Szepes.
Szepes.
Bélán, majus 5. Az országgyülési követek ’s két mezei rendőri szolgabiró elválasztására f. hó 2-ika volt kitűzve. Első követnek közakarattal Zsedényi Eduard helyt. tanácsos, másodiknak szavazattöbbséggel Mattyasovszky Boldizsár főszolgabiró, ki elválasztása után főbirói hivataláról lemondott, lön megválasztva. Szolgabirákká lettek Glosz Miklós ’s Márjássy Gyula. A’ választások ugyan mindenütt hasonlitnak egymáshoz, de a’ választási szinvegyületeken mindenütt más meg más árnyéklatok tünnek szembe. Lehetne a’ választásról is igen tanulságos jellemképeket felállitani, de e’ képekben személyek jelennének meg, ’s választásról és szokásairól szólván, csak azokat ’s a’ megyei életet, néptörzsökeinek jellemével, nem pedig a’ személyeket kivánnám érinteni: azért közvetve a’ választás után erről szólni annyi volna, mint személyeket a’ szinpadra vezetni. – F. hó 3-kán a’ két uj alszolgabirónak hivatalköre iránt előfordult ismertes kérdések az illető járásoknak választmányhoz utasitott felosztása által oldattak föl, ’s a’ mezei rendőrségről alkotott törvény értelmében szaporitott két uj szolgabirói hivatalnak a’ többivel egyenlő hatásköre lesz. Az országgyülési követek napdíjainak a’ nemesség általi fizetését Szepes is elfogadja, jólehet akadtak ollyanok is, kik e’ tehert csak annyiban kivánták elvállalni, mennyiben az országgyülés három hónapnál tovább tartana. A’ választmányilag javasolt ’s majus 3-kán ’s 4-kén igen gyérré zilált közönség által tárgyalt követutasitásnak lényegesebb pontjai: a’ szabad királyi ’s XVI szepességi városok belviszonyainak elrendezése, ’s a’ felsőmagyarországi bányapolgárság ’s a’ hét bányavárosok által kért bányászati az 1827-ik évi 8-ik törvényczikk következésében készült rendszeres munkálatnak megvizsgálása vagy legalább ideigleni elfogadása. A’ szabad kir. városokra nézve az utasitás a’ többi megyékétől csak annyiban különbözik, hogy a’ közigazgatási ügyek a’ törvénykezéseiktől különválasztatván, az egyszer megválasztott tanácsosak hivatalikban holtiglan meghagyatnak, a’ többi városi tisztviselők pedig minden hatodik évben uj választás alá vétetnek. A’ választott polgárság minimuma 50-re, maximuma pedig 200-ra tétetik. Országgyülési szavazatarányositóul egy-egy megyére két szavazat számittatván, a’ nagyobb királyi városoknak porták ’s népesség aránya szerint egy egész, a’ kisebbeknek pedig egyenkint fél voks adatik. A’ XVI szepességi városok iránti követeléseitől nagyon nehezen ’s kedvetlenül eláll, ’s a’ beczikkelyezést sem akarja ellenezni, de annyi feltételt ragaszt hozzá, hogy az egész concessio csupa negativ kivételekben megint szépen föloszlik. Az egész dolgozat, melly németre is fog fordittatni ’s minden vármegyével ’s szepességi várossal is közöltetni, egy ügyes czáfolat törvényhozási politica ’s viszonybeli tapintat nélkül, de ez sem czáfolata a’ városok kérelmi körlevelének ’s történeti ’s állományi vázlatának, hanem egy, kilencz (!) év előtti kénytelen replicának. A’ vármegye ’s XVI városok közti viszonyokat tekintve, egyetlenegy elfogadható javaslat van benne, mi nem máshonnan mint onnét ered, hogy a’ nemzeti ’s törvényhozási viszonyok egy politicai kapcsolata sem vétetett alapul. Az elfogadható pont az, melly a’ XVI városok ’s vármegye közti határbeli ügyeket illeti, ’s az illy metalis esetekben a’ kineveztetni szokott nádori biróságok helyett olly biróságok elválasztását javasolja, millyenek az 1840-ik évi 13-iktörvényczikknél fogva az osztálybeli ügyeket elintézik. Eddig a’ törvényhatósági mirigyes surlódások bonyolódása csak a’ boldogtalan gravaminalis a’ priori felállitott eszmének volt emanatiója ’s következménye, de ezután a’ törvényhatósági összeütközések még igazán systemizáltatnának ’s a’ magyar statuséletnek épen az ország éjszaki határszélén boldogtalanabb irányt ’s bábelzavart adni csakugyan nem lehetne, ’s a’ városok föloszlatási processusához igen kevés évek kivántatnának. Specialitásokba nem ereszkedem, mivel hoszasnak kellene lennem, ’s mivel egy párt parányi statisticai ’s számadási a’ kerületi tisztviselők fölrugtatott fizetéseiből merített calculusnál ’s ugynevezett grófi elkölcsönözésnél semmi sem hozatik fel, mit az ország már régen nem hallott volna. – A’ felső magyarországi bányapolgárságtól a’ bányászati tárgyban készitett törvényjavaslatra beadott észrevételek az ország törvényhatóságaival is közöltetni fognak. Szepes vármegyének követutasitásai közt hasznosabb ’s practicusabb javaslat a’ bányászati törvénykönyv inditványozandó elfogadásánál alig fordul elő. A’ nemzeti vagyonosság gyarapitására a’ bányamüvelésnél áldásosabb forrást nyitni eddig nem sikerült, de a’ bányák hasznosan s szorgalmatosan csak ugy fognak müveltetni, ha a’ bányai törvénykezésből minden lehető önkény ’s kétségesség eltávolittatik. Ha számba sem vesszük, hogy a’ bányák a’ magyar korona jövedelmeinek egy igen nevezetes részét teszik, hogy az 1342, 1514 ’s 1518-ik évi törvények bizonyitása szerint még a’ királyi bányák is az országgyülés befolyása nélkül haszonbérbe nem adathattak, ’s a’ bányavámnak (urbura) melly érczekből ’s miképeni kiszolgáltatása az országgyülések által megállapittatott; de ha még a’ hét bányavárosok az 1790-ik évi országgyülés elébe terjesztett sérelmeinek, mellyek az 1747, 1764 ’s 1789-ik évben költ k. rendeletek által előidéztettek, annyi fontosságot sem tulajdonitunk, mennyit a’ bányapolgárok, leginkább pedig a’ hét bányavárosok tulajdonitnak; mára maga a’ maximilianusi codex érthetlenné vált szász nyelve ’s előforduló ellenkező rendelései, mellyekre a’ legellenkezőbb itéletek támaszkodhatnak, elég okot szolgáltatnak arra, hogy a’ törvénykezés Miksa törvénykönyvének el nem kerülhető önkényes ide ’s oda magyarázásának alávetve ne maradjon. Illy törvénykönyv átvizsgálatával idő sem fog pazaroltatni, mikép Szepes vármegye, melly a’ törvényjavaslatot át sem olvastatá, nem pazarolt; mert e’ részben a’ törvényhozás a’ bányapolgárok tapasztalásait, miután az egész törvény csak arra támaszkodhatik, megelégelheti. Hogy a’ kivántató felvilágositások 330adathassanak, a’ felső magyarországi bányapolgárság egy országgyülésre menendő küldöttséget megbizott. A’ nyelvtörvények síkeresitése is mindaddig nem képzelhető, mig a’ nyelvtörvények végrehajtása e’ részben is magyar törvénykönyv által biztosittatni nem fog. – A’ galicziai határszélek elintézése, ’s az elszakadt duna-jeczi kerület visszakapcsolása sürgettetik. Kételkedem, hogy e’ visszakapcsolást Neumark városa igen ohajtsa, kiváltképen ha a’ XVI szepességi városok visszakapcsolásának története- ’s elfelejtett törvénykivüli helyzetéről ’s előttem sem ismeretlen törvényhozási összeütközések legióiról meg nem felejtkezik. – Gyorsiró által ’s szokott elővigyázat mellett szerkezendő naplónak vitetése pártoltatni fog. – Győrnek felszólitása a’ nemzeti nyelv iránt olly értelemben elfogadtatott, hogy az iskolai oktatás magyar nyelven az alsó iskolákban kezdődvén felfelé behozassék. – Az utlevelek magyar ’s deák nyelven adassanak ki. – A’ mostaninál nagyobb adó nem ajánltassék, a’ porták igazitása pedig sürgettessék. – A’ protestansok iránt a’ mult országgyülésen fölterjesztett törvényjavaslatra, annak megfelelő kir. válasz kiadatása szorgalmaztatni fog ’stb. – A’ csődületről szóló törvényczikk 81. ’s 112. §-ainak ellenkező értelme uj törvény által világosittassék*. A’ szepesi káptalan az 1608-ik évi 1. t.czikk értelmében a’ káptalanok országgyülési külön-külön szavazataik visszaadását pártoltatni kérte, ’s a’ káptalanok voksolási jogainak visszahelyezése legkisebb ellenmondás nélkül utasitásba is adatott, ’s találkoztak, kik káptalani voksok szaporitására a’ többi megyéket is felszólitani kivánták. – Mi volt legyen ama’ törvénynek oka ’s értelme nem vizsgálom, de az 1646-ik évi országgyülés naplója szerint a’ gyakorlat e’ törvényt ugy magyarázta, hogy több káptalanok már akkor is csak együttvéve küldtek követet, ’s e’ szerint még ama’ törvény utáni országgyülések sem adtak a’ törvénynek olly gyakorlati értelmet, melly szerint minden káptalannak egy voks jutott volna. Szepes vármegye utasitása szerint tehát a’ királyi városok voksai belviszonyainak elrendezésétől felfüggesztetnek, a’ káptalanoké pedig, akár törvény előtt akár utána alapittattak, ’s akár voltak külön voksolások gyakorlatában akár nem, coordinatio nélkül is visszahelyezendők.
A’ törvénynek igen világos értelme van ’s rendelete épen a’ hitel elvein alapul. Azon költségek, mellyek a’ csődületi tömeg rendbeszedésére, biztositására ’s kezelésére szükségesek, az első osztályba azért soroltattak, mivel azokat a’ hitelezők, kik még nem tudhatják, fognak e nekik használni vagy sem, saját erszényökből nem előlegezik ’s a’ költségek mégis mindnyájokat illetik, mint maga a’ tömeg is. ’S azért ha a’ tömegből kielégitést nyernek, a’ költségeket is, mellyek önhasznukért a’ tömegre fordittattak, viselni tartoznak, hogyha pedig a’ csődületi tömeg olly csekély, hogy az első osztálybeli követeléseket sem fedezi, ’s igy nincs senki, kinek követelése kielégittetett, ’s ki a’ kimeritett tömeg költségeit kielégitésének aránya szerint viselje, természetesen a’ 112. §-nak alkalmazhatlansága, mert hol senki ki nem elégittetik, ott nincs is kielégitési ’s költségviselési arány.
