Szatmár.
Szatmár.
Jun. 16. (Folyt.) Az előterjesztvények több pontjaira a’ választmány már csak futó pillanatokat vetett; jelesen a’ végrehajtási törvényen javítani kiván az által, hogy az árverésen eladott nemesi javak a’ vevőtől, bizonyos évekig ki ne váltathassanak; – továbbá a’ 6-ik pontban előterjesztett hitelintézetet pártolja; – a’ 7-ik pontban kívánt országgyülés szállások bérét megajánlja, de egyszersmind az országgyülésnek Buda-pesten tartását sürgeti; végre a’ kicstári kölcsönre nézve ugy gondolkozik; hogy a’ só árából kitelik; minden esetre pedig elengedtetni kéretik. – Ezeknek bővebb tárgyalására nem volt a’ választmánynak elég ideje, minthogy a’ választási törvényjavaslattal, vagy is inkább statutummal eltölté idejét. Statutumnak nevezők; mert a’ választmány, főkép a’ követválasztásra nézve, gondosan vigyázott, hogy a’ javaslat fenálló törvénynyel összeütközésbe ne jőön, kökvetkezőleg, hogy akár még e hónapban életbe léphessen ha kell. Az egész dolog olly színben jelent meg, mintha az urak, a’ helyett, hogy utasitást készitenek, követválasztásra készülnének . . . . . Azonban, hogy olvasóink meg nem unjanak bennünket, közelítsünk e’ levél végéhez; és térjünk vissza a’ közgyülésbe, hol a’ feliratra kiáltott maradjon után főispánunkpontonkint számon kéré a’ választmány munkálatát. Felolvastatott elsőben is a’ követválasztási és tisztujitási rendszer; és elfogadtatott általánosan a’ választmányi javaslat szerint. Ennek főelveit a’ fönebbiekben közlöttük már; részleteit pedig, mellyek apró beleszólásokkal mentek keresztül, nem sokára közlendjük e’ lapok szerkesztőségével. Midőn e’ tárgyakon általmenénk, egyszersmind eltelt a’ nap tőlünk. – Másnap (jun. 10.) a’ tanácskozási rendszer véteték fel. Marad ugy, mint a’ választmány javaslatba tevé; ’s mint azt olvasóink a’ felebbiekből ismerik. a’ széksértés büntetése felett vitatkozás történt; jelesen R.– J.– tb. inditványt tőn, hogy ez a’ tanácskozási törvényjavaslatból egészen hagyassék ki, minthogy a’ büntető-könyvbe tartozik; de m. alispánunk feleletére, hogy nekünk egészet kell csinálni, a’ RR. a’ széksértési büntetés vitatására tértek. Jobbára ez is a’ választmány munkálata szerint meghagyatott, mellyet részleteiben közölni most és e’ helyen ismét sok volna, minthogy íveket foglalna el. Általános elvei imezek: hogy széksértéssel a’ közgyülés meg ne akasztassék, a’ törvényszék kimenjen a’ gyülésből, ’s a’ sértő előtte személyesen védje magát. a’ legkísebb büntetés pénzben ötszörösen nagyobb legyen a’ mostaninál, ’s ki fizetni nem tud, fogságot szenved; egyébiránt a’ sértés fokozatához képest a’ tiszti ügyésznek is félév alatt lefolytatandó bűnpörre keresete leszen. Ezek folytában, midőn arról volt szó, hogy ha részeg ember jön a’ gyülésre kivezettessék, megjegyeztetett mikép nemcsak részeg emberek vagynak a’ tanácskozási rendnek akadályára, de lehetnek olly emberek is, kik alkalmatlanságaikkal a’ tanácskozóknak terhére vannak, és széksértést nem követnek ugyan el; de botránkozást okoznak, és ki nem akarnak menni; ezekre nézve meg kell határozni, hogy kilökessenek. Nem lesz az ujság – ugy mond – a’ pairek házában már csak sok tudós ember ül; és mégis midőn egy alkalmatlan embert kiutasitottak, azt felelte, hogy nem megyen, mig ki nem lökik. Tehát van példa rá . . . . . . Midőn a’ nagy munkán túlvoltak a’ RR., elhatározták, hogy a’ választási és tanácskozási rendszert kinyomassák, és az ország minden megyéiben köröztessék. ’S egy illyen példány az, mellynek közlését fönebb igértük*. – Következék a’ kir. városok szavazata, mellyet a’ választmány belső szerkezetök javitásával vél megadandónak. U.– B.– Eltér a’ választmány javaslatától, ’s a’ városok szavazatát semmi föltételhez nem kötik. K.– L.– tb. tapasztalásból tudja, hogy a’ városok a’ haladásnak országgyülésen nagy tényezői; ’s ha talán némi közjogi kérdésekben a’ megyék buzgóságát nem osztják is, kis kár ez a’ nagy haszon mellett, mellyet más oldalról tesznek. Azért ő sem köti a’ szavazatot nehéz feltételhez, csupán követválasztási rendszerüken kiván változtatni; ’s ezt annyival inkább a’ szavazat kérdéséhez lehetne csatolni, minthogy e’ részben szükségesnek elismerte a’ változtatást, midőn a’ közelebbi választásoknál az összes polgárságnak némi befolyást engedett. G.– S. főbiró: Nem rendezkednék e’ tárgyban, hanem megadja a’ városoknak az 1608-iki törvényben kiszabott nyolcz szavazatot. a’ többi követelőket pedig coordinatióra utasítja. M.– alispán: Nincs ellene, hogy a’ városoknak 8 votum adassék; de viszont kivánja, hogy a’ megyék szavazata is, mellyből a’ későbbi egyesülések által hetet elvesztettek, egészittessék ki. R. J. tb. elfogadja a’ 8 votumot, de nem hivatkoznék törvényre, mert azon törvénynyel a’ jelen nem lévők és káptalanok követelését is fejünkre neveljük; és nem is in concreto adná a’ 8 szavazatot, hanem aránylag elosztva. – K. L. tb. Isten mentsen a’ concret szavazattól; akkor elszigeteltségben lesznek a’ városok, és mint külön status lépnek elő, midőn aztán akár hány votumuk lesz, milliók nevében beszélnek. Ettől óvjon meg bennünket a’ szászok példája. Pártolja az előtte szólót. B. F. ügyvéd: a’ törvényre semmi esetre nem hivatkozik; mert akkor a’ 8 votumot szaporitni kellene, minthogy vagynak városok, mellyek 1608 után nyertek a’ diaetán szavazatot és ülést. – Nyilatkoztak még többen, ’s közöttök Szatmár városi követ is, ki a’ 8 votumot nagyon keveslette; melly azonban mégis a’ többség akarata szerint a’ törvény nyomán végzéssé lett. És ezzel a’ választmány munkálatának többi pontjai elmellőztetvén főispánunk előadott néhány folyamodványt, miket a’ követválasztáskori kihágásokért befogottak hozzá intéztek, hogy ügyöknek elitéléseig kezesség mellett szabadon bocsáttassanak. Voltak, kik ezt más gyülésre halasztatni javaslák; azonban P. I. sz.biró felszólalt az elhalasztás ellen, minthogy – ugy mond – sok parasztokat beküldtünk, kik csupán szekeresek voltak; de be kellett mégis küldenünk, minthogy a’ megye azt parancsolta. Élénk vita keletkezék. Az a’ fél, melly mult közgyülésünkben a’ befogatásokat megrendelteté, tüzzel lépett fel a’ kibocsátás ellen, minthogy – mint mondák – igen rosz példa lenne a’ nemesség előtt, ha ezen bűnösöket most, illy hamar, szabadon látná, s még könnyen azt gondolhatnák az emberek, hogy a’ megye megdicsérte őket tetteikért. a’ másik félről viszont hoszasan vitattaték, mikép a’ befogatások megrendelésében pártgyőzelem vala a’ végczél; és ha keblünkbe nyulunk – mondá K. L. – meg kell vallanunk, hogy a’ szegények szenvednek a’ hatalmasok viszálkodásiban: s felszólitá a’ RR. hogy ne engedjék a’ büntető igazságot üldözet eszközévé tétetni. Maga a’ megye elismeré, hogy ez ügyekben részrehajlatlan nem lehet, és kir. biztosságot kért; minő következetességgel rendel tehát elfogatásokat? Ama’ vizsgálatok, mellyek a’ RRnek beadattak, hibával és tévedéssel teljesek. Jelesen egy csekei nemes gyilkosságért befogatni rendeltetik, ’s a’ szóló tiszti ügyésztől tudja, mikép ez a’ nemes helységnek, földesuraknak és lelkésznek bizonyitványával igazolá, hogy a’ követválasztás napján odahaza volt. Továbbá egy fiu vádoltaték be, hogy a’ választáson apját agyon verte; ’s im apa és fiu együtt itt vannak teremünkben, ’s csodálkozva hallják a’ ráfogásokat. Fejlettek hát már eddig is hibák ki, miknek nem kell vala történni. De ha már megtörtént, enyhitsék a’ RR. az által, hogy a’ befogottakat bocsássák el, mig felettök ítélet mondatnék; különben is az ítélet előtti befogatások csak akkor történnek, midőn a’ vádlottnak személyében nincs biztosság, hogy az itélet napján előálland; de midőn a’ letartóztatott személyek kezesség melletti kibocsátást kérnek, akkor nincs miért tömlöczben tartani őket. Ezek valának az okok, mellyeket a’ kibocsátás mellett felszólalók előterjesztetek. Végre is a’ folyamodványok a’ vizsgáló törvényszéknek adattak által rendelkezés végett. És ezzel bezáratott a’ tanácskozás, miután még elébb elhatároztaték, hogy julius 24-kén ismét közgyülésünk leszen.
A’ tisztelt RR. körleveleivel az a’ kis baj van, mint a’ Drevenyák-gyüjteményféle szabolcsival, hogy ma meg veszszük, holnap nem veszszük; miszerint az ember aztán tulajdonkép azt sem tudja, az inditvány ajánlatik e igazán, vagy pedíg az inditvány viszszahuzása. Szerk. –
