SZERBIA.
SZERBIA.
A pesti szerb lap szerint Rifaat pasa junius 12-kén Belgrádba érkezett, hol több napokig fog tartózkodni, mig t. i. a’ szerb ügyek elintéztetnek. 15-kén délelőtt b. Lieven is Stambulból megérkezett és kitünő tisztelettel fogadtatott. A’ nemzeti gyülés junius 16-kán Topsideren megnyittatott. A’ megjelent követek és nép száma mintegy háromezerre megy. A’ fejedelem az ország nagyai és emberei kiséretében a’ gyülekezetben megjelenvén, lováról leszált, ’s egy magasabb a’ topsideri kastély előtt álló kőre felhágván, a’ követeknek és népnek üdvözletet mondott. Erre Knezsevics fejdelmi titoknok felolvasá a’ népnek fejedelme beszédét, mellyben elősorolván az őszszel történteket, és Sándor hg választását, kérdést tőn: ha meg volna e elégedve a’ nép a’ fejedelem eddigi uralkodásával. Erre a’ nép egylelküleg „igen”-t válaszolt, hozzá adván azt is, hogy már husz éve előtt kivánta látni a’ szerb trónon fiát az elfelejthetlen Karagyorgyének (Cserni Györgynek), kit hazája megváltójának tekint. Számos „hurrah”, és „da bog zsivi knjaza” (Isten éltesse fejedelmünket) felkiáltások után, mellyek a’ beszéd bevégzetét követék, Tenka (Stephanovics István, a’ tanács tagja) felolvasá és elmondá, a’ mi történt 1835 óta a’ Milos trónróli lemondása, és Mihály megválasztásaig; hogyan választatott ez, és mikép uralkodott. Erre nagy zaj támada, és mindenhonnan ezen szavakat lehete hallani: „ti választátok őt fejedelmül, nem mi, és azért is igy történt vele.” Tenka tovább folytatá beszédét, és elmondá a’ mostani fejedelem mikép választatott: „éljen a’ fejedelem” lőn a’ felelet. Most kezdé olvasni a’ szultáni ferman mellékletét, mellyben az kivántatik, hogy a’ fejedelem mondjon le a’ trónról, Vucsics és Petronievics urak az országból távozzanak, kajmakamok neveztessenek ki, uj fejedelemválasztás történjék, a’ szökevények hazájukba visszamehessenek, ’stb. De ezt a’ nép meg sem akará hallgatni, ’s gyakran az olvasást ezen szavakkal: „nem akarjuk, nem akarjuk, már választottunk magunknak fejedelmet, más fejedelemre nincs szükségünk” szakasztá félbe. Midőn a’ kajmakamok kinevezéséről lőn szó, Bogdan főnök ezen szavakkal rántá ki pisztolyát: „hol vannak (t. i. a’ kajmakamok) hadd erősitsem meg őket hivatalukban.” Vucsics, miután kérésére a’ zaj lecsillapult, felhágván a’ kőre, a’ néphez igy szólt: „Barátim! Hasznos és szükséges a’ szultán és czár kivánságát teljesíteni.” Egyhangu volt a’ nép válasza, hogy lehetetlen azon követeléseket teljesíteni, minthogy jogaik és alkotmányuk ellen vannak, és hogy ők nem hagyják fejedelmüket és önmagukat megszégyeníteni. Senkit meg nem támadnak, de a’ megtámadás ellen magukat mindnyájan védelmezni fogják. De micsoda kár történhetnék az erdőre nézve kérdé Vucsics, ha ez két fától megfosztatnék? „Mi e’ fát nem adjuk ki” felelt a’ nép. „Rántsd ki a’ testből a’ szivet. ’s mi leend belőle?” – „Nem akarjuk, nem adjuk ki”, ezen szavak hangzottak szakadatlanul a’ topsideri térségen, ugy annyira hogy már Vucsics sem vala képes őket lecsillapitani. Ekkor Szimics Sztojan felhágván, ekképen szólt a’ néphez: „Barátim! Itt vannak a’ várban a’ császár emberei, kik válaszunkat a’ császárral közlendik; állhatatosak vagytok e a’ feltételben, nehogy aztán rövid idő mulva elálljatok tőle? Ugyanazt fogjátok e a’ czászár embereinek is válaszolni?” „Fogjuk, fogjuk, ma is, holnap is, és örökké.” – „Ha a’ dolog igy van, tehát nevezzetek ki közületek egy küldöttséget, válaszotokat b. Lieven urral közlendőt.” E’ javaslat tetté lőn, és a’ megválasztottak, mintegy 150-en, egy püspökkel a’ mostani tanácsházba mentek, hol b. Lieven is megjelent. Itt elmondák a’ dolgok mibenlétét, b. Lieven pedig szivesen hallgatá ki őket. És midőn egyvalaki közülök azt mondta, mikép ők készek magukat akár mi megtámadás ellen is védelmezni: „arra nem kerül a’ dolog”, vala a’ báró válasza. Lieven ismét kérdezé őket, ha valóban az ő kivánságuk volna e az, mit kimondának? Vascsenko pedig megjegyzé, hogy ők magok még nem teszik az egész népet; mire ők azt felelék, hogy ez mind az ő kivánságuk, mind az egész nemzeté, és hogy ők nem mernek visszatérni, ha mást végeznének; a’ ki nem hiszi, utazza be az egésztartományt Bolgárországig és győződjék meg. Erre Lieven azt adá válaszul, hogy a’ mi a’ nemzet kivánsága, az a’ czáré is. – Az emlitett lapnak egy másik levelezője szerint b. Lieven jun. 19-kén is alig birhatá az ország nagyait, és ezek eszközlése által a’ népet is arra, hogy a’ stambuli ultimatumot, mellyet több pontjaira nézve megváltoztatott, fogadják el, és eszközlésbe vegyék. A’ változás pedig a’ következő pontokban történ: Vucsics és Petronievics urak ne az országból távozzanak, hanem menjenek valahová mig a’ választás meg történik. Ők Kragujeváczba fognak menni, és a’ hadi eszközök mind kezükben vannak. Hogy a’ fejedelem Topsidertől egy órányi távolságra fekvő rakoviczai zárdába menjen; Szimics Sztojan, Garasanin* és Tenka legyenek a’ kajmakamok. A’ szökevények közül csak azok jöhessenek vissza, kiknek apáik Szerbiában születtek és kik az Obrenovicsokkal nem rokonok, sem az 1840-iki lázitásban nem részesültek, és nem politicai bűnösek. Az Obrenovicsokról pedig a’ jövő választásnál szó sem lehet. – a’ fejedelem is elfog menni Rakoviczába. Az uj fejedelmi választás, mint mondják, junius 27-kén fog tartatni.
A’ Beobachter Garasan n helyett Stanizich Pált Mihály volt finanzministerét nevezi.
Buziás, jun. 21-kén. Egy tegnap ide érkezett zimonyi lakos és nyugalmazott kapitány szavai szerint a’ szerbeknél a’ hgi választás megesett*, – a’ választás Topsideren történt, a’ szerbek közül sokan valának jelen, Hafiz pasa, Lieven, Petronevics, Vucsics és Sándor hg is megjelentek. – ez utolsó midőn egy érdekes beszédben a’ népnek benne vetett bizodalmát megköszönné ’s elősorolnák, miszerint az ő választását a’ porta megerősitette volt, de az orosz udvar kivánságára neki viszont le kelletik köszönnie, ’s ennélfogva fejedelemségéről le is mond, – szavait, a’ népnek egy végnélküli „bog zsivi”-je követé, a’ nagy zajt sem Sándor, sem Hafiz, sem pedig Lieven le nem csillapithatván, Vucsicsnak egy nyomatékos „csuti”-jára, egyszerre elhallgatának. – Ez legyen elég a’ Vucsics tekintélyének bebizonyitására.
A’ fentebbi szerb lapi hirek szerint a’ választás 27-ikére van kitűzve, és igy még nem történhetett meg. – Szerk.
