Vezérczikk. (Nemzeti kórállapot IV.)
Vezérczikk. (Nemzeti kórállapot IV.)
Mielőtt azon módról, mellyet mult számbani értekezésem végén, mint a’ képviseleti rendszernek helyét most egyelőre nem helytelenül ’s nem méltatlanul potolhatót emliték ’s annak mikinti alkalmazásáról közelebbről szólanék: egy tekintetet kell vetnünk a’ megyei gyülések fő életmüködéseire, mint a’ mellyeknek kik által ’s mikinti gyakorlata körül forog az egész kérdés; ezt pedig megelőzőleg szabadjon néhány köztudaton lévő igazságot – mint a’ kérdéses tárgyunk körül mondandók ’s javallandónak alapját – megemliteni.
Tudva van, miszerint a’ fő sarkok, mellyek körül állodalom léte forog, következők: törvényhozás; – a’ közdolgok folytát rendező határozatok tétele, ’s végrehajtásuk eszközlése, vagyis igazgatás; – köz- és egyéni ügyeknek elitélése, vagyis birói hatalom; – és a’ hivatalok betöltése. Az is tudatik, hogy ezeknek kik kezébeni ’s mimódoni létele teszi az uralkodások különböző nemeit; ’s hogy az alkotmányosságnak jelleme ’s föltéte abban áll, miszerint az emlitett közéletmüvekben a’ kormányzottaknak is befolyásuk ’s tettleges részök legyen.
E’ befolyásnak ’s részvétnek alapja, ’s ész szerinti oka kettő. – Egyik: hogy ezen befolyásnak ’s részvétnek ellenőrsége által a’ hatalomnak önkénye, – ’s abból származó bántalmak ellen az egész, ’s annak eges tagjai a’ lehetőségig biztositva legyenek; tehát az egésznek ’s egyéneknek, mint az egészet alkotó részeknek érdeke ’s haszna; másik alap: minden egyénnek személyességi, vagyis észszel ’s akarattal felruházottsági minőségéből folyó azon joga, miszerint ama’ két lényeges része mellőzésével ’s kirekesztésével, róla közvetett vagy közvetlen hozzájárulta ’s tudata, vagyis inkább hozzájárulhatása ’s tudhatása nélkül határozni ’s rendelkezni nem lehet. E’ szintolly elidegenithetlen, mint szent jogát minden egyén az állományban pontositván, mind ennek összege teszi az egésznek nem kevésbé dicső, mint hatalmas azon jogát, hogy a’ fenemlitett sarktárgyakra nézve országul ’s nemzetül gyakorlandó befolyással birjon. E’ felhozott két alap és ok vagyis czél közül amaz a’ hasznot, ez a’ jogot érdeklő.
Mivel azonban a’ köztársaságban az egésznek ’s egyeseknek értelmi ’s anyagi lehető legnagyobb tökéletesitése, ’s boldogitása, azaz valódi haszna a’ főczél; – ’s mivel az egész ’s egyesek jogai ama’ czélrai törekedésnek irányát ’s mértékét szabják ki: azért azon befolyásnak az egész általi gyakorlatában, annyival inkább az egyeseknek abban részesülésében a’ fő ’s eldöntő tekintet, csak az egész haszna lehet. Olly befolyás sem az egész nemzetnek, sem – ’s még kevesebbé – egyes tagjainak helyesen nem tulajdonittathatik, melly az egésznek kárára lenne; sőt ama’ befolyási jog mind az egészre, mind egyesekre nézve, akkor és annyiban, a’ midőn és mennyiben az egésznek kárt okozna, korlátozandó.
Hol a’ nemzet, vagy annak egy része közdolgokbai befolyása történetileg fejlődöt ki; ’s nem egyszerre merült fel mint ész szüleménye, ’s kor kivánata; ott is elismertette magát az, minek tekintetbe nem vétele más nemzeteknél, ugyanazon befolyásuk vagyis alkotmányos létezésök megszüntét okozta; hogy t. i. e’ hasznos és illő befolyásban két nagy akadály, és nehézség van; egyik: hogy azon teendőket, ’s főkint azoknak némellyét nagy szám együtt bajosan eszközölheti; – másik: hogy értetleneknek azokbai befolyása káros, tulnyomó súlya veszélyes.
A dolog természeténél fogva a’ birói hatalom lévén az, mi legkevesebbé kezeltethetik sokak által, ebben gyakorlottak ős-népgyülések legkevesebb közvetlen befolyást, de mégis gyakorlottak, minek nyoma némelly részben helyenkint mostanra is fenmaradott. A’ többiekre nézve is az emlitett nehézségek érzete volt az, mi részint okozta, részint segítette azt, hogy ama’ hatalmakbai befolyás gyakorlat, vagy annak egy része, egy kisebb szám birtokába került, melly arra a’ nagy szám által megbizatott, vagy melly azt kirekesztőn magának tulajdonitani elég ügyes vagy elég hatatmas volt. Érték, helyzeti suly, ’s ész és tudási felsőség majd mindig kivívta magának természetes hatalmát. Népgyülésekben gyakorlott törvényhozási vagy igazgatási határozatokban ’s rendelkezésekben, valamint választásokban is amazok birtak eldöntő hatással, ’s vezették a’ reájok hallgató, ’s helyzetök ’s érdekeik által tőlök függő vagy nekiek alá rendelt sokaságot. Illy gyakorlatnak folyta ha nem tette is a’ felette sokak és értetlenek hozzájárulta bajának ’s nehézségének tiszta elrendezés általi mellőzését mindenütt mulhatlanná; de mégis gyakorlat létesitette azt, ’s ki is lőn fejezve az, minek honi törvényeinkben is némi nyoma van, hogy t. i. a’ „sanior pars”-nak kell határozni.
Ujabb alkotmányokban, épen a’ felette nagy szám, ’s az értetlenek befolyása helytelen ’s káros voltának kikerüléséért létesült a’ képviseleti rendszer. Törvényhozásban képviselők általi részvét, ’s ugyanezek által a’ közdolgok ’s izazgatásbai részint befolyás, részint a’ feletti őrködés lett a’ nemzetnek hatalombeli osztályrésze. Igazgatásban ezenkivül ’s kivált közvetlen befolyása nemzetnek többnyire nem jutott, az illy hozzájárulat többnyire arra levén szoritva, miszerint – legalább egy részben – maga által választott hivatalnokok által igazgattatik. A’ birói hatalomra nézve is illy nemű szokott a’ nemzet befolyása lenni.
A felette nagy szám ’s értetlenek befolyása veszélyességének említett elismerése ellenszerül állitotta fel azt: hogy a’ közdolgokbai befolyást magába foglaló polgári jogot a’ nagy szám csak közvetve, azaz képviselők által gyakorolja. Ez már magában a’ felette nagy számra vonatkozónehézséget igen könnyítette; de hogy ezen közvetett befolyás is a’ felette nagy szám, vagyis a’ tömeg szerfeletti nagysága által ne terheltessék; és hogy azon befolyás eredménye, azaz képviselők választása egyfelől nem történjék igen nagy sokaság által, mi a’ választásnak jó sükerreli eszközlését akadályozza ’s veszélyezteti; másfelől pedig, ’s főkint hogy az értetlenek ’s helyes érdek nélküliek túlsulya kikerültessék, befolyása is a’ lehetőségig mellőztessék; – ezen kettős czélból, mondom, szükséges kelékek ’s qualificatiok állittattak fel, mind a’ befolyási jog minimumát, t. i. vagy a’ választók vagy a’ képviselők választását, mind pedig a’ megválaszthatást, illetőleg.
E’ kellékek ’s qualificatiók feltételezését bármennyire tette is szükségessé az, hogy a’ felette nagy szám, ’s az által alkotott testnek idomtalan, ’s polgári életműködésre alkalmatlan volta határozottabb mennyiségüvé, ’s szabatosan mozogható alakuvá tétessék; de az okszerü főczél csakugyan az volt, hogy azoknak zárassék ki vagy legalább kevesittessék befolyásuk, kikben helyes értelem vagy üdvös akarat hiányzik; mert értelmesek ’s jótakarók bármi nagy száma sem nagy baj; ’s a’ felette nagy számmal szükségeskép járó kezelési nehézséget, ugyanazon nagy szám, ha értelmes ’s jót akaró, épen azért, mert illyen, őnkint mellőzné.
Bajos lévén az értelmi képesség ’s még bajosabb a’ jóakarat létezését illetőleg közvetlen mértéket ’s ismertetőjelt határozni: közvetett mérték ’s ismertetőjel használtatott. birtok vagy érték mennyisége, ’s néhol születés vétetett fel illyenül; azt tévén fel egyfelől, hogy illyenek – arra mind módjuk lévén, mind társasági helyzetők azt magával hozván – értelmi müveltséggel ’s tehát képességgel birnak; – másfelől pedig, hogy illyenek anyagi ’s szellemi érdekeik által az egésznek fentartásához ’s javához levén csatolva, bennök üdvös akarat is létezik.
Ezen qualificatiók az egyik – de talán a’ kisebb – czélnak, t. i. a’ felette nagy szám illő kevesitésének teljesen megfelelnek, sőt e’ megkevesitést helyenkint helyességen tul is eszközölték; de hogy a’ másik czél kettős irányának, u. m. az értelmesség ’s jóakarat súlya biztositásának mennyire feleltek ’s felehettek meg, nem vizsgálom. Kettő azonban bizonyos; egyik: hogy valamint az állományhoz az alkotmány jóvoltibani részvét kapcsol leginkább, ugy a’ birtoka fenmaradási ’s fentartási elemet leginkább hiztositja; melly biztositék azonban nem birtok mennyisége, hanem annak biztos volta által feltételezett; – másik: hogy ezen ha nem nagy is, de biztos birtok kezességének létezése mellett, ha az értelmi képesség létezése más uton be van bizonyitva, ugy a’ közdolgokbai befolyás legszükségesb kelléke, ’s legillőbb qualificatio meg van; ’s el van maga az érve, minek elérhetésére a’ birtoki ’s születési qualificatiók csak surrogátumok.
Honunkat illetőleg, sajátságához tartozik alkotmányunknak, miszerint a’ nemzetnek az igazgatásba, ’s közdolgok folytába is közvetlen, sőt nemzeti joggal biró minden egyén által is gyakorolható vagy gyakorolni szokott befolyása van. Ez részint t.hatósági rendszerünknek szüksége és természetes következése; részint pedig onnan ered, miszerint alkotmányunkat a’ nemzetnek sem királyai nem adták, sem maga azt magának ex professo nem készitette, hanem az király és nemzet hozzájárultával ugyan, de inkább a’ gyakorlat ’s körülmények által készült ’s alakult.
Épen ez okozta, hogy a’ törvényhozásra nézve minden nemesnek abbani közvetlenrészvéte, szomorú tapasztalások ’s tanuságok következtében megszünt; ’s egy részben képviselet lépett helyébe, De a’ törvényhatósági közgyülésekben közvetlen gyakorlott önigazgatást, valamint a’ választást is illetőleg a’ közvetlen részvét fenmaradt. ’S fen is maradhatott egész az utóbbi időkig, egyfelől azért: mert a’ tömeg tettlegesen tanácskozásokba ’s határozásokba befolyást nemigen gyakorlott, ’s illy befolyásra mások által is nemigen használtatott; másfelől: mivel a’ t.hatósági élet régebben koránsem volt annyira kifejtve; és sem igazgatási, sem közjogi kérdéseket nem igen tárgyalt, – olly fontos kérdéseket, millyeket most körülmények ’s az értelmesebb rész fejlődtsége, ’s a’ kor kivánata naponta szőnyegére idéznek; ’s melly következésdús tárgyak fontossága egy részben olly nagy, hogy az a’ megyei értelmes rész egész tehetségét igényli, sőt gyakran csaknem fölül mulja. Mindezért naponkint inkább tünt ’s tünik fel képtelensége annak, hogy értetlen tömeg tanácskozzék, ’s határozzon.
Azonban épen azon fontos kérdések ’s tárgyak szülte nagyobb részvét, hevitett indulatok, ’s okozott hatás és ellenhatás következtette: hogy a’ sehol el nem maradható ellenvélemények ’s törekvések emberei ’s kolomposai, ügyök kivivására elég gondolatlanok ’s eszélytelenek, vagy lelkismeretlenek ’s gonoszok voltak, a’ nagy sokaságból ’s értetlen tömegből alkotni magoknak – még pedig amitás és vesztegetés bünös eszköze áttal – segédhadakat. 424A’ választásokat illetőleg is, mig a’ t.hatóságok kiskorúságban léteztek, a’ tömeg azokra kevés, vagy legalább nem igen élénk befolyást gyakorlott. Az érdekesebbé ’s fontosabbá, vált t.hatósági létezés tette a’ megyei hivatalt is fontosabbá, ’s kivánatosabbá; mellyrei vágy, vérünk sajátságos szomorú kórsága, t. i. a’ hivatali düh hozzájárulván, okozta, hogy miután a’ főispánon és főbirtokosak régebbi nagy befolyása szüntével, a’ hivatalok szünni kezdettek, azoknak kegy által olly könnyen kaphatók lenni, a’ tömegeket kezdették használni.
Jelen helyzetben a’ megyei élet ’s önigazgatás két főága: a’ választás; és tanácskozás ’s határozatok hozatala levén közvetlen az, minőrül annyi szomorú ’s botrányos események tüntek fel, ’s melly annyi veszélylyel fenyeget, szükség leszen e’ kettős tárgyat a’ fönebb emlitettek szempontjából még közelebbről tekintenünk, mielőtt a’ nemzeti kórállapot nyombani orvoslatáról véleményemet berekeszteném. –
B. Wesselényi Milós.
