Fővárosi ujdonságok.
Fővárosi ujdonságok.
Mult hónap 27-kén bocsáttaték vizbe az ó-budai hajógyárban „Hercules „ nevü 200 lóerejü ’s eddig Dunánkon legnagyobb gőzös. Örömmel jelentjük a’ nagyszerü ’s közhasznu vállalat ujabb gyarapulását; de lehetetlen ez alkalommal némelly észrevételeket elhallgatni, mellyeket nem is annyira mi, hanem az egész magyar közönség már régen tett. Bár honunkból van a’ gőzhajó társaság legnagyobb haszna, itt van gyára, mégís példátlan hanyagsággal viseltetik nyelvünk iránt. Miután hirlapjaink unszolására magyar jelentéseket kezde kiadni, milly magyarsággal valának ezek szerkesztve? az idei tavasz elején több napig fityegett falainkon egy hirdetése, mellyen többi közt nyelvünk gunyára ezen szavak állottak utazók’ való hajó. Avvagy nem érdemli meg e’ haza, hogy a’ nagyrészt általa és belőle élő társaság legalább egy nyelvet jól tudó egyént tartson számos hivatalosai között. ’S kell annak lenni, hogy a’ hajók neve mindkét oldalokra talán csak egy-két kivétellel csupán németül legyen irva, még azon gőzösöknél is mellyek hazánkban járnak? Nem kivánhatjuk e joggal, hogy legalább az egyik Duna-partnak magyar oldalt mutassanak gőzöseink? ’S e’ felett, hogy e’ tárgyban mindent elmondjunk, minek azon Hercules és Samson nevek? A’ hajók ereje kijelentésére? Ezt talán mással is el lehete érni. Árpádnak, Zrinyinek neveivel megkezdé a’ társaság azon nevek sorát, kiket élve szeretünk, halva dicsőitünk, ’s midőn a’ hajóra léptünk, neve is tiszteletet gerjeszte bennünk. Ártana e, ha gőzöseink magyar neveket is viselnének? hogy a’ hazánkat gyakran csak gőzösön átszelelő, ’s róla mégis areopaguszi itéletet hozó idegenek emlékeztetve legyenek, miképen magyar folyamon utaznak. Minek ezen zsidó és görög emberek? Ha már csakugyan erőt jelentő nevet akarnak hajóiknak adni uraságtok, mivel derekabb legény Samson és Hercules, mint a’ roppant ereje mellet még humoristicus Toldy Miklós? – Ezek csekélységek, fogják önök felelni, nemzetiségnek, nyelvnek belsőleg kell erősödni, ’s nem külső czifraságok által. Ne higyjék, semmi sem lett még belsőleg nagygyá, mi életének külső jeleit nem adta. Beszélhetünk mi erősbülő nemzetésünkről akármennyit, csak nevetni fogják az idegenek ’s elleneink, mig annak külső és szembeötlő jeleit nem látják; de mutassuk meg nekik, mihelyt átlépik határunkat nagyban kicsinyben, hogy itt magyarok laknak; ’s ők hinni fognak, ’s mi üdvezülünk; mert igen sokszor igaz, hogy: „vestis facit monachum.” – – Darab ideje igen szaporodnak a’ hidvámszedők elleni panaszok, kik nemcsak kétséges, de hitelesen bebizonyitott fizetésmentség esetében is zsarolással, ’s durvasággal kinozzák, kivált a’ szegény falusi népet. Igy e’ napokban egy Fejér megyei pór robotban vivén szekerén valamint Pesten lakó uraságához, a’ budai hidnál feltartóztattaték, bizonyitó-levelét bemutatá, melly ellen kifogást tenni nem lehete; de a’ vámszedő – ki hitte volna – okoskodni kezde, ’s azt mondá a’ pórnak: „mit sem használ, fizess, mert uraságod nemtelen, ’s csak felesége nemes.” ’S e’ különös törvénymagyarázat következtében óranegyedekig tartóztattaték fel a’ szegény paraszt, ’s ha nem fizet, haza utasittaték; ’s e’ közben annyi gorombaságot hallhata rosz német, ’s még roszabb magyar nyelven, hogy ha el nem feledé, falujában leczkét adhat e’ nemes tudományban. Végre egy ur közbeveté magát, ’s tanácslá a’ pórnak: térjen haza, de előbb adasson magának bizonyitványt a’ vámostól, hogy a’ hidon át nem bocsátják. Ez használt ’s a’ pór szabadon mehetett Pestre, ’s épen ezen engedékenység két kérdésre bátorit. Először: tudja e a’ hasznonbérlő, hogy illy törvénytelen zsarolások történnek? Másodszor: ha nem tudja, kinek erszényébe megy az efféle jövedelem? – Kijelentettük ugyan már, ’s kijelentjük most is: ohajtva várjuk a’ hidvám-mentesség megszünését, de még törvényünk áll, ne legyen kitéve senki mosdatlan száju vámosok kinzásainak. – Hétfőn este felé egy ur – a’ körülmények között hihetőleg elméjében háborodott – a’ bécsi cs. kir. porczellángyárnak a’ váczi-utczában létező rakhelye előtt elmenvén, azt ott kitett porczellán-mellszobrok egyikét saját arczképének vélvén, e’ miatt haragra lobbanva, pálczájával az egész kirakott drága porczellán-müveket összetörte, ’s több száz frtnyi kárt okozott, de az oda siető boltos által elfogatván az illető hatóságnak átadatott.
