Győr.
Győr.
Aprilis 24-kén kezdődék követválasztási közgyülésünk m. Marich Dávid főispán ur elnöklete alatt. Az elnöki szék elfoglalásakor rögtön elkezdődék a’ választók lecsillapithatlan kiáltozása, annyira, hogy a’ felolvasni szándéklott h. meghivó-levelet sem hallhatók. Hiában volt minden csitítás, hiában a’ csengetés, a’ tömeg lármája nem szünt, mire egyszerre az elnök a’ teremet elhagyá. Nen sokára a’ teremben maradott RRnek jelenteték, hogy a’ szavazatszedő választmányok már együtt ülvén, a’ RR. már szavazhatnak. Ezen hir meglepő volt, annyival is inkább, mint szavazatszedő választmányokat mi kineveztetni nem hallánk. Néhányan tehát a’ RR. közül rögtön lépéseket tettek, ’s törvényszerűleg követelék a’ talán csak privative kiszemelt választmányoknak törvényellenes működését fölfüggesztetni, ’s az annak rende szerint kinevezendőket az eljárásbani hűség tekintetéből megesketni; mire a’ szavazás megszüntettetvén, elnökünk ismét visszajött a’ terembe, egy iratot hozván magával, mellyből felolvastatása után meglepetve értők egyik választandónknak, Szabó Péter tb. urnak a’ megválasztatási pályáról 320lett leléptét. Ezt követé rögtön Horváth D. főbiránknak hasontartalmú nyilatkozata is, melly után Balogh Kornél főjegyző és Szabó Kálmán főügyész urak a’ küzdtéren magok maradván, közfelkiáltás által követekül meg is választattak; az előbbinek Zmeskál István volt aljegyző, az utóbbinak pedig Dorner Edvard tb. urnak neveztetvén ki utódaiul. – A’ követek meghiteztetése után közlő az országgyülési irnokokat is választás alá vonatni inditványozá; melly inditvány el is fogadtatott, ’s apr. 27-kén teljesíttetett is. – Ezt követé az országgyülési utasitások készitésével foglalkozott választmány bevégzett munkálatátának fölvétele, melly szerint következő utasitások keletkezének: 1. A’ honfiusitandók nevei a’ megyékkel eleve közöltessenek. 2. A’ Ludovicea tökéletes felállitása teljeserőből sürgettessék. 3. Az országgyülési szállásokat Pozsonyban nem fizetjük, Pesten igen. 4. A’ papi tized megváltassék. 5. A’ rendszeres munkák általában, a’ már meghaladtak is rostálat alá vétessenek. 6. A’ kisebb egyháziak végrendelkezési jogának felsőbb parancsok általi megszoritásából eredett sérelmek orvosoltassanak, ’s ezen jog törvény által is biztosittassék. 7. A’ rég elpusztult ’s nemesi kezekre került urbéri telkeknek az adó7zói fundushoz leendő visszakapcsolása szorgalmaztassék. 8. A’ Pesten épitendő országháznak nádorilag előterjesztendő terve a’ megyékkel közöltessék. 9. A’ sérelmekre nézve az 1790: 13. t. cz. foganatositása sürgöltessék. 10. A’ decretalis napok, a’ valóságos ünnepek, és vasárnapok kivételével, megszüntettessenek. 11. Az országos tébolydának minél előbbi létesitése, ’s ha alapitványai netalán elegendők nem volnának, ezeknek országos ajánlat utján is leendő pótolása sürgettessék. 12. A’ vallás tárgyában azt, miben már a’ két tábla megegyezett, ismét sürgetjük; ha pedig a’ tárgy ismét tanácskozás alá kerülne a’ kedvező válasz megtagadása miatt: ugy követ urak pótló utasitást kérjenek; a’ visszakapcsolt részek unitariusaira nézve azonban minden esetre különös figyelemmel legyenek. 13. A’ zsidók emancipatióját a’ nyers tömeg megbuktatta. Erre nézve kissé többet kell mondanom. A’ tárgy minden oldalról igen szépen megvitattatott, ’s az emancipatio pártolása elnökileg is már kimondatott, midőn egy ur, szólhatási jogához ragaszkodva, az emancipatiónak ellene szavazott; ezt követé egy egész serege a’ köznemességnek, kiket a’ s–i járásbeli szolgabiró és a’ legujabban szolgabiró czimmel főispánilag felruházott utibiztos testvérek – mintegy erőszakkal hajszoltak szavazni, ’s a’ kik a’ „választmányi véleményt pártolom” –* szajkóilag betanult mondókájukkal az elébb már elnökileg megállapított emancipatiót megbuktatták. Itt még egyet kell megemlítenem; azt t. i., mikint az fölöttébb szembeszökő volt, hogy a’ papság, az emancipationak általában és kivétel nélkül ellene szavazott. 14. Ha az ősiség el nem töröltetnék: az érverésileg eladott jószágot a’ vevő 12 éveig háboríthatlanul, – ’s ha ezen idő elteltével az vissza nem váltatnék: örökös joggal birhassa. Egyébkint az ősiséget eltöröljük, valamint a’ hitbizományokat is a’ jövőre nézve végképen; a’ multra nézve pedig ugy, hogy az ez iránt hozandó törvény kihirdetésekor a’ majoratusokat vagy senioratusokat biró egyének összeiratván, holtukig birtokban hagyassanak; holtuk után pedig a’ hitbizományi javak az illető örökösök között osztályra bocsáttassanak. – 15. Országgyülési ujság rögtön az országgyülés kezdetével létesittessék. – 16. A’ zálogitások a’ megyék előtt történjenek, ’s ott bejegyeztessenek. Ha a’ szerződésileg kitüzött időre a’ zálog ki nem váltatnék: még egyszer annyi idő engedtessék, mint a’ mennyi a’ zálogos levélben kikötve van; ’s ha ezalatt sem váltatnék ki: örökre elveszszen: viszont ha a’ zálogot kiváltani akaró tulajdonosnak zálogbirtokos kibocsátani nem akarná: a’ zálogsummát és investitiókat elvesztvén, a’ perköltségeket fizetvén, köteles legyen a’ zálogot ingyen visszaadni. A’ multra nézve az örökleg eladott, de be nem vallott, ’s igy törvényeink szerint csak zálognak tekintett javak iránt, ha a’ törv. tulajdonos a’ törvény keltétől számitandó 12 évek alatt keresetét meg nem inditaná, azok a’ vevő örökös tulajdonává váljanak. 18. A’ telekkönyvek iránti 1840: 21. §. 19. kötelező erejüvé tétessék annyira, hogy ki birtokát a’ telekkönyvbe be nem iratná, az törvényes birtokosnak ne tekintessék; a’ megyék előtt teendő mindenféle nemű és czimű birtokváltoztatások kötelező erejöket csak a’ telekkönyvi átirásoktól nyerjék, az innét bejövendő mérséklett dij a’ közköltségek pótlására fordíttatván. Czéljaul a’ telekkönyveknek a’ hitelt és a’ nemesség által vállalandó terhek igazságos kivethetését tüztük ki. – 19. Az urbéri kényszeritett megváltás, mint a’ tulajdoni jogba ütközőnek állított dolog, nem pártoltatik. – 20. Ingatlant szerezhet minden magyar polgár; magyar polgárnak pedig tekintjük a’ benszületettet és benlakót; a’ külföldit csak ugy, ha 10 évig már Magyarhonban lakván, honábóli elbocsáttatását kinyerte, magyarul tud, és nevét megmagyarítá. A’ nemtelen földbirtokos a’ közönséges nemesi terheken kivül, még beruházandó tőkéi kamataitól is adózni fog. Az absentisták – hova csak a’ közhivatal és tanulás végett kiköltözöttek nem értendők – a’ különben birtokukra esendett terheket háromszorosan viseljék. – 21. Az alkalmas nemtelenek, ha magokat minden egyéb hatóságtól függetlenítik, általában bárminő hivatalra is alkalmaztathassanak. – 22. A’ közönséges tárgyak a’ törvényesektől elkülöníttessenek; a’ szoros végrehajtásra ügyeltessék; a’ főispánok megyéjökben lakjanak; állandó törvényszékek alakulván, minden perek ezek előtt folytattassanak; a’ helységi előljárók itéletei is oda appelláltassanak. Nyilván tartassanak. – 24. A’ főispánok ne a’ cancellariai, hanem a’ törvénykönyvben kiszabott hitformula szerint eskettessenek. – 24. A’ husvágási jog eltörlése által a’ tulajdoni jog sértetvén, az továbbra is meghagyatik. – 25. A’ nemtelenek évenkinti vagy nem évekinti összeirására nézve világos törvény alkottassék. – 26. A’ katonáskodni köteles egyének (ide értvén a’ nemesek cselédeit is) évenkint minden helységekben pontosan összeiratván a’ járásbeli főbiró által, szemmel tartassanak. Az elkorcsositó kora házasságoknak jövendőrei elmelőzhetése tekintetéből, a’ házasságok csakaz illető hatóságok tudta és megegyezésével köttethessenek. – 27. A’ koronaőröknek kijelölendő egyedek nevei a’ megyéknek előlegesen megküldessenek, ’s követ urak irántuk utasitást várjanak. – 28. A’ török iga alatt nyögő keresztények üldöztetései megszüntetésének eszközlése végett ő felsége országgyülésileg is kéressék meg. – 29. Az orosz hatalomtól felénk közelgő veszélyre ő fsge országgyülésileg is figyelmeztessék, hogy a’ nemzettel egyetértve a’ veszélyt elhárithassa, ’s aggodalmunkat megszüntethesse; teendő lépéseinek eredményéről pedig a’ nemzetet tudósitsa. (Folytatása következik.)
Megjegyzendő, hogy a’ választmány az emancipatiót nem pártolta.
r–n.
