TÖRÖKBIRODALOM.
TÖRÖKBIRODALOM.
Stambul, apr. 19-kén. A’ nagyur ő fönsége néhány nap előtt ministereit és az országnagyokat a’ császári lakba hivatá, hol ama’ kérdés lőn tanácskozás tárgya: minő eszközök fordittassanak a’ magas porta Szerbiára nézve tett határozatainak sikeritésére, a’ nélkül, hogy a’ kormány méltósága tetemes csorbát szenvedjen? – A’ nagyur személyesen nyitá meg az ülést egy beszéddel, melly – hir szerint – nagy benyomás tőn. Tartalma főleg az Oroszország és Törökbirodalom közt fennálló barátságos viszonyokra vonatkozott, Miklós czárnak fölötte jóakaró gondolkozására, és a’ két nemzet közötti rokonszenv folytonos gyarapodásának szükségét fejezé ki, ’s ez alkalommal a’ nagyur az oroszfrigyet több Ízben ugy emlité, mint dicsőült Mahmud szultánlegszebb hagyományát. Ő fönsége egyszersmind mély fájlalását fejezé ki ama balraértések miatt, mellyek a’ szerb kérdés elintézését ennyire halaszták. A’ jelenlevő ministerek közül némellyek a’ török fővárosban levő europai követek magaviseletével ügyekezének e’ halasztást mentegetni vagy magyarázni, a’ nélkül azonban hogy a’ külköveteknek az apr. 11-kei divánülésben olly nyomatosan kiemelt következetlensége csak egy illetlenszóval is illettetett volna. Ez ülésben az orosz követ megkéretni határoztatott, hogy Karagyorgyevicsnek idő engedtessék a’ kormánytól becsülettel visszavonulhatni és elbocsáttatását kérhetni; igy legalább, a’ porta okoskodása szerint, az önkénytes lemondás szinét lehet Karagyorgyevics részére megtartani. A’ török kormány nézete szerint tehát Kiamil pasa lenne mindenekelőtt visszahivandó, Vucsics és Petronievics Stambulba idézendők, hogy a’ septemberi forradalom alatti maguk viseletét igazolják, bizonyos határidő lefolyta után Gyorgyevics Sándor herczeg lelépne, ’s csak ekkor lenne uj fejedelemválasztás tartandó. Ülés után Sarim effendi rögtön Butenieff urhoz sietett, ’s a’ tanácskozás már érintett eredményeit közlé vele. Butenieff urnak nem volt ellenvetése a’ Karagyorgyevics részére kért haladék ellen, föltéve, hogy e’ haladék nem tartand sokáig, ’s hogy körülményekhez leend alkalmazva. A’ szerb kérdés fölötti egész értekezés Butenieff ur és porta közt az orosz ultimatum megérkezte óta élőszóval folytattatott, ’s az orosz követ ez alkalommal azon ohajtást fejezé ki, hogy a’ porta Szerbiát illető uj határozatai irásban közöltessenek vele. Ezen ohajtást a’ porta megelőzőleg teljesitendő, tegnap, f. hó 18-kán, hivatalos jegyzék közöltetett a’ követtel, mellyben az adott engedmények híven és cikkenkint felhozatnak. – Stambul apr. 19. A’ szerb uj fejedelemválasztás határnapja még nincsen kitüzve. Tekintve ama’ körülményt, miszerint Oroszország ismételve kijelenté, hogy Gyorgyevics Sándor személye ellen tulajdonkép legkisebb kifogása sincsen, ’s egyedül ezt kivánja, hogy az 1839-ki sarkalatos törvény által rendelt választási formaságok megtartassanak, – a’ porta ugy vélekedik, hogy Sándor ujraválasztásán munkálkodhatik, a’ nélkül, hogy az orosz kormány kedvetlenségétől kelljen tartania, ámbár közönségesen tudva vagyon, hogy Oroszország Obrenovics Milosnak ügyekszik Szerbia előkelőit megnyerni. – A’ belgrádi pasalik betöltése haladéktalanul meg fog történni; Sarim effendi Butenieff urral értekezésbe bocsátkozott az uj pasa iránt; mert ugy vélekedik, hogy sehol sincsen annyira szükség tetsző személyre mint ezen a’ helyen, hol könnyen összeütközések támadhatnak. Az oroszok nisibi Hafiz pasát ohajták, kit a’ törökök nisibi vesztesége óta neveznek igy, ’s kit Sz. Pétervárott régibb követsége óta ismernek ’s kedvelek; Sarim effendinek azonban mint látszik, némi kétsége van Hafiz személye iránt. (Hafiz, mikint mai hireinkből láthatni a’ szerb határszélről, csakugyan Belgrádba érkezett már.) Megemlitendő még, miképen Miklós czár ő felsége a’ nagyur tetszésére bizta az alaptörvénynek a’ szerb fejedelmi méltóság örökösségéről szóló czikkét módosítani, vagy végkép eltörölni, valamint Mihály herczeget is a’ választásból kizárni, nehogy – mint mondják – az apa a’ fiuval versenyezzen a’ választásnál. A’ porta a’ már egyszer letett Milost is kizárni ohajtá; ebben azonban Oroszország nem egyezett meg. (Allg. Ztg.)
