Alsófejér.
Alsófejér.
N.–Enyed, jun. 3. Ez évi második közgyülésünk, mult hó 30-kán kezdődött, ’s f. hó 1-jén végződék. Nevezetesebb tárgyai, a’ mint naponkint 429előfordulának, ezek voltak: m?jus 30-kán, mint a’ gyülés első napján, legelőbb is kormányszéki rendeletek olvastattak. – Ezek egyikében kérdés intéztetik e’ megy RReihez, ha valljon azon katonai élelmezést, mellyet a’ közlakosság most terményben fizet, nem volna e czélszerűbb ’s a’ szegénységre nézve jótékonyabb, készpénzűl fizettetni, és magát az élelmezést vállalkozók által szolgáltatni az illető helyekre? – Melly kérdésre felelendőleg, tekintetbe vévén a’ RR. azon tapasztalatból vett körülményt, miszerint az adózó község csak nagy bajjal tud készpénzre szert tenni, oda nyilatkoztak: hogy ha kivihető lenne, miszerint az adózók csak annyi termény szolgáltatására szoríttassank, a’ mennyire tartozásuk megyen ez esetben a’ terménybeni fizetés tagadhatatlanul könnyebb teher volna a’ szegénységen, mint ugyan annyi termény pénzül fizetése. Tapasztalásból tudatván azonban, hogy az adózó nép illetékénél sokkal több terményt szolgáltat ki évenkint, és ezen gyakorlatban levő huzavona szüntetésének módja, még eddigelé kitalálva nincs, ennél fogva, a’ pénzül fizetés, mint ellenőrség alatt inkább tartható, könnyitné bizonyosan a’ szegény adózók sorsát. – Csakugyan illy fontos és a’ szegény adózókat közelről érdeklő ügyet – nehogy talán terheljen az, a’ mi könnyitésre vala számitva – nem kivánván elsietni, az a’ körüli bővebb vizsgálatok ’s életbe léptethetési módokról javaslatot készitni, bizottmányt nevezének ki. – Az Enyeden fölállitathatnai kért második gyógyszertár ügyei is előfordult e’ mai ülésben, kormányszéki rendeletben némi szükséges adatok egybeszerzésére szólíttatván fel a’ RR., mire hasonlólag bizottmány neveztetett ki. – A’ postai uj rendszert illetőleg, értesittetvén a’ RR., hogy ezentul nem csak 10, de 20 mérföldnyi távolságig is csak 6 ezüst krajczár postadíj leszen fizetendő féllatos levéltől; kijelenték e’ tárgyban már ezelőtt megtett határozatukhoz ragaszkodásukat, ’s egyszersmind elmondatott az is, milly czélellenes dolog a’ sűrün levelező és sokkal bővebb pénzforgatu Ausztria, és e’ pénzszegény ’s gyérebben levelező országra ugyanazon mennyiségü postabért alkalmazni. – Legfőbb tárgya vala e’ mai ülésnek, sőt az egész közgyülésnek, a’ corteskedésrőli szabályok vizsgálata. Nem volt ugyan e’ megye még eddigelé olly szerencsétlen, a’ magyarországi borzatszó eseményekhez, sőt csak az Erdélyben tapasztalhatott szózatoláskori rendetlenségekhez is hasonlókat látni keblében; de azt csakugyan nem lehet tagadni , hogy némi tisztválasztáskori corteskedő ármánykodások nálunk is történtek a’ közelebbi választások alkalmával. Ez okból, mert a’ másutt történtek, nem lehete hogy aggasztólag ne hassanak mi ránk is, e’ megye RRei a’ rosznak előre utját kivánván állani, választmányt neveztek ki még a’ mult évben, az eddiginél czélszerűbb választási módról javaslatot készitni. Ezen bizottmány beadta vala munkálódása eredményét még a’ mult közgyülésre, ’s a’ vitatások az egyes pontok felett még akkor megkezdettek volt; – de mivel az első czikkben az javasoltatott, hogy azon nemesek, kiknek csak N.-Enyegen vagyon birtokok, ne folyjanak be szózatolásukkal a’ megyei tisztek választásában, minthogy azoktól nem függenek; valamint megforditva a’ megyei nemesek sem folynak be a’ n.-enyedi tisztek választásában, ezen javaslat némi ellenszegülésre talált; ennélfogva a’ választási szabályok vizsgálata e’ mostani közgyülésre halasztatott volt. A’ mult közgyülésen folyt vitatkozásokból a’ többek között világosságra jött vala, a’ RR. nem kis meglepetésére az is, hogy N.-Enyeden több évek óta, világos törvényeinek ellenére, csak egy város gyülése tartatott, de világosságra jött azi is, hogy N.-Enyed nemes lakosai, nemes városi jogaik ellenére, ’s a’ Tordán és Désen divatozó gyakorlattól merőben eltérve, az egy városi főhadnagyon kivül, semmiféle tiszteik választásban nem folynak be, nem még az esküttek választásába is, és épen ezek megértése tette a’ RRket még hajlandóbbakká, a’ szabályok vizsgálatának elhalasztására. – Ezen szabályok megvitatása a’ mai ülésben kezdetett meg, és a’ fent már elősorolt városi tiszteknek nem választása az illető városi nemesek által, már előre hajlandokká tevén erre a’ RRket, igen könnyen elállottak az enyediek nem-szózatolásától; hogy pedig N.-Enyed városa nemes lakói, tisztválasztó joguk gyakorlatába minél előbb visszaléphessenek, erre segédkezeket nyujtani igen hajlandóknak mutaták magokat, mire azonban az egyesületi eskünél fogva épen köteles is minden erdélyi nemes. A’ választási terv többi pontjainak vizsgálata második ülésre halasztatott. – Mi mult hó 31-kén folytattatván, elfoglalta az egész időt, de az nap be is végeztetett, pontjai ezekben állittatván meg: 1) A’ szózatolást illetőleg: a) A’ szózatolás történjék a’ szózatolók lajstroma szerint, mellyben minden szózattal biró egyén föl leszen jegyezve, és a’ melly időről időre pótoltatni ’s javittatni fog. – b) A’ szózatok bevételére két bizottmány fog neveztetni, egyik az irni tudók, másik az irni nem tudók számára. Az irni tudók szózata, irásban fog beadatni; az irást nem tudók előtt pedig fel fog olvastatni a’ kijelöltek névsora háromszor, és szóval fogják kijelölni azt, a’ kit választani akarnak. – c) Ha az olvasni nem tudó, háromszori felolvasás után sem tudna elégséges számot nevezni a’ kijelöltek névsorából, ez esetben szózata nem fogadtatik el. – Az olly szózat sem fogadtatik el, legyen bár irni tudó, vagy irni nem-tudóé, mellyben a’ felsőbb megerősités alá tartozó kerületi hivatalokra, nem volna tekintet a’ megyében találtató bévett vallásuakra. – 2) Választáskori rendetlenségekre nézve: a) Ha a’ kijelölt itatás-, vendéglés-, fenyegetődzés-, vagy (egyszerű javaslás tanácsláson kivül) bármilly módon is, szózatokat szerez maga* jávára; az illyen, hibája bebizonyulása esetében kitétetik hivatalából, ezen felül pedig 20-tól 200 pengő forintig hágható büntetésben marasztaltatik, nem-fizetés esetében egy hétnyiről három holnapnyira nevelhető börtönözés lépvén a’ pénzbüntetés helyébe. – b) Ha nem-kijelölt az, ki corteskedés gyakorlásán éretik, hasonlólag a’ fenirt pénzbüntetést fogja szenvedni, nem-fizetés esetében pedig böntönzést az emlitett mértékben. – Hogy pedig a’ büntetés mértéke, az irt határok között hol állapodjék meg, azt az e’ czélra kineveztetett bizottmány fogja eldönteni. – 3) Módja a’ büntetésben marasztásnak: a) Ezen corteskedési ügyek itélőbirái lesznek a’ közgyülés által választott, ’s a’ pör előfordultakor épen fenálló derékszék birái. Maga a’ pör közgyülésen fog elláttatni. – b) Az alperest, ezen itélőszék elé a’ közfelperes fogja idézni, a’ hármas törv. könyv II. része 20-ik szakasza szerint, és valamint a’ pör folyama, ugy az elégtétel is, az épen emlitett törvény szerint fog történni. – c) A’ felperesség a’ zalathnai kerületbeli alispánnak leszen kötelessége, ki ha elmulasztaná kötelességét tenni, azonnal megfosztatik tisztétől, és ugyanilly büntetés terhe alatt a’ marusi alispán kötelessége leend a’ felperességet vinni. – Azt pedig, ha valljon van e helyes és elégséges ok valamelly corteskedési pör meginditására, egy bizottmány fogja elhatározni; melly bizottmány e’ czélra közgyülés elején fog kineveztetni. – Ezen szabályok ellen a’ méltóságos b. főispán ellenvéleményt jelentett, minthogy véleménye szerint, e’ szabályok, a’ törvényes nemesi jogokat némi részben csonkitják, ’s tehát ennyiben a’ szabályok törvényellenesek. A’ mélt. b. főispán uj ellenvéleménye ellen. a’ RR. is jegyzőkönyvbe kivánták iktattatní a’ hozott szabályokat igazoló nyilatkozatukat. – A’ harmadik egyszersmind utolsó ülésben junius 1-jén legelőbb a’ megyei választók lajstroma tárgyaltatván, ennek rendbeszedésére bizottmány neveztetett ki. – E’ lajstromot illetőleg kérdésbe tette a’ mélt. főispán ur, hogy az olly egyént, kinek a’ nemes megye keblében csak bányabirtoka van, a’ választók közé számitandónak itélik e? E’ kérdés hosszasabb vitatást idézett elő, mint egy-előre jóslani lehetett volna; végre csakugyan a’ nagy többség vélekedése oda ment ki, hogy a’ csupa bányabirtokosak nem nézethetnek ollyaknak, mint más megyei birtokosak, ’s tehát közgyülési szózattal sem birnak. – Az ezelőtt több hónappal megpendített megyei tűzkármentés ügyében, e’ mostani közgyülésen is kell vala egy előrelépésnek történni, de bizony az most elmarada; nemde elég fontolva haladunk előre? – ’s hogy azt még inkább higyje a’ haza rólunk, a’ tiszti jegyzőkönyv vizsgálata is elmarada ezuttal. Egy uj, és legelőbb működni kezdő gép kerekei igaz akadoznak előbbi indulásokkor, ’s némi apró szoritások, tágitások ’stb. szükségesek, hogy a’ működés jó utba induljon; de ezen apró segitéseket meg kell tehát tenni, mert különben bizony végképen elakad a’ gép. – Végre a’ megyei árvai pénztárra nézve, mostani pénztárnok b. K. J. jelentvén, miszerint ennek némelly ügyei egyáltalában tisztába nem hozathatnak mindaddig, mig volt pénztárnok Z. S. számoltatása be nem végeztetik, erre nézve megkérik a’ RR. mélt. b. főispán urat, hogy említett Z. S.-at minél előbb számadása beadására szorítni kegyeskednék, mit ő méltósága meg is igérni méltóztatott. –
Hát más számára cserében, nincs manus manum lavat modorban? – Tudósitó.
Őrhegyi Gábor.
