Baranya.
Baranya.
Pécs majus 15. Követi utasitásaink rövid vázlata ez: a) A’ k. k. előadások adandó utasitás végett a’ megyével azonnal közöltetvén, az 1791: 13 t. cz. értelmében tárgyaltassanak. – B) A’ szatmári 12 pont iránt, 1. Ősiség: meglevén e’ megye RRei egy részt győződve mikép az ősiség jelen állapotjában az ország köz és magánhitelére felett kártékony hatást gyakorol, másrészt azonban sejtve azt is, mikép ennek rögtöni ’s teljes eltörlése alkotmányunkat alapjában renditené meg, ezt a’ hitel sürgő kivánata szerint akkép kivánják módositani, hogy a’ praescriptionalis idő rövidittessék, a’ gyökeres jogbóliperek pedig, ugy szinte az örökbevallások érvénytelenithetése kellő korlátok közé szorittassanak, – e’ módositásokat azonban, ha követ urak nem eszközölhetnék, az ősiség hogysem jelen abnormis állapotjában továbbá is fenmaradjon, inkább végkép töröltessék el. Majoratusok, és Senioratusok alkotása pedig csupán csak jövőre szüntettessék meg. – 2. Nemzeti bank: az 1840 apr. 24. tett felirásra k. leirat sürgettessék, az orsz. választmány e’ tárgybani munkálata a’ RR-el közöltessék. – 3. Az urbéri tartozások kényszeritett megváltása nem pártoltatik. – 4. A’ nem-nemesek birhatási joga: Azon esetre, ha az ősiség eltöröltetik, akkor a’ nem-nemesek is teljes szerezhetési, és birhatási joggal felruháztassanak. – 5. Az alkalmas nemnemeseknek minden hivatalokra alkalmaztatása, a’ birói hivatalokat kivéve, pártoltatik. – 6. Adó terheinek közös viselése: a’ hadi adó jelenleg még el nem vállalható, ellenben az országos, és megyei házi adónak mindenki általi aránylagos együttviselése pártoltatik, ’s követ urak ennek inditványozására utasitattnak. – 7. Czéhek és uti vámok. A’ nem nagy előleges kiképezést kivánó, ugynevezett első szükségbeli készitményekkel foglalatoskodó mesterségek czéhei végkép eltöröltessenek; a’ többiek pedig mint kereskedelmi társulatok fenmaradhatnak ugyan, de a’ nélkül, hogy bárkit is mestersége, vagy müvészete szabad üzésében korlátozhassanak; – a’ mi pedig az utak készitését és uti vámokat illeti, a’ nagy országos kereskedési utak, országos mindenki által aránylag viselendő köz költségen készittessenek és tartassanak fen; a’ mellékutak pedig megyeileg megállapitandó vámdíj (tariffa) mellett, magány tásulatok által épittessenek, és ezeken mindenki, ki azokat használja, vámot fizessen. – 8. Népnevelés: ennek czélszerü létesitése hathatósan sürgettessék, ’s az erre szükséges költségek, a’ házi adó rovatai közé soroztassanak. – 9. Sajtószabadság: A’ sajtó megszoritása súlyos nemzeti sérelemnek tekintetvén, valamint az egyes sérelmes esetek orvoslása sürgettetni fog, ugy jövőre a’ sajtószabadság biztositását szerző törvény alkotása hathatósan szorgalmaztassék. – 10. Városok rendezése: Hogy ezen köz ohajtás minél előbb létesüljön, követ urak oda utasittatnak, hogy a’ városok tárgyábani orsz. választmány kiküldése iránt 1840-ki majus 9-én intézett felirásra k. leirat eszközöltessék; ha pedig ebben a’ városok előleges rendezése megtagadtatnék is, legalább a’ voksolási arány határoztassék el. – 11. Állandó törvényszékek: Felállittassanak, ’s e’ szerint a’ kerületi táblák, alispányi szolgabirói, ugy szinte az uriszékek biráskodási és a’ királyi tábla, mint első folyamodásu biróság, lenni megszünjenek, és a’ szóbeli biróságok meghagyatván, a’ megszüntek helyett, állandó megyei törvényszékek biráskodjanak; a’ törvényszék elnöke, ’s egyéb tagjai a’ közönség által szabadon választassanak, csak a’ visszaélés esetében per utján fosztathatván meg ettől; a’ törvényszünetek megszüntettessenek, és csak az ünnep és vasárnapokat kivéve egész éven keresztül minden nap összeülni tartozzanak. – 12. Népképviselet: nem pártoltatik. – c) Pest-fiumei vasut országos költségen létesittessék, a’ követurak szorgalmazzák, hogy ezen vonal Pécsen keresztül vezettessék, Fiuméban országos költségen kikötő épittessék, a’ Luiza-ut szintigy megváltassék, a’ Fiume ’s a’ haza belső részei közt létező vámok szüntettessenek meg; vagy ha ez kivihető nem lenne, legalább a’ vámok változékonysága tekintetéből eredni szokott káros következmények megszüntetése végett, ezek állandósága állapittassék meg. – d) A’ bécs-triesti vasutra az 1840. évi 40 t. czikkben kijelentett kedvezésnek eltörlése, vagy legalább ollyképi módositása, hogy az csak a’ pest-fiumeinek felépitése után létesülhessen, szorgalmaztassék. – e) Midőn külkereskedési viszonyaink szabályozásáról leend szó, követ urak akkor, ha bár minő nemzettel hazánk kereskedési szerződésre lépne, ennek mérlegében, mint egymástól függetlennemzetekhez illik, és csak a’ kölcsönös érdekek szoros viszonyosság elvei szerint, a’ közjóra munkálódjanak. – f) Ludovicaea, vakok, tébolyodottak, siket-némák, kisdedovó intézetek ügyében, az 1840-ik évi majus 4- és 10-iki országos felirásokra kedvező kir. válasz sürgettessék. – g) A’ kir. kincstár által az országos pénztárnak előlegezett 446,606 ft 29 1/8 krnak a’ hon minden lakosai általi aránylagos kifizetése eszközöltessék; ha pedig a’ terhek aránylagosan közös viselése keresztül nem menne, ugy ez öszveget a’ nemesség maga, szabad ajánlat utján fizesse ki; egyébiránt az országos pénztárnak növekedése tekintetéből szorgalmaztassék 1-ször) hogy a’ honositást nyerők a’ taxák betételére köteleztessenek. 2-or) a’ czímekért fizetni szokott taxák egy negyeddel fölemeltetvén, az is ide fordittassék. 3-or) a’ sónak ára orsz.gyülésileg valamivel feljebb emeltessék, ’s ez is ezen pénztár javára szolgáljon. 4-er) külföldön hivatalos ok nélkül lakó 357magyarhoni birtokosok, a’ rendes adón felül, bizonyos summát évenkint ezen pénztárba fizessenek. – h) A’ mostani hadi adó, a’ mennyire lehet, leebb szállitassék; ez azonban nem eszközöltethetvén, a’ mostani mennyiségnél semmi esetre sem több, ’s ez is csak a’ szokott óvások és feltételek mellett, t. i. csak a’ jövő, törvényes időben tartandó diaetáig ajánltassék meg. – j) A’ zsidók türelmi adójának eltöröltetés továbbá is sürgettessék. – k) Minden előleges, eddig még nem orvosolt sérelmek orvoslása sürgettessék; különösen a’ só iránti sérelem elenyésztetése tekintetéből az 1790: 20 t. czikkben érintett végső sürgetős körülmények kijelöltessenek; a’ népet demoralizáló ’s elszegényitő lotteria-játékok megszüntettessenek; a’ kereskedést gátló vámok ’s harminczadok egyenlittessenek ki; az alig megkülönböztethető, hamis előző és bankjegyek föl nem cseréltetése miatt háromlandó veszteség elmellőzése végett sikeres orvoslás szereztessék; ugy szinte a’ nominalis értéken alóli részpénzek beváltása, és pótlékul ujak verettetése szorgalmaztassék – az egyházi javakat biró személyek törvénytelen megrovatása pedig szüntettessék meg. – l) A’ nemes testőr-sereg teljes állapotba visszahelyheztetése: ’s elintézése törvény által megallapittassék, ’s az erre szükséges alapitvány előleges értesités mellett megajánltassék. – m) Addig is mig a’ banderiumi munkálat rendes tárgyalás alá kerülne: alkottassék törvény, miszerint a’ nemesség időszakonkint fegyverben gyakoroltassék. – n) Dalmát-ország, ugy szinte Gallicia, Lodomeria viszszakapcsoltatása, és az erdélylyeli szorosabb unio pártoltassék; nem különben, Zaránd, Kraszna, Középszolnok, és Kővár vidéke iránt a’ törvény rendelete foganatosittassék. – o) A’ vallásbeli sérelmek orvosoltassanak, az egyházi körlevelekből keletkezett aggodalmak megszüntettessenek, ’s általjában minden bevett vallások jogai egyenlőn biztosittassanak. – p) Mindent, mi a’ magyar nyelv terjesztését és legmagasb polczra jutását csak előmozdithatja, követeink pártoljanak, különösen pedig törvény szorgalmaztassék azt határozottan és világosan kimondó, hogy: „hol a’ törvény Magyarország és részeiről kivétel nélkül szól, ott Horvátország is értetődik.” – q) Az urbérben még létező homályok világositassanak fel, ’s azután a’ már most három különböző időkből fenálló urbéri törvények, hogy a’ miveletlen jobbágy általis világosan értethessenek, egy különös tömegben egyszerüen ’s minél népszerübben egybeszerkeztessenek. – r) A’ papi tized eltörlése nem pártoltatik. – s) Pécs városának beczikkelyeztetését követ urak továbbá is elősegíteni iparkodjanak, ugy szinte a’ szepességi XVI városoknak a’ lengyelektőli visszaváltását. – t.) Eszközöltessék, hogy ő felsége hitvesével együtt az esztendőnek egy részét hű magyarjai közt tölteni méltóztassék. – u) A’ mohácsi gyászmezőn nemzeti emlék felállitása sürgetessék. – v) A’ pósták iránt eszközöltessék felirás az ujabb postai rendeletek megszüntetése, és a’ bérnek lejebb szállitása végett. – x) Az orsz.gyülési naplónak czélszerűbb szerkesztését, ’s rendesb ’s pontos kinyomatását követ urak szorgalmazzák. – y) Azon tárgyakra nézve, mellyek most országos küldöttségek munkálkodási körében vannak, um. büntető törvénykönyv, katonai élelmezés, duna-szabályozás, ha ezek a’ kir. propositiókba foglalva nem volnának, iparkodjanak követ urak, hogy ezek mulhatatlanul felvétessenek; az utólsó országos választmány által kidolgozott bányászi munkálat pedig, ha a’ tárgyak halmozottsága miatt fel nem is vétethetnek, legalább ideiglenes törvényül fogadtassék el. – z) Az országgyülési szállások érdemében, az 1840-ki april. 25-én kelt feliratra k. k. válasz sürgettessék, ’s midőn ennek következtében az orsz. választmány jelentését beadandja, ezt utasithatás végett azonnal közöljék, – egyébiránt az országgyülési szállásbér fizetése elvben már most pártoltatván, miután az e’ tárgybani törvényes intézkedés csak az orsz.gyülés végén jöhet foganatba: addig is mig törvény alkottatik, e’ megye részéről minden egyes követ urnak 30 p. ft hónaponként szállásbér fejében, előlegezve megajánltatik. Az országgyülési költségeket pedig e’ megye elfogadott elveinél fogva birtokaránylag mindenki viselje; ha pedig ezen elvet az országgyülés el nem fogadná, ugy ekkor a’ kiváltságos rend egyedül, szabad ajánlatkép viselje ezeket. – Az utasitásoknak még több, hely szüke miatt itt nem közölhető pontjai, részint a’ fentebb kifejtett elvekből folynak, részint ezeknek árnyéklatait teszik. –
Hainer Ignácz.
