Magyar iparegyesület.
Magyar iparegyesület.*
Tárgyak halmaza miatt legjobb igyekeztünk mellett is előbb nem közöltethetett. – Szerk.
Hasznos ismereteket terjeszteni a’ nép minden, különösen pedig műiparos osztályiban, – és a’ hazai iparnak emelésére, megismertetésére, felvirágoztatására hatni, ez a’ czél, mellyet az iparegyesület magának kitűzött, ’s melly által az országban a’ legkorszerűbbnek itélt, legpártoltabb egyesületek egyikév lön, mint ezt minden osztályokból aláiró részvevők feles száma, az ajánlási öszvegek tetemesebb summái, a’ hazaszerte általában mutatkozó részvét, és az egyesületi pártfogóságnak t. Pest vármegye rendei, és sz. kir. Pest városa ns tanácsa által végzésileg kijelentett elvállalása örvendetesen tanusitják. – Az eszközök, mikkel az egyesület fontos feladatának teljesitését czélozza, olly hatékonyak már önmagokban, miszerint már mint önálló, annál inkább pedig mint együttható eszközök czélaiknak legbiztosabb kezeseik. – A’ hirlapok legközelebbi számai adák a’ felszólitást hazánk irói közönségéhez olly apróbb dolgozatok készitése iránt, mellyeknek folytonosan leendő közlése által mind azok, kiknek más uton nem volt módjuk ismeretvágyukat kielégiteni, az ismeretek roppant egyetemének, és a’ közönség annyiféle osztályai szükségeinek megfelelő változatosságban, de mégis fokozatos rendszerben beavattassanak az ismeretek egész körébe, kivált pedig a’ természeti és technicai tudományokba. – E’ dolgozatok a’ népszerü könyvtárban fognak közöltetni, mellyről annak idejében külön értesités szóland. – A’ főkormányszékek kegyes és tárgyalás alatt lépen most álló engedélyétől bizton reméli az igazgatóválasztmány, hogy minél előbb meg fog indíthatni egy heti folyóiratot, melly a’ szinte hasznos ismeretek terjesztésére szolgálandó encyclopedicus tartalmán kivül, főleg arra leszen szánva, hogy az iparnak külföldön óriási haladásáról a’ hazai iparüzők azonnal és körülményesen értesitessenek, – a’ hazai iparosok törekvései pedig és készitményei a’ közönséggel megismertettessenek, a’ honi parczikkek kelete eszközöltessék, ’s igy a’ hazai közönség és az iparüzők üdvös kölcsönhatásban tartassanak. – Szinte most terveztetik a’ felolvasások, leczkék rendszere, mikben részint, hogy a’ napi munkák által fárasztott iparosok, kivált pedig mesterlegények és inasok az öntanulás terhei alól fölmentessenek, részint, hogy az oktatás az egyedek felfogásához bővebb magyarázat által alkalmaztathassék, kivált pedig, hogy ahoz gyakorlati példák is csatoltathassanak: élőszóval és gyakorlatilag fognak, az egyesület által megbizandó, vagy önkint ajánlkozandó egyedek által a’ hasznos ismeretek, és kivált az ipar kőrébe vágó tudományok egyes ágai előadatni. – Egyébiránt azoknak számára, kik bővebb tudományt ohajtanak magoknak szerezni, olvasó-terem fog megnyittatni, kapcsolatban egy, kivált a’ műiparost illető tudományokra különös tekintettel felállitandó könyvtárral. – Az érintett felolvasások, leczkék gyakorlati hatásának emeléseül, gépminták és szerszámok gyüjteménye fog egy e’ czélra szolgálandó teremben felállittatni. – Hogy pedig e’ gyakorlati oktatás- és okulásban a’ vidéki közönség is részesülhessen: az iparegyesületnek egyik főgondja lesz: fiókegyesületnek hazaszerte felállitását eszközleni, mellyeknek legfőbb hivatása lesz az egyesület minden nyomtatványait élőszóval és magyarázatokkal előadatni; – mi végből e’ nyomtatványok mindenikéből egy ingyenpéldány, sőt használatul, a’ gépminták és szerszámok is meg fognak hozzájok küldetni. Az egyesület kivált ez intézetektől remél sokat czélainak sikeresítésében, ’s azért rá nézve fölötte kivánatos, hogy az egri polgári casinonak és „a szántásvetést és hasznos mesterségeket szegényebb hitsorsosai közt terjesztő pesti izraelita községnek” példája minél több utánzókat nyerjen, kik mint a’ nevezett egyesületek fiókegyesületekkint csatlakozzanak az iparegyesülethez. – Országos kiállitást fog továbbá az iparegyesület koronkint tartani, hogy tűkörben láttassa a’ honi ipar állapotát, mellynek bár sok hiányai mellett vannak tökélyei is, és ezek visszasugárzása a’ közönség előtt legszólóbb ajánlója a’ remekebb czikkeknek és kiállitóiknak, mig a’ fölfedett hiányok nemes versenye híják föl az illető iparosokat. – Lehetetlen itt meg nem említeni a’ k. m. esztendei iparműkiállitást, melly bár első, sőt rögtönzött volt, mégis a’ közönség olly részvétével találkozott, mégis annyi iparosok hitelének emelésére, szilárditására, annyi mások megismertetésére szolgált alakalmul. – Végre mind a’ hazai, mind a’ külföldi iparállapot hívebb, részletesebb statisticájának megszerzése végett utazásokat is rendelend az egyesület, az utazók tudósitásaikat azonnal a’ közönségnek fogván általadni. – Mind ezen eszközök használatának, következőleg a’ czél valósitásának főfeltétele a’ pénzerő, mellyet csak a’ közönség minél élénkebb ’s adakozóbb részvételéből nyerhet az egyesület. ’S hogy ezt fölhíhassa, a’ részvétel legfőbb osztalékaul csak azon öntudatot ajánlhatja, hogy minden részvevő adománya által a’ hazai ipar emelésének, s’ ez által mind az ország jólétének, mind annyi egyedek boldogulásának nagy eredményével egyenes kapcsolatba helyezkedik. Azonban vannak a’ minden tagot illető szavazati jogon kivül még némi kedvezmények is, mik a’ részvételnek anyagi hasznaiként méltán tekinthetők. Jelesül a’ részvevők az egyesület minden nyomtatványait a’ kiállitási áron fogják megkapni – az egyesület könyvtárát az olvasó teremben ingyen használhatják – a’ gép-, minta- és szerszámgyüjteménynek, valamint az országos kiállitásnak termeibe díjmentes belépésök van, ’s az egyesület által megbizandó egyedek felolvasásaiban szinte fizetés nélkül részt vehetnek, melly kedvezmények valamint a’ vásosi lakosnak, ugy a’ vidékinek is, ha, midőn a’ fővárosba érkezik, épen olly élvezetet, mint okulást nyujtanak. Fontosak még, mikkel ezeken felül az iparosoknak kedveskedhetik az egyesület: hogy készitményeiket nemcsak az országos kiállitáskor, hanem egész éven át is kiállithatják, melly czélra az egyesület nekik a’ gép-, minta- és szerszámgyüjtemények 340termeiben bérmentes helyet adand; továbbá, hogy ezen készitményeikkel ne csak a’ fővárosi közönség, hanem a’ vidékiek is mogismertessenek, azoknak leirását, készitési elsőbbségeit, használati ajánlatosságát a’ heti folyóiratban szinte díjmenten fogja rövid közleményekben közzétenni. – A’ részvételnek, melly a’ föntebbiek szerint egy részröl az országos jólét tényezőivé avat fel, más részről pedig magános hasznokban is részesít, az egyesület külön nemeíre hívja meg a’ közönséget olly módon, miszerint mind a’ szegény adalékival, mind a’ tehetűs adományival hozzájárulhasson az egyesületi erők növeléshez. Az aláirási ívek e’ végből 4 rovatra rendezvék, az első a’ rendes tagoké, kik legalább 40 pftnak 5% kamatját, azaz 2 pftot 6 esztendő alatt évenkint megfizetni ajánlják; a’ második az örökös tagoké, kik a’ 40 pft tőkének 5% kamatját az egyesületnek örökre lekötelezik, vagy magát a’ tőkét befizetik; a’ harmadikban alapitó tagok a’ 40 pftnál nagyobb valamelly tőkét tesznek le az egyesületnek, vagy legalább az öszvegnek 5% kamatját évenkint fizetni kötelezik. Elfogadtatnak a’ negyedik rovatban egyszerrei apróbb adakozások is, banem taggá csak a’ három elsőbb részvételi nemek által lehetni, csak azok adnak a’ föntebb előadott jogok- és kedvezményekre igényt. – A’ taggá létel eddig kifejtett közérdeküsége, kedvezményei és könnyüsége mellett az igazg. választmány meg van győződve, mikint arra, hogy az egyesület részvevőinek száma mindinkább növekedjék, és ereje magas czéljaihoz illő arányra emelkedjék, nincs egyébre – de erre igenis van – szüksége, mint, hogy szerte a’ hazában birjon férfiakat, kik az egyesületi ügynek meleg, buzgó, lankadatlan baráti legyenek. És e’ szükség érzetében bízza meg az igazg. választmány a’ t. cz. kép- és ügyviselőket az egyesület ügyeinek minden vidéki gondjaival, minők az aláírási ívek körözése, a’ pénzek beszedése és a’ határzatoknak – mennyiben netalán szükséges volna – vidéki eszközlése. – A’ mi az aláirási ívek köröztetését és a’ pénzek beszedését illeti: ezekre nézve a’ határozatilag megállapitott pénztár kezelési szabályzatnak azon fejezetét, mik a’ kép- és ügyviselő urakat is érdeklik, a’ .//. alatt kapcsolatban megküldetnek, – arra szolgálandók, hogy belőlök hivataluk körét és teendőit, mik bennök legnagygbb részint körülirvák, kitanulhassák. Ha ezeken kivül némelly eszközlésekre fognak felszólíttatni, azokra nézve mindannyiszor külön utasitásokat nyerendenek. – Ez uttal azonban még némellyekről szükség értesülniök. Kunewalder testvérek nagykereskedő-háza mind azért, hogy a’ kép- és ügyviselőségi közlekedés meginditását és kellő elrendezését könnyitsék, mind azért, hogy az egyesület pénztárát a’ tetemesb fuvarbérektől megkiméljék, buzgó ügyszeretettől viseltetve, azon áldozatos ajánlatot tevék az egyesületnek, miszerint a’ kép- és ügyviselőkkeli ide és oda közlekedést saját házok levelezése és szállitásaival kapcsolatban fogják 3 hónapig viselni a’ nélkül, hogy az ez által növekedő posta- vagy fuvarbéreiket magoknak megtérittetni kivánnák. Arra szólittatnak tehát föl a’ képviselő utak, hogy minden küldeményeiket a’ székhelyeiken vagy közel vidékeken levő ügyviselő urakhoz küldjék; ezek pedig, hogy mind a’ képviselők, mind saját küldeményeiket Kunewalder urak nagykereskedő-házának czíme alatt intézzék Pestre, ha t. i. akár ők, akár a’ képviselő urak egyéb biztos és bérmentes alkalmat nem lelnének, mert ha illyen akadna, ez esetben a’ méltányos költségkimélés tekintetéből ennek használatára felhatalmazvák, – illy esetekben a’ küldeményeket pénztárnok Ruttkay József urhoz (zöldfa ucza 306) fogván küldeni Az aláirási ívek sikeréről minél sürűbb jelentéseket kapni azért van felette nagy érdekében az igazgató-választmánynak, hogy az egyesület ereje folyvásti világlatban állván előtte, munkálatit és terveit mindig a’ netalán növekedő erőkhöz, de mégis biztosan szerintezhesse. – Annálfogva az aláirások haladásáról legalább négyszer a’ pesti vásárok alkalmával tudósitások váratnak. – A’ beszeedendő pénzeket is minél sürűbben, legalább a’ fentebb kitett időkben igyekezzenek beküldeni, – minthogy a’ pénzek kezelése, ’s a’ mennyiben az ajánlatok természete hozza magával, kamatoztatása körül az igazgatóválasztmány a’ legszigorúbb gazdálkodást szabályozá. Költőpénz gyanánt ugyanis nem tekinti, csak a’ rendes tagok évenkinti fizetéseit, továbbá az örökitvények, alapitványok, valamint a’ kihelyezett tőkék kamatait, – és az egyesületi vállalatoknak netaláni jövedelmeit. – Ellenben az örökös és alapitó tagok által befizetett tőkéket, és az adakozások minden, még a’ legapróbb öszvegeit is, mihelyt kihelyezhető summában összegyültek, azonnal 6%-ra tőkesíti, – a’ kisebb summákat, valamint a’ költőpénzt is ideiglen 3 napi felmondásra, 5% kihelyezi, – miszerint az egyesületi pénzeket kamatlan heverni épen nem engedi. A’ kihelyezések körül is a’ lehető legnagyobb vigyázat uralkodik; polgári fekvő birtok – árvai biztosság, – biztos betáblázás, – szóbeli törvények, ezek a’ föltételek, mik mellett az egyesületi pénzek kikölcsönöztetnek. Kijelentette ugyan a’ választmány, miképen kölcsöneihez az iparosoknak minden mások előtt elsőbbséget ad, hogy vállalataikat ekkint is segitse: de ezeket illy segedelemben csak ugy részesíti, ha vagy magok vagy jótállóik megfelelhetnek a’ fentérdeklet hypothecalis föltételeknek. A’ pénzek ezen szigorú kezelése értetni fogja a’ kép- és ügyviselő urakkal: mikint a’ beszedendő öszvegek beküldésének netalán hosszasabb halasztása a’ pénztárnak minden esetre karára volna. – Az igazgató-választmány hinni akarja, hogy a’ jelen értesitvény által a’ t. cz. kép- és ügyviselő urak az egyesületnek czélai-, tervei- és föltételeivel annyira meg vannak ismertetve, miszerint mind a’ közönséget szükséges értésítéssel elláthatják, mind magok hivatalának és teendőiknek fontosságát kellőleg méltányolhatják, ’s azért bizton reméli is, mikint buzgó fáradalmaikat és sükeres hivataloskodásaikat a’ közönség előtt nyilván meghálálni minél előbb alkalma leend. – Pesten, 1843-ik évi februarisban. –
Csanády Ferencz, egyesületi jegyző.
