Torontál.
Torontál.
Jun. 13. F. hó 6-kán soron kivül tartott közgyülésünket elnök első alispánunk szokott üdvözlésével nyitotta meg, és előadván, mikint közbizodalommal választott követeink jelentésök mellett megküldötték a’ már ismeretes k. k. előterjesztvényeket, föhivá egyszersmind a’ RRet, hogy az anyautasitásban följegyzett sürgetősb nemzeti kivánatok irányában kelt és nemzetünk politicai ’s társasági állapotának szebb jövendőt igérő legfelsőbb szándékok fölötti tanácskozásukban egymás iránt kölcsönös bizodalommal viseltessenek. Nem is vesztette czélszerű hatását e’ felszólitás; mert Torontálnak erényes és békes férfiai, kiket polgári tiszta erkölcseik, jámbor szokásaik és értelmességök természetésen az őket környező sokaságon felülemelnek, megszokván a’ polgárisodás ama’ lépcsőjéről, melly az embereket önmagok vizsgálatára vezeti, hazánk természeti és csendes fejlődését ugyan hazafiui buzgósággal kisérní, de hasonlóképen igazságos mérővel határozván el a’ befolyást is, mellyet haladásunk nemzetünk jövendőjére gyakorolhatna; a’ haza boldogitását és a’ polgári jólét öregbitését szivében hordó atyáskodó urunk királyunknak megyei termünkben tökéletes megelégedéssel fogadott és harsogó éljenekben kitörő örömzajok közben felolvasott ismeretes nyolcz pontbeli előadásai folytában anyautasitásunk irányában követeinknek a’ legszebb egyetértéssel következendő pótló utasitásokat adtak: az 1-ső pontra: a’ Duna szabályozására kirendelt országos választmánynak munkálata még megküldve nem levén, ennek az orsz.gyülésre minélelőbbi beadatása sürgettessék. A’ büntetőtörvénykönyv és a’ katonaság eddigi tartását módositó munkálatok sokkal terjedelmesebb tartalmuak levén, hogysem mostanság kellően tárgyaltathassanak, előleges áttekintés és vizsgálat végett az orsz.gyülési utasitásokkal foglalkozó választmánynak kiadattak. – A’ 2-ra: a’ némelly megyék köztanácskozásaiban tapasztalt ’s egész a’ személy és vagyonbeli bátorság megrenditéseig ment merényekre kiterjesztetik azon ellátást, melly az anyautasitásban a’ tiszt- ’s követválasztáskor történni szokott kihágások ellen utasitásul adatott, megjegyeztetvén nyilvánosan, hogy a’ k. k. előadások e’ pontjában fölhivott törvényeket olly értelemben, melly szerint az eddig divatozott egyenkinti szavazás megrekesztetnék, a’ RR. épen nem vehetik, sőt inkább kivánják tovább is megtartatni; mindazáltal a’ csen dé rend fentartására nézve olly törvényes ellenőrködéssel, hogy minden pártoskodó akár személyesen vezesse, akár egy harmadik által vezettesse a’ csábitottak hadait, személyválogatás nélkül az e’ vétre hozandó törvény súlya alá vonattassék, melly esetben az elkövetett bűn minémüségéhez képest a’ vétkes nemesi praerogativáinak gyakorlatától is ideiglenesen fölfüggesztethessék. Egyébiránt, nehogy e’ tárgy talán szétágazó vélemények miatt halasztást szenvedni kénytelenittessék, a’ különböző érdekek egyesitésére egy országos választmány neveztessék, melly arra is figyelmezvén, hogy anyautasitásunk szerint a’ megyei választásokban a’ nem nemes községek is népességhez képest részt vegyenek, még ezen orsz.gyülés alatt egy törv.javaslatot a’ törv.hatóságokkal eleve közlendőt, előterjeszszen. – A’ 3-ikra: a’ sz. kir. városok szerkezete ’s orsz.gyülési szavaztuk iránti nézetek az anyautasitásban előadatván, azoknál megmaradnak, azt adván még hozzá, hogy elrendezésök után, tehát csak a’ jövő országgyülésre adassék a’ szavazati jog. – A’ 4-ikre: neveztessék egy orsz. választmány, melly a’ triesti vasutnak, mint ezen megye által semmi esetre nem pártolhatónak kivételével, valamint bel-, ugy külkereskedésre nézve tekintettel levén, az anyautasitásban megérintett minden néven nevezendő akadályok miképeni elháritására legczélszerűbb törvényjavaslatot készitsen, önkényt értetődvén, hogy az e’ végre meghivandó kereskedői ’s más, a’ dologhoz értő egyének hozzájárulásával. Utasitásul adatott azért, hogy a’ netalán megkivántató munkákra senki ingyen ne kényszerittessék, a’ vállalkozó társaságoknál országgyülésen előre megrostálandó föltételek mellett szabadalom adassék, és végtére a’ vámfizetésre az eddig divatozott mentességek megszüntettetvén, mindenki különbség nélkül köteleztessék. – Az 5-ikre: az anyautasitásban eltöröltetvén az ősiség, és megállapittatván a’ birtokképesség, most is ismételtetik, és ha emez intézkedések törvénybe nem mehetnének, akkor a’ nemesi birtok becsárbani átvételére is kénytelenittessék a’ nyertes fél, melly ha 12 év alatt az adós által vissza nem váltatnék, a’ nyertes fél tulajdonává váljék; egyébiránt a’ biró a’ végrehajtásnak kiszabott határidő alatti eszközléseért felelős legyen. – A’ 6-ikra: a’ javaslott bank felállitása tekintetéből még a’ mostani orsz.gyülésből választmány neveztessék. – A’ 7-ikre: az orsz.gyülési házbért fizetik, és kivánják, hogy az orsz.gyülés jövendőre Pesten tartassék. – A’ 8-ikra: a’ k. kincstárnak az országos pénztár elleni keresete az anyautasitásban meg levén említve, ahoz hozzáadatott, hogy követeink a’ törvény, igazság és méltányosságnál fogva inditványozzák, mikint a’ status jövedelmeiről készitendő számadás időről időre az orsz.gyülés elébe terjesztessék. Ugyanezen pont alatt az ország pénztárába orsz.gyülésen kidolgozandó kulcs szerint mindenki által jövő orsz.gyülésig fizetendő összesen 2 millió pft ajánltassék, melly, mint országos pénztárunk alaptőkéje, a’ só árából, megürült egyházi javak jövedelmeiből, egy ötödrészben fölemelendő kir. taksákból, vámbeli jövedelmekből ’stb. évenkint gyarapittassék. – És igy a’ kir. előadásokból látható levén, mikint felséges urunkat a’ legszentebb akarat vezérli; más részt bizonyos levén az is, hogy országunk RReit a’ legtisztább emberiség lelkesíti, kik készebbek régi jogaik egy részét feláldozni, mintsem felebarátaik nyomorogjanak, és ez által a’ haza közboldogsága csonkuljon; föl nem tehető, hogy a’ szép eszmék meddők maradjanak, vélemények vezettessenek, törvények javaltassanak. de ezek meg ne hozattassanak. Azért minden jónál egyebet nem lehet reméleni, áldást békességet a’ királynak, áldást békességet az ország minden lakosainak!! –
Többen.
