Bihar.
Bihar.
V.Olaszi, jun. 16. Közgyülésünk második napján a’ nm. h.tanácstól intézvény olvastaték föl, mellyben a’ főispáni hivatallal összekötött táblabiró-nevezési jognak ’s azon szokásnak, minélfogva törv.-széki birákká csupán a’ főispán vagy annak helyettese által kinevezett rendes tbirák alkalmaztathatnak, sértetlenül hagyása rendeltetik; tudtul adatván egyszersmind, hogy azon férfiak, kiket a’ megye tbirói czímmel tisztelt meg, hacsak a’ főispáni helytartó egyezését nem adandja, táblabirókul nem tekinthetők. – Ki tegnapi közgyülésünkön jelenvolt, ’s a’ mai vitatkozásokat figyelemmel kisérte, tapasztalhatá: mikint váltják föl egymást öröm és sajnálkozás. Örültünk tegnap; mert jeleit tapasztalók, hogy a’ kor és nemzet igényeit a’ kir. előterjesztvények által figyelembe vétetvék; és sajnálkoztunk ma, mert törvényszerű hatáskörünket olly korlátok közé szoritottnak találtuk, mellyeket a’ megyei páratlan autonomia alkotmányos szerkezetünknél fogva nem tűr. – Ki nem ismeri a’ táblabirák szabad választását érdeklő 613: 24 törvényt, és kine emlékezik az 1681: 10 tczikkról, melly sarkalatos szabadságaink közt az 1613: 24-et is is említi? E’ két törvényt láttuk mi sértettnek az intézvény rendelete által, minélfogva meghagyaték, hogy törv.széki birákká csupán a’ főispán vagy annak helyettese által kinevezett rendes tbirák lesznek alkalmazandók. Tisztán állott előttünk, hogy Bihar megye a’ tbiró választási jognak egész 1790-ig szabad gyakorlatában vala, ’s csak ezen esztendőtől fogva neveztek folytonosan a’ főispánok táblabirákat. És azon főispánok, kik sem statutumot nem alkothatnak, sem szokást létre nem hozhatnak, kiket tehát több jog, mint mennyi törvény által adaték, nem illet, törvény ellenére a’ megyétől elsajátított jogban benmaradtak, midőn Bihar megye, melly statutumot alkothat és szokást létesithet, törvényszerű jogai gyakorlatától eltiltatik, oda utasittatván, hogy ha változást akar tenni, azt törvényhozói uton eszközölje. – Avvagy uj törvény által orvosoltatik e a’ törvényen ejtett sérelem? avvagy nem a’ végrehajtás kölcsönzi e azon tekintélyt, mellynek alkotmányos hazában törvénytől hiányzania nem lehet, nem szabad? És ezekhez járul még az is, hogy Bihar a’ főispánoknak törvényekre nem alapított abbeli szokását, minélfogva táblabirói czímet osztogatnak, elég engedékenyen épségben hagyá, nem akarván egyebet annál, hogy nekie is legyen szabad tiszteletét tanusítnia olly polgárok irányában, kik tiszteletet érdemelnek. – Ezen elősorolt ’s több okoknál fogva a’ h.tanácsi intézvény sérelmül jegyeztetett föl, ’s a’ megye RRei abbeli reményökben, miszerint sérelmök országgyülésileg orvoslást nyerend, törvényszéki biráikat csak a’ főispán által nevezett tbirákból fogják választani, sérelmök orvoslásáig a’ czímzetes tbirók kinevezésétől is elállanak; azt azonban ünnepélyesen és visszavonhatlanul kimondották, hogy az általok tbirói czímmel megtisztelt négy férfiut jogosan választott tbirónak tekintik és tekintendik. – Közgyülésünk 2-ik napján szőnyegre került még egy más intézvény, melly a’ helvét vallásuak lelkipásztorainak ’s az ügyvédeknek adott szavazatjogot megsemmisítvén, oda utasítja a’ megyét, hogy törvényhozás körébe ne avatkozzék. Ezen intézvény fölött is érdekes viták folytanak, mellyek közben kifejteték: hogy a’ helvét vallásuak egyházbeli kormányzói az I. rész II-ik czíménél ’s a’ bécsi és linczi békekötéseknél fogva nemesi kiváltságokkal föl levén ruházva, a’ nekiek tulajdonított szavazatjog nem egyéb, mint az érdeklett kiváltságok egyike, mellynek megadása a’ felhozott törvények szelleméből önkényt következik. A’ mi pedig az ügyvédeket illeti: emlitteték, mikint ők a’ tisztesb rendűek sorába tartozván, minden nemesi terheket viselnek, osztozzanak egyszersmind jogokban is. Elmondatott továbbá: mikép Magyarországban a’ nép minden osztálya maga választja saját biráit, ha tehát az utólsó jobbágynak is megengedtetik a’ falusi biróválasztásha befolyni, hogy lehetne ezt megtagadni az ügyvédektől, kik fölött nemesi biróság hoz itéletet? Említve lőn az is, mikint kérdés alatti intézkedéseik által a’ RR. törvényt nem sértének, ’s az országgyülés hatáskörébe nem avatkoztak; mert az 1791: 12 tcz., melly által a’ törvényalkotási és törlési jog az országgyülésnek tulajdonittatik, a’ megyei municipiumokat kivétel nélkül kötelező törvényről szól, és nem statutumról, mit saját határai közt alkotnia minden megyének szabadságában áll. A’ hosszas vitatkozás eredménye lőn, hogy Bihar megye RRei a’ helvét vallású lelkipásztorokat és ügyészeket illető határozatuk mellett továbbá is állhatatosan megmaradtak, ’s a’ kir. előadások 2-ik pontja nyomán utasitásul adatni rendelék, hogy a’ helvét és görög nem egyesült vallásu lelkipásztorok és tisztesbrendüek szavatjogáról még a’ jelen országgyülésen törvény alkottassék. – Fölvétettek ezután a’ megyei körlevelek, ’s mivel nagyrészt utasitásainkba foglalvák, tudomásul szolgáltanak. Voltak azonban ollyanok is, mellyek iránt még nem intézkedtünk, például Bereg levele Szerbia visszakapcsoltatása tárgyában. E’ levél nagy figyelmet gerjeszte a’ RRben. Előttük állott az éjszaki óriáshatalom, melly óvakodva bár, de biztos számitással szokta kijelölni ’s megragadni áldozatait. És visszaborzadának a’ túlnyomóságtól, melly az europai hatalmasságok elnézése ’s engedékeny viselete miatt az alkotmányos institutiókat ’s az ezekkel karöltve járó polgárisodást végveszélylyel fenyegeti. Oda utasiták tehát követeiket, hogy necsak arra törekedjenek, miszerint az éjszaki hatalom által egészségi fölügyelés színe alatt a’ Duna torkolatánál akadályozott kereskedés a’ rávetett bilincsektől megszabadittassék, hanem a’ szerb aggasztó események ügyében a’ megkereső megye által teendő inditványt is hathatósan pártolják. – Viszhangra talált tovább Pest megye azon levele, mellyben törvényszéki intézkedései miatt a’ kormány által rajta elkövetett sérelméről panaszkodik. Épen csak egy tb. nyilatkozott ugy, hogy a’ kérdéses tényt sérelmesnek nem találja. Volt még egy másik, ki a’ sérelmet elismeré, ’s csak azon egyedüli szempontból nem ohajtotta orsz.gyülésileg tárgyaltatni, mivel olly hiedelemben volt, hogy az a’ büntetőtörvénykönyv kidolgozásában akadályul leend. a’ megy RRei azonban, kik Pest megye intézkedéseit törvényre alapítottnak tartják, ’s a’ megyehatóság sértése ellen mindenkor férfias szót emeltenek, a’ jelen sérelem orvoslását orsz.gyülési követeik hazafias buzgalmára bizták. – Ezután Nagybánya fölhivására utasitásul adatott, hogy a’ bányásztörv.székek a’ bányászatot kezelő királyi kamarai főtisztségtől különválasztassanak, több káros következmények miatt a’ bécsi kamara alól függetlenittessenek ’s a’ magyar kamara alá rendeltessenek; és végre, hogy Körmöcz, Selmecz és több városok felszólitásai következtében az utólsó országos választmány által kidolgozott bányászi munkálat orsz.gyülési tárgyalás alá vétessék. – Megyei körlevelek után folyamodások kerülvén szőnyegre, ezek közül kettő nem mindennapi jelenet gyanánt tünt föl. Mindkettő a’ báródsági kerületből vette származását. Egyikben arról panaszkodnak a’ kerület nemesei, hogy közelebb mult követválasztásunk határideje nálok meghirdetve nem vala, ennek okát tehát vizsgáltatni kérik; ’s mivel ugy hallották, hogy a’ követválasztási gyülésen a’ házi adó ügye a’ nemesség rovására elfogadtatott, e’ végzésnek ellene mondanak, ’s ellenmondásukat követ urakkal tudatni kivánják. A’ másik folyamodó-levélben pedig a’ most érdeklett folyamodást visszahúzzák, és itt már névszerint vannak aláirva. Az első külsejére nézve különös figyelmet érdemel az, hogy noha báródi kerület közgyülést nem tartott, mégis a’ kerület nemességének nevében adaték be a’ folyamodás, ’s e’ körülmény az által nyomatékosabbá lőn, hogy a’ váradi járás fősz.birája, kinek járásában fekszik a’ báródi kerület, nyilvánitotta, mikép a’ követválasztási határidő az egész járásban szokás szerint kihirdettetett. Illy körülmények közt méltán kérdheti az olvasó közönség: honnan vette a’ folyamodvány származását? És erre megfelel a’ kerületi nemesség főhadnagyának kezei közt levő hiteles bizonyitvány, melly ellenmondhatlanul tanusítja, hogy itt is ármány és cselszövény kezdett munkálkodni. Van ember, ki ezekben kifogyhatlan genievel bir, és ez ember – mint mondják – hírben nevezetes, csakhogy jajgató koldus sem irigyelheti a’ hírt, melly illy uton szereztetik. – Beszélik, hogy a’ kérdéses ügyben több uri embernek is volt befolyása. Kérdi az olvasó: mi határozat lőn tehát a’ folyamodványokra? Engedékeny, felette engedékeny!! de mégis sujtó. A’ határozatban ugyanis kimondatott, hogy miután első- folyamodásuktól magok a’ báródiak elállottak, a’ dolog további vizsgálatra ’s intézkedésre érdemesnek annál inkább nem találtatott; mert meg vannak győződve a’ RR., mikint az nem egyéb, mint az adó kérdésében megbukott néhány egyénnek sükertelen működése. –
Lukács György.
