Esztergom.
Esztergom.
Jun. 9. Folyó hó 6-kán, mint országgyülés alatt minden hó első keddén tartatni rendelt közgyülésünk napján teremünkbe szokatlan számmal sereglett össze köznemességünk; örömmel akarám hinni, hogy még a’ kaszálást is abba hagyó nemzetes urainkat a’ királyi előadások hallhatása vezérlé be, ’s e’ hiedelemben meg is maradék mind addig, mig főispáni helyettesünk székét elfoglalá. Ekkor azonban egy nemzetes és igenis vitézkedő ur előadá, hogy felette nagy sérelme történt a’ nemességnek; mert egy fősz.birót egy szabó önkényeskedve az utczán megfogott ’stb., ’s kivánta a’ több száz nemesek helyeslő éljenzései között az e’ lapok 279-ik számában is közlött önkényeskedés ’s visszatorlás esetét mindenek előtt felvétetni. De miután tisztelt elnökünk erre következett bölcs előadásában azon igéretet tette, hogy a’ nemesség által olly praeferenter sürgetett tárgy is még ma előkerülend, a’ királyi előadások ’s követeink jelentései olvastattak fel; nehogy azonban az előbb emlitett kellemetlen tárgyat ismét felvenni kénytelenitessék, számtalan szónoklatok következésében a’ főbiró önkényes tette, jólehet kimutattatott, mikép nem tudá, hogy a’ szabó polgár legyen, mégis, mivel a’ bezáratás rögtönözve ’s elhamarkodva történt, végzésileg roszaltatott, ’s a’ szabómester törvényes büntetése a’ városi tanács által érdemileg kieszközöltetni rendeltetett. – Emlitetlenül nem hagyhatom egy, Hont megyei uradalom ügyvédének előadását, ugyan is ezen – Hontban ’s az utóbbi főispán-helyettesi diplomaticus ebéd után hazaszerte ismeretessé lett – ur erősen állitá ’s mutogatá, hogy a’ királyi városi polgárt a’ szolgabiráknak túl a’ városi határokon lehuzatni törvény szerint is szabad. – Ezen korlátlankodó állitását közkaczaj ’s gúny jelei követék; sehol sem fogadtatik a’ honban szivesebben a’ vendég, mint nálunk, bár többeket emelnének ide a’ hazafiuság szárnyai, de sehol a’ hazában a’ köznemesség és polgár közötti viszonyokban ingerültebb érzelmek nem léteznek, mint nálunk; a’ mi nemeseinkben egy-egy kis aristocrata testesűlt meg; – igaz elmondhatom súlyos bűnöm érzetében a’ „mea culpa”-t, mert a’ corteskedést üdvösnek tartott időkben magam is lobogtattam előttök a’ zászlót, ’s azért illy elveket hintegető vendég mennyi kárt tesz az amugy is dagályos keblekben, csak azt tudhatja, ki napról napra közöttök forogva fájdalmasan tapasztalja az elerkölcstelenedés iszapában milly izmos és mély gyökeret szokott verni a’ türelmetlenségrei ingerlés, hiszen mult kisgyülésünkben egy nem-nemesnek született nemeskeblü ügyvédet is kihajtottak a’ teremből a’ nemzetes urak; azért tehát legyen üdvözlött a’ vendég; de felebaráti szeretetet hirdessenek legalább ajkai, ha az előhaladást veszélyesnek hirdeti is. – Felolvastatván követeink jelentésök a’ nm. cancellár által mondott, ’s uj korszakot nyitandó lelkes magyar beszéde feletti örömérzetben egygyé olvadott egész teremünk, ’s hálát zengett a’ szünni alig akaró ,éljen’! magasztos remények szálták meg lelkeinket, mert az idő kivánativali alkudozásra figyelmeztet bennünket kormányunk. E’ boldog napon nagy jövendőnk ünnepét ültük, ’s azért is a’ felolvasott 402királyi előadások mindenek előtti felvételét sürgettük, mert kormányunk azokat nemzetünk sovárgó kebléből merité. – Az értesitő nem feledkezhetvén meg örömében is azon elvről, hogy a’ hol egy hongyülés végződik, ott kell a’ másiknak kezdődni, ’s azért az elismert sérelmek fölterjesztésével egyetemben kivánta taglalat alá vétetni az előadásokat, de a’ többség őt okokkal támogatott kivánatától elmozditotta. – egy szónokpanaszt emelt, hogy ezen napig az országgyülés felette keveset végzett, ’s mindegy levén neki akár Bihar, akár Csongrád nyerendi is el az ellenzék zászlóját, minthogy Deák kipótolhatatlan maradand; azon oknál fogva, mert a’ tömérdek költséget az ország meg nem győzi, utasitásul adatni kivánta, hogy hat holnapnál tovább az országgyülés ne tartassék, ugy is, mint mondá, tudjuk, hogy az országgyülés az utólsó hetekben legtöbbet szokott végezni. Ezen állitás ellenben csak egy szónok szólott, ’s megmutatván ennek minden pontbani alaptalanságát, ’s az egész országgyülési munkálkodásokbani járatlanságát az eleinte éljenek özönével jutalmazott inditvány minden nyom nélkül elhangzott, meghagyattatott továbbá követeinknek, hogy miután a’ megyénkben lakozó báró Luzsinszky Mihály meg nem hivatott, azonnali meghivatását kieszközöljék. –
Besze János.
