Bereg.
Bereg.
Beregszász, apr. 28. Adott szavamat beváltandó, a’ követválasztást követett két napi (apr. 25 és 26) közgyülésünk eredményeit, ’s ezzel követi utasitásunk szellemét, röviden közlöm. – Szeretett főispáni helyettesünk „éljen” vihar!! közötti megjelenése után elnök ő nga előadá, mikép az olly csendes – szépen végbe ment választás után, a’ járásbeli főszolgabiró hivatalos jelentése szerint több közcsendet zavaró, de a’ választás következményeinek épen nem tekinthető kihágások és vérengezési merények követtettek el, mellyek tehát a’ törvényhatóság szigorú figyelmét annál inkább igénylik, mert e’ szép szabadságunkkali visszaélők előbb-utóbb oda kényszeritendik a’ nemzetet, hogy azt megunva, róla lemondjon. A’ bejelentett vérengzők mint a’ szabadság legnagyobb ellenségei fölötti biráskodással tehát egy törvényszék bizatott meg, ’s egyszersmind elnök ő ngának azon inditványa: hogy a’ választások illy modorbani tartásánál már rendszeresen mutatkozó kórjelek országgyülésileg orvosoltassanak, – elfogadtatott. – Igenis! elvitathatlan igaza van t. szerkesztő urnak, a’ P. Hirlap 240-ik sz. vezérczikkében, a’ Kárpátoktól Adriáig végighallatszó hang mellünktől is emelkedik, noha a’ legszebb és csendesb választást élvezők, „hogy a’ dolog igy nem maradhat.” Mi, kik Szatmár és Szabolcs közvetlen szomszédságába helyezve, közvetlen a’ nép között élünk, szemünk szemével látjuk, és fülünk fülével halljuk az erkölcsi elaljasodást, mellyet e’ kórállapot szomorúan előidézett, hogy mi kevés erkölcsi erő vala e’ nemzetben, mint irtatik ki lassan és lassan, de biztosan, hogy hivatalképesség és érdem kis nyomatékuak a’ számitásban, mert a’ nép nem láthat és nem hallhat; a’ választandóknál szinte gyérül az erő, mert ki biztos a’ rosz akarat, a’ vak hivataldüh ellenében? És ha Pál nem használja a’ bor olcsóságát képessége nemes öntudatában, használja Péter, ’s illyeken okulva Pál barátai is. – Ezeket ismétlem nem jelen választásunkról, de az eszmetársulat nyomán mondom, és mondom, mert legcsendesb választásunkra is egy pár emberhalál következett, kik jövet, vagy menet, a’ bor ’s a’ megelőzött választásokon ejtett sérelmek alkalmi visszatorlásának és illy összecsődüléskor népünk betyárkodási hajlamában is rejlő összeszólalkozásnak levének áldozatai. Mielőtt az utasitás tervének készitésével foglalkozott választmány munkálata fölolvastatott a’ hivatal-nemvállalás iránti követi eskü ismét megvitattatott, ’s noha azt főispán-helyettesünk politicai hite elleninek nyilatkoztatá, az utasitásba foglaltatott, és szerinte követeink meg is esküttettek. – Fölöslegesnek tartom utasitásainkat pontonkint elsorolni, különben is küldöttségünk idő rövidsége miatt azt nem rendszerezhetvén, egészet csak általános közlés mellett képezne; szerkesztése azonban minden rendszeretlensége miatt is főjegyzőnknek becsületére válik. – A’ millyen rendszere külsőleg, ollyan beltartalma is. Több helyütt versenyt fut a’ korral, a’ nemzeti szükségek meleg érzetével ád, javít és tesz; másutt az omló félben lévő régi épületet meszeli a’ nélkül, hogy általa a’ romlásnak indult hajdan erőset lakhatóbbá tenné. – Igy nemzetiség nyelv, vallás, népnevelés, czéhek elrendezése, vagyis mesternevelő-iskolákká átalakitása, ősiség eltörlése, a’ nem-nemesek birtokképessége, sajtótörvények alkotása az előző vizsgálat eltörlésével, honoratiorok szavazatjoga, nem-nemesek hivatalképessége – kivevén mindazáltal a’ biróit, – t. i. alispán, sz.biró, esküdt, táblabiró!!! – tized ’s több illy kérdésekben, a’ pesti utasitás szelleme leheli át; – az utakra nézve, a’ most meglévő utakon megyei és a’ megyében birtokos ne fizessen, a’ jövendőbelieken, minden különbség nélkül. – Politechnicumra a’ szükséges költségeket megajánljuk, a’ pest-fiumei vasutvonalra, a’ pest-debreczeni conditio sine qua non-ul tétetvén, a’ nemesség által törlesztendő kölcsönt határoztunk. Nemzeti bankra, nemzeti hitelre?! – De mind ezek szabad ajánlás utján. Ajánlásunkat azonban megtagadtuk a’ házi adótól és általában minden állandó fizetéstől; mert mi, minthogy különben is minden változó, mi széles e’ világon létezik, a’ természet törvényét megháboritani nem akarjuk. – Sőt az országgyülési költségek viselését is megtagadjuk, mert könnyen állandóvá lehetne, „omne trinum perfectum” lévén, és mert – ez egy kissé menti vagyis szépiti a’ dolgot – annál többet ajánlunk más nem-állandóra! – E’ kérdés vala az, mellyre nézve – minthogy a’ szólóknak, „fizetünk” és „nem fizetünk”-re kellett szavazniok – a’ teremben jelen volt körülbelől 50 k. nemessel olly könnyü vala többséget nyerni, sőt talán könnyü lett vala coquettirozni is. – Méltán tisztelt főispáni helyett. „a ha szabadok akarunk lenni, legyünk igazságosok” – mottóból indulva, mind törvény, mind igazság szempontjából hastalan mutogatá és sürgeté a’ „fizessünk”-et, hasztalan többen, mert a’ RR. többsége hallván: hogy a’ szegény nemesnek senki nincs pártfogója, nincs jótevője, holott az adózókat mindenki pártfogolja, só-fuvart kap ’stb. – a’ nemes ember, ha talpát megütik, kardot köt a’ hazáért – természetes, hogy nem „fizetünk”-et harsogott. – Törvényszékünk majus 8-án, közgyülésünk 22-én leend. –
Horváth István.
