Vezérczikk. (Nemzeti kórállapot III.)
Vezérczikk. (Nemzeti kórállapot III.)
Nem ereszkedvén bővebben annak terjedelmes vizsgálatába ’s leirásába, mi a’ választásokat illetőleg már többek által javaltatott, csak annyit fejezek ki, hogy bizonnyal igen sokat fog a’ dolgon segíteni az, mi kétségen kivül mind gyakorlati, mind törvényes tekintetben kivihető: miszerint a’ felkiáltással választás egészen megszüntessék, ’s a’ helyett nem a’ szózatoknak bizottmány általi összegyüjtése vagy összeirása, hanem titkos szavazat létesitessék; és hogy a’ választók ne egy helyre csődítessenek, hanem hogy a’ választás egyszerre több helyeken, ’s tehát egy helyt kevesebb egyének által történjék.
Ezenkivül nemcsak választásokat, hanem tanácskozási végzéseket illetőleg is vannak több rendszabályok, nagyobbára rendőrségiek, mellyek czélszerük, sőt szükségesek lennének. P. O. ne engedtessék, hogy a’ gyülésekre csoporttal, vezérek alatt– mondhatni – serget alkotva jőjenek, ’s ott igy legyenek. Gyülések alkalmával minden utczáni ’s mezőni éjjeli zene, minden kiabálás, ’s személy- vagy tárgy iránti tetszés- vagy nem-tetszésnek gyülésen kivüli ’s kiáltozó kifejezése, legyen tilos; tekintessék büntetendő rendbontásnak. Itatni ’s vendégelni nem szabadjon, sem közvetlen, sem közvetve. A’ nemes communitások hadnagyai felelősek legyenek minden kicsapongásért ’s kihágásért, mellyet a’ kezökalattiak tesznek; azok illyeket, vagy kik megrészegedtek, tartozzanak az ülésbeni megjelenéstől eltartóztatni, sőt a’ gyülés helyéről is eltávolitani, mit ha nem tehetnének, tartozzanak azt mind a’ fő- vagy alispánnak, mind a’ rendeknek bejelenteni.
Ezen és illyetén szabályok eszközlésére ’s biztosítására, neveztessék vagyis választassék minden közgyüléskor a’ jövőre egy bizottmány; ezen bizottmánynak álljon szoros ’s felelős kötelességében: gyülés előtt ügyelni, hogy bujtogatások, csábitások, ’s annyival inkább pénzzeli vesztegetések nem történnek ek. A’ gyülés ideje alatt pedig legyen kőtelessége: nemcsak a’ csoporttal ’s párt- és sergenkinti megjelenést, pártot alakitó együtti tanyázást, a’ köznemességnek bár ki általi itatását ’s vendéglését, ’s mind annak, mi fönebb emlittetett, nyilvános történését szigorúan gátolni; hanem vizsgálódni is tartozzék, hogy titkoni itatások ’s bujtogatások, annyival inkább vesztegetések nem történnek e. Mindezek tehetésére azon bizottmány legyen olly hatósággal felruházva, mellynek az érdeklett tárgyakra nézve, mindenki közkereseti büntetés terhe alatt engedelmeskedni tartozzék. – Továbbá kit e’ bizottmány, mint a’ fönebbi rendszabályok ellen vétettet a’ közgyülésnek bejelent – melly jelentés feolvasásával kell minden ülésnek kezdetni – már ezen jelentés következésében, minden más vizsgálat, minden mentség kirekesztésével, az ülést, sőt a’ gyülés helyét is azonnal elhagyni tartozzék; fenmaradván joga, később ’s a’ közelebbi gyülésen magát menteni, ’s hiteles adatokkal hibátlan voltát bebizonyitván, ama’ bizottmány ellen fellépni ’s elégtételt követelni.
Ezen érdeklett hatási köre ’s hatalma azon választmánynak, kétségen kivül nagy, mondhatni, tömérdek; ’s nem lehetlen, hogy azzal tévedésből, hibából, vagy talán rosz akaratból is visszaélés történendik. De ezen gyakran, annyival inkább ismételve elő bajosan fordulható eset, ’s néhányaknak netalán méltatlanuli kizárása, bizonnyal olcsó ár azért, mi azon vásároltatik, t. i. sokak ’s épen az értelmes rész kizárásának, ’s a’ tanácskozások vérengzésekké fajulásának kikerülése. Azonban szoros, ’s becstelenség büntetésével járó felelőség alatt legyen azon bizottmány mind kötelességébeni szoros eljárásra, mind azzali vissza nem élésre kötelezve. És ugyanazon büntetés alatt tartozzék a’ egyének minden tagja, ha a’ választás reá esik, ’s ha törvényes mentségi oka nincs, azt elvállalni. – Bármi rendkivülinek láttassék ezen bizottmány hatalma, de meg kell gondolnunk, hogy rendkivüli, ’s bármi szigorúságot nemcsak igazoló, de követelő a’ jelen állapot.
Ugyanazon, vagy netalán más, de hasonlóan minden közgyülésen a’ jövőig szabadon választandó bizottmánynak álljon kötelességében: a’ közelebbi gyülés előre tudva lévő tárgyait, a’ köznemességnek helységenkint, vagy több helységnek együtt tudtára adni, ’s megmagyarázni. Ezen pártszinezet nélküli ’s könyen érthetőmagyarázat, vagy egy külön választmány által lenne kidolgozandó, mellyet erre a’ közgyülés nevezne ki, ’s melly a’ közgyülés után legfőlebb 15 nappal azon magyarázati rövid pontokat az emlitett bizottmánynak kezébe tartoznék adni; vagy pedig ezen pontok kidolgozása is magára azon választmányra bizatnék. Mind két esetben azon pontok a’ közelebbi közgyülésnek bemutatandók lévén.
Illy bizottmányok bizonynyal sem könnyü, sem kellemes hivatásuak, de hasznuk nagy levén, épen terhességeik miatt igénylenék a’ legbuzgóbb férfiak hozzájárultát; ’s az azokbani eljárás a’ legkijelöltebbeknek is diszére lenne, ’s az által magokat megye és hon iránt érdemesitenék.
Magokat az üléseket illetőleg, már a’ mondott rendszabályok szilárd megtartása is, nagyon fogja azokat kicsapongásoktól ’s zavartól óvni. Miveletlenek csak tömegül szoktak ’s képesek rendet bontani. Ha nem fog a’ sokaság együtt ivó ’s tanyázó, ’s nyilvános jelszó és vezérek alatti sereggé tömöttülhetni, súly ’s hatás nélkül leend. A’ köznemesség, ha szinte – fájdalom – nagyobbára nagyon tudatlan is, de ha sem meg nem vesztegettetik, sem részegitő italok és ámitások által eszéből ki nem vétetik, csak magára ’s természetes állapotjában hagyva, kihágásokra sem hajlandó; a’ jóra pedig, mit felfogni képes, tagadhatlan fogékonysággal bir; mit pedig nemért, azt illetőleg, ha békén hagyatik, hallgatni szokott.
Ha tehát mind a’ gyülés előtti, mind azalatti izgatások, ámitások, itatások ’s vesztegetések meggátoltatnak, vagy legalább kevesittetnek, a’ köznemesség maga erején, kivált nem-választási gyülésekre ritkán fog nagy számmal begyülni; ’s a’ gyüléseken és ülésekben szintolly csendesen fogja magát viselni, mint régibb időkben.
Hogy pedig a’ zajongó elemek alakulásától ’s erőre kapásától, a’ fönebbiek által nagy, vagy legalább nem csekély részben megóvott egybegyült rendek, ’s az emlitett mód szerint megrostált ülési tagok közt is, a’ még mind lehető ’s történhető zajongás ’s rendbontás megakadályoztassék: mindenek előtt az elnöknek szoros kötelességében álljon, soha és semmi szín alatt meg nem engedni, hogy egy szónok is zajongás által szólhatási jogának teljes használatában gátoltassék, vagy attól épen megfosztassék. Ha ez, részre nem hajló, ’s szilárdságot kifejtő igyekezet mellett sem sikerülne; annyival inkább, ha az ülésben fenyegetések, vagy bárminő más rendbontó jelenetek, ’s egyesek jogát bántó, személyes bátorságokat veszélyeztető, ’s igy a’ tanácskozást gátló ’s lehetlenitő, és a’ hely ’s hivatás szentségét sértő botrányok adnák magokat elő: tartozzék az ülést legottan, ’s annak a’ közelebbi ülésbeni ismétlése esetében a’ gyülést is, és azt annyiszor a’ hányszor szétoszlatni.
Az előadottakra egy rész mondani fogja, miszerint mindez a’ vesztegetéseket bujtogatásokat lehetlenné tenni nem fogja; ’s hogy mindezen, ’s bárminő rendszabályokat is ki lehet játszani. Ez lehet ’s ezt hiszem is; de ez koránsem ok év óvó és gátló szerek alkalmazásának elmulasztására. Azért, hogy az ár ellen épitendő gáton, vagy a’ közt a’ víznek egy része még fog folyni, vagy átszivárgand: esztelenség ’s hiba volna a’ gátépitésről lemondani. Türhető a’ megkevesedett viz által még okozandó mocsár ’s iszapolás, csakhogy az ár rombolásának eleje vétetett; ez megtörténvén, majd amannak kiszáritásáról is lehet, ’s könnyebb gondoskodni. Ha a’ dühöngő hullámok egyszerre ’s egészen el nem rekesztethetnek is; nyereség és az utóbbi munkát könnyitő, ha annak nagyobb vagy csak egy részétől is menekedhetünk.
Egyébiránt lehet e olly gáncsoló vagy kétkedő, ki állithatná: hogy a’ mondott intézetek ’s azok fentartásának buzgó igyekezete mellett, a’ dolog csak ugy maradna, mint most van; most, midőn a’ bujtogatások ’s ámitások, szóval és irásban nyilván ’s tartalék nélkül folynak; midőn a’ szavazat nyilvános árúczikké vált; midőn „restaurationalis ivókákra” meghivó levelek köröztetnek, – ’s ellenséges táborokat alkotva üttetnek fel a’ tanyák; és pártok nevét vagy jelszavát viselő zászlókkal szálják meg a’ gyülések helyeit, ’s ülések teremeit.
Mások pedig az ajánlott módoknak ellene vetendik: miszerint azok részint olly jogokba vágnak, mellyekbe igazgatás nem elegyedhetik; részint pedig, hogy azon szabályok önkénynek nyitnak utat, ’s szabadságot és jogokat akarván védeni, épen ezeket szoritják igen szük korlátok közé.
Az első állitás emberei kérdeni fogják: mikint lehessen bárkit is, ’s épen magyar nemest, a’ társasági életben soha és sehol kétségbe nem hozott azon jogában gátolni, miszerint valakinek enni vagy inni adhat, ’s bárkit is vendégszerettel megemberelhet? Hogyan lehessen – szólanak – szabad országban tiltani, hogy egyenlőn érzők ’s egyetakarók ne egyesüljenek; ’s hogy az együtt-tartásukat, honban, mellynek a’ nyilvánonosság feltéte, nyilván kifejezzék, ’s külső jelekkel is nyilvánitsák. Botrányosnak fogják állitani: miszerint ne szahadjon polgártársait értesiteni, felvilágositani ’s tanácsolni. – Mindennek tétele magában véve kétségen kivül szabad; sőt ha az egésznek hasznát okozhatja, kötelességgé is válhatik; de épen ezért, ha ellenben kárt okozó bünné fajulhat, – ’s ha az állodalom illyetén károsságot vagy veszélyességet lát, ’s arról meggyőződik, – akkor van, ’s kétségkivül van joga, sőt kötelességében is áll: azon in thesi szabad dolgokat, vagyis azoknak olly alkalmazását, melly az egészre nézve kárt okozó, szorosan eltiltani.
Azon gáncsra, hogy önkényszülők, ’s jogokat és szabadságot felette megnyirók a’ javallt szabályok, könnyü a’ felelet. Lehet, hogy – mint fönebb is emlitém – a’ mondott bizottmány, vagy talán az elnökök részéről ollykori visszaélés történnék, ’s önkény fogna gyakoroltatni; de a’ mellett, hogy azoknak tetteik a’ közgyülések, kormány ’s nyilvánosság ellenőrsége alatt levén, visszaéléseik ’s önkényeik akadályozhatók, ’s orvosolhatók, – meg kell gondolni: miszerint a’ mégis, de bizonynyal csak ritkán előfordulandó illy esetekben, csak néhányak önkénye jöhetne közbe, ’s ha szinte hiábs de szilajság nélküli visszaélés történhetnék; mi minden esetre sokkal inkább türhető, mint sokaknak önkénye; ’s mint a’ szintolly hibás de bizonynyal még sokkal károsabb, ’s durva erő kicsapongásaival tetézett visszaelések. egynek vagy keveseknek zsarnokoskodása gyülölendő; ’s annak lehetsége az emberek gyávaságának, ’s többnyire abból eredő roszaságának jele; de sokaknak zsarnoksága, nem kevésb kárhozatosságán kivül, utálatot érdemlő, ’s gyalázó; mert a’ mint amaz többnyire a’ roszra használt észnek szüleménye, ’s vétkes ugyan de mégis szellemi minőségünknek következése; – ugy emez egyedül csak durva erőben, ’s erő által létezhetvén, baromiságnak hordja magán bélyegét.
A jogok ’s szabadság szerfeletti korlátozására nézve elég czáfolat van annak felszámitásában, minő jogok és 416szabadság, ’s mennyiben adatnak árul, más jogok ’s szabadság biztos birtokáért. Mennyivel csekélyebb mindaz, mitől eltiltva, vagy miben korlátozva lennének, a’ szabad szólhatás ’s személyes bátorság jogánál, melly biztositva lenne. Féktelenségen valódi szabadság, egy résznek maga elbizottságán az egésznek bátorléte volna megvásárolva.
Illyetén rendőrségi szabályoknak létesitése, a’ megyék hatási körét bizonynyal tul nem haladja; mert semmi is azok közül, létező törvény ellen nincs; sőt annak szelleméből folyó, ’s czéljával megegyez. Törvényhatóságnak pedig törvénynyel nem ellenkező, sőt azt istápoló ’s kiegészitő intézkedéseket tenni szabad; ’s ha azok a’ jó rend ’s törvényes illedelem fentartására szükségesek, kell is; annyival inkább, midőn, mint a’ jelen esetben, olly baj orvoslásáról van szó, melly mellett törvényhatósági élet további fenmaradása nemcsak veszélyeztetik, sőt lehetlenné válik.
Az is igen szükséges, hogy minden megye dolgoztasson egy rövid ’s népszerü értesitést, mellyel a’ rendbontásnak bünös és büntetendő volta, valamint azon veszélyek felől, mellyek illy botrányok következtében a’ megyei szerkezetet ’s a’ nemesi jogokat bizonyosan érendik, a’ köznemesség felvilágosittassék.
Szomorú és kétes az állás, mellybe honunkat a’ történtek ’s történhetők helyezik. De egyszersmind mind egyéneket, mind t.hatóságokat illetőleg a’ honérti üdvös munkásságra dicső mező nyilik. Megyei tisztviselők a’ köznemesség felvilágositása, a’ zabolátlanság fékezése, ’s a’ rend helyreállitása vagy fentartása körül most találhatnak fényes alkalmat: buzgóságuk, hívségök ’s életre-valóságuk bebizonyitására.
Nem-tisztviselőknek is az emlitett választmányok terhes de üdvös hatása körében felséges tér nyilik, a’ szenvedő ’s veszélyeztetett honnak olly szolgálatot tenni, minél nagyobb tehetésére csak Thermopylék vagy Barathrumok adhatnának alkalmat.
A törvényhatóságok mint erkölcsi testületek is azt, miszerint egymáshozi ’s az egész honhozi viszonyukat ’s magos állásukat, és szép hivatásukat képesek felfogni, most mutathatják meg azzal, hogy az eseményeket nem tartományi aljas szempontból ’s nemcsak a’ határain belől történtekre terjedő szükkeblüséggel tekintendik, hanem ollyaknak, mellyek mindeniket – épen azért mert ugyanazon testnek tagjai – egyenlőn érdekelnek. – Bebizonyithatják a’ t.hatóságok továbbá a’ rend ’s béke helyreállitása körüli erős akaratjok ’s buzgóságuk által mind azt, hogy önigazgatásra képesek, mind pedig hogy arra, ’s valódi szabadságra méltók; mert egyedül a’ törvényes rend fentartásának akarása ’s tudása tesz önigazgatásra képessé, ’s ád szabadság méltó és biztos birására érvényes oklevelet.
Ezeknek tekintetéből is, a’ fenemlitett intézkedéseken kivül kötelessége a’ megyéknek, – főkint mellyeket nemtőjök a’ lázadások ’s botrányoktól még megoltalmazott; – ’s kötelessége minden t.hatóságnak: a’ történteket az országgyülésre sérelemkint terjeszteni föl.
Igenis sérelemkint. Vagy tán azt hiszi valaki, hogy alkotmány elleni sérelmek csak kormány részéről jöhetnek, ’s csak az által követtethetnek el? ’s hogy az ország rendeinek csak ollyasmiért kell felszólalniok, mi sértőleg felülről jő; Illyeknél, bátran állithatni, még sokkal veszélyesb sérelem, melly a’ nemzet kebléből, annak tagjaitól ered. Illyenért felkiáltani szintolly kötelesség; ’s illyet orvosolni az országgyülésnek nem kevésbé kötelessége, ’s szintugy áll hatalmában.
Sérelem gyanánt előterjesztendők tehát a’ törvényt ’s rendet tipró botrányok; még pedig mint előleges sérelmek. Mondatott régebben, miszerint mig a’ törvényhatóságok függetlenségén ejtett sérelmek nem orvosoltatnak, a’ rongált, ’s megrázkodtatott alkotmány ingatagabbá lett, hogysem mig az körül nem sánczoltatik, országos dolgok iránt tanácskozni ’s határozni lehessen. Lehet e alkotmányunk ’s állodalmunk inkább megrázkodtatva, mint midőn az azt alkotó részek egy része, törvény ’s polgári rend elleni, helyzetben van?
Egyébiránt a’ törvényhozásnak kétség alá nem jöhető szent és szoros kötelessége: a’ sérelemkint felterjesztett megyei állapotokat lehető legnagyobb figyelembe venni; ’s a’ törvényes renden és békén ejtett sebeket, ’s a’ megyék erkölcsi ’s értelmi méltósága elleni, ’s felbomlást okozandó sérelmeket orvosolni; a’ nemzet becsületét sértő mocskot pedig kérlelhetlen szigorusággal lemosni tartozik.
Hasonlóan tartozik jövőre nézve: megyék által is létesithető emlitett, vagy ugyanazon czélbóli ’s irányu más olly szabályokat országul határozni el, mik által mind a’ választások, mind a’ közgyülésekeni tanácskozások ’s végzések rendezve, ’s a’ mostaniakhoz hasonló botrányos jelenetek ’s események ellen biztositva legyen.
A törvény által kimondandók közé kellene tartozni annak is: miszerint nyers erő ’s erőszakos eszközökkel választott, ’s illy uton készült utasitásokkal ellátott követek nem elfogadhatók. Mire nézve a’ követi megbizó-levélben kellene arróli jót álló biztositásnak lenni, miszerint sem a’ választás, sem az utasitásadás nyers erő által, ’s az értelmesség kizárásával nem történt. Melly biztositásnak érvényességét, egy, legalább ötven – két harmadában táblabirói – aláirással ellátott tiltakozó ellenvélemény (mellyet a’ megye főispánának kellene az előforduló esetben beadni) felfüggesztené; mire tüstént országos vizsgálat lenne rendelendő.
Mondottam már, miszerint higgadtan gondolkodónak már rég át kellett látni azt, mit most epedve kell ohajtania: hogy t. i. megyei szerkezetünknek képviseletinek kellene lenni. De ámbár ez lenne a’ legtermészetesebb ’s a’ bajon leggyökeresebben segitő mód; mindazáltal kétséget nem szenved, hogy képviseleti rendszert rögtönözni nem lehet; annak pedig illő előkészületek melletti ’s eszélyes ovatossággal eszközlendő létesitése több időbe kerülő, ’s később történhető, hogysem az orvoslás elkésve ne lenne, ’s az alatt a’ baj többé le nem győzhető óriássá ne nőne. Ezért haladék nélküli orvosló ’s óvó szerek kellenek; és ezért az emlitett rendszabások szükségesek.
De van azokon kivül más eszköz is; olly eszköz, melly az emlitett és azokhoz hasonló szabályoknak ’s módoknak egy részét feleslegessé teszi, ’s a’ mi a’ képviseleti rendszernek helyét most egyelőre nem helytelenül ’s nem méltatlanul pótolná, sok tekintetben ugyanazon czélu ’s természetü lévén; annál pedig sokkal könnyebben létesithető, kapcsának is mihez füzessék egy része a’ gyakorlatban, ’s fenálló törvényeinkben készen van, ’s azok szellemének, ’s czéljának postulatuma, ’s szükséges következése. – Miről a’ jövő számban. –
B. Wesselényi Miklós.
