FRANKHON.
FRANKHON.
A kamrákban a’ kissé zajosabb czukor-, ujoncztörvény ’stb. fölötti vitatkozások lepergése óta megint mély csend és lohadás, mellyre a’ pairkamrában csak a’ büntetőtörvénykönyv javitása körüli viták hajtanak néha egy-egy hullámot. – Michelet és Quinet Edgar urak a’ legitimisták és neocatholicusok nagy botránkozására folyvást nyilvános historiai leczkéket adnak a’ jézsuiták ellen a’ párisi egyetemben, ’s hallgatóik száma nőttön nő, kiknek zajos tetszésébe néha egy-egy éles füty vagy piszszegés is vegyül, ’s a’ hirlapok váltig dorongolják egymást. Michelet ur antijézsuiticus tanai feleletül adatnak az Univers és az uj cthol. párt ujongatásainak az egyetem „monopoliuma” ellen; és meg kell vallaní, a’ jeles professor ur igen gonosz reminiscentiákat költ fel a’ legitimitás evődő hőseiben. A’ Journal des Débats, melly most az egyszer a’ mérséklet súlyegyenét az egyetem védletében elveszté, vette föl az Univers által az egyetem elébe dobott keztyűt, ’s a’ vita elég hevesen, sőt mondhatni, nyersen foly, ’s az egész párisi sajtót magával ragadja; és ennyi tűzbe még jó adag olajat öntött bizonyos Abbé Desgaret, lyoni kanonok, ki régebben hadi tiszt vala, illy czimű munkájával: „Le mongole universitaire destructeur de la religion et des lois”, melly ellen a’ „J. des Débats” keserűn kel ki, ’s Gerin professor a’ „National”-ban éles és kimélet nélküli birálatot irt. Igy gyülekeznek most megint egymásra Frankhonban a’ vallási fanatismus elemei. Valóban Gallia még nemért socialis forradalmainak epilogjára! –
A szerb kérdést illetőleg következő nevezetes levelet olvasánk az augsb. Allg. Ztgban: „Páris, majus 20. A’ szerb kérdést igen könnyen uj bonyolódás érheti, mert Stambulból és a’ török határszélekről valamennyi hirek megegyeznek abban, hogy a’ portának legnagyobb fáradságába kerülend az általa pártfogolt fejedelmet lemondásra birni. Guizot ur ennélfogva kérdést intézett az orosz ügyvivőhez: mit teend Oroszország azon esetben, ha Karagyorgyevics fegyveres kézzel akarná megtartani kormányát? Kisseleff ur – mint mondják – akkint válaszola: hogy a’ sz.-pétervári cabinet a’ porta kivánságára egy perczig sem tétovázna Karagyorgyevicset is választásra bocsátani, és igy föltehetni, hogy Karagyorgyevics, mihelyt tudni fogja, hogy Oroszország nem kiván vetot ellene gyakorolni, sietni fog kormányát jogszerű választással törvényesíteni. Bővebb fejtegetésekbe Kisseleff ur nem ereszkedett, minthogy nem valának elengedő utasitásai. A’ franczia cabient azonban a’ választ kielégitőnek találta, ’s Bourqueney bárónak utasitást küldött Stambulba, hogy ott mindent figyelemmel kisérjen, de kormányának különös megbizása nélkül semmi lépést ne tegyen.
