség már a’ gyülést megelőzte, ’s a’ főispán elnöklete alatti conferentia alatt bizonyos volt, elég huzamos ideig folytak. Eredménye e’ tanácskozásoknak: hogy Középszolnok megye a’ magyarhoni gyülésre követeket nem küld; mert még valósággal nincs visszakapcsolva. – A’ mindkét rész gyakran ismételte okokat a’ jövő számban fogjuk közleni.
Mondják, hogy a’ tivornyázók egy közelebbről elhalálozott szolgabiró özvegyének ablaka atatt, ki hasonlag özvegy anyjánál volt látogatóban, ezt kiáltották: „Éljen szolgabiró néhai K.– F.–ur! Éljen néhai özvegy K–F–né!!”
