Vezérczikk. (Nemzeti kórállapot VI.)
Vezérczikk. (Nemzeti kórállapot VI.)
Tekintessék mind a’ tanácskozási ’s határozási tiszt nemcsak jognak, hanem sokkal inkább kötelességnek ’s valódi hivatalnak. Legyen ezen kötelesség teljesitésére, vagyis tisztben ’s hivatalbani eljárásra minden nemes, ki arra képes – de csak is az – felhatalmazva.
Mind a’ választási, mind a’ tanácskozási ’s határozási jog nagy fontosságu; de az utóbbi sokkal fontosabb, azért, mert ez szabja ki a’ választottaknak teendőit; ez létesíti azt, minek amazok csak végrehajtó eszközei. Fontosabb azért is, mert ez a’ felsőbb rendeletekre nézve is előmozditó vagy akadályozó hatást gyakorol, mellyekben, szintugy mint megyei végzésekre nézve, tisztviselők csak eszközök. És fontosabb továbbá azért, mert a’ t.hatóság statutarius hatalmánál fogva, keblében törvényekkel egyező, ’s azok körébeni olly intézkedéseket létesithet, mellyek nemcsak a’ jelenre, hanem jövőre is hatnak, ’s ’a hivatalbelieknek mind hivataloskodása idejét tulélik, mind hatásuk körét messze tulhaladják; és fontosabb mindenek felett azért, mivel követi utasitásokat adván, ez által ’a t.hozásra egyenes és roppant, ’s századokra terjedhető befolyás gyakoroltatik.
Ezekre nézve, habár nem kevés függ attól, hogy választások kik által történjenek; ’s ámbár helyes választásra is józan ész- ’s jóakaraton kivül a’ hivatalnokok tevési körének ’s kötelességének helyes és elégséges ismerete hasznos; mindazáltal ennek helyes ’s czélszerü, vagy legalább nem-káros gyakorlatára sokkal kevesebb tulajdonok kellenek, mint tanácsadásra, ’s határozatok tételére, mellyek felsőbb rendeletek, megye, sőt a’ t.hozás sorsa felett is eldöntő hatással lehetnek. A’ tapasztalás is bizonyitja, miszerint a’ köznemességnek is, ha elcsábitva vagy megvesztegetve nincs, tisztjei választásában nem rosz tapintata van. Ezen tisztekkel levén továbbá legközelebbi érintésben, ezeknek választása érdekli őtet leginkább, ’s van reá legközvetlenebb hatással; ’s azért ezen joggyakorlathoz ragaszkodik leginkább. És valamint ennek közvetlen gyakorlatától válnék meg legbajosabban: ugy ha ez most egyelőre neki fejenkint meghagyatik, a’ mindjárt elmondandó megszoritás vagyis módositás a’ másikra, t. i. a’ tanácskozási ’s határozási jog vagyis tisztre nézve – melly pedig a’ választásinál sokkal fontosabb – kivihetőbbé válandik.
Maradjon azért minden köznemes is tisztválasztási joga gyakorlatában. De a’ tisztválasztásokra nézve a’ fentebb emlitett rendőrségi ’s más, részint csak érintett, hasonló czélu és hatásu rendszabások, okvetlen életbe léptessenek.
Ellenben a’ köztanácskozásokat ’s határozatokat, valamint követutasitásokat, ’s országgyülési követválasztást illetőleg, minthogy ezekre el nem csábitottság, meg nem vesztegetettség, sőt jó akarat ’s józan ész is még nem elégséges, ’s erre miveltségnek ’s tudásnak egy bizonyos – habár nem magas – fokozata is nélkülözhetetlen levén;és mivel sokak együtti tanácskozása bajos, értetleneké képtelenség, de hogy nagyszámu értetlen tömeg tanácskozzék, a’ képtelenségek képtelensége; azért a’ tanácskozási vagyis a’ tanácsadási tiszttel ’s kötelességgel, ’s ebből folyó határozási joggal megyében csak azok legyenek felruházva, kik a’ miveltség- és tudásnak legalább első fokán állanak.
Erre nézve jelentse magát a’ megyékben minden nemes, ki tanácskozásokban részt akar venni. Ezek egy választmány által vizsgáltassanak meg: birnak e a’ miveltség és tudás legelkerülhetetlenebb kellékeivel. Illy kelléknek kellene lenni:
1) Irni ’s olvasni tudás. E’ nélkül a’ tanácskozási, nagyára igen fontos tárgyak felfogására, azok iránti vélemény- ’s szavazatadásra szükséges értelmesség, ’s annyivalinkább ismeretek alig levén feltehetők, sőt bajosan csak lehetségesek is.
2) Azon nyelvnek tudása, mellyen a’ tanácskozások folynak. Mikint vehessen ugyanis valaki tanácskozásban részt, mikint adhassa a’ tárgyak iránti szavazatát, hogy ha azokat nemcsak tartalom, de nyelv tekintetében sem érti.
3) Ha nem is bő ’s kimeritő ismeret, de legalább egy kis fogalom, ’s nem fonák, hanem helyes képzet: a) a’ fejedelem ’s hon, vagyis a’ törvény, felsőbb rendeletek ’s előjárók iránti kötelességekről; – b) a’ fejedelem, a’ nemzet, ’s nemesség jogairól; – c) a’ polgárság ’s parasztság helyzetéről; – d) az országgyülés ’s a’ megye hatása köréről.
Kik ezen kellékekkel felruházottaknak találtatnak, azok ennek következtében tanácskozó ’s eldöntő szavazattal biró tagokká válnak; közülnöki vagy más nevezet mellett; ’s mint illyenek, összeiratnak. Ezek esküt teendenek le, a’ megyének közgyülések, választások ’s tanácskozások iránti rendszabásai szoros megtartására; törvény- ’s felsőbbség iránti tiszteletre ’s engedelmességre; ’s hogy szavazatukat csak meggyőződésök szerint, és soha is pénz vagy igéretek következtében nem adandják.
Ezen javallat ellen, azt mind általánosan, mind az emlitett egyes kellékeket illetőleg, hihetősen sok nehézség fog felhozatni. Nézzünk meg néhányat. Mi ezen qualificatioi javallatot általánosan illeti, annak szokatlan jogot csonkitó, sokakat kirekesztő és a’ tanácskozásokat igen kevésre szoritó, ’s a’ határozást felette kevésre biró voltát érdeklő ellenvetésekre – ugy hiszem – a’ mondottakban van már felelet. Azokhoz még csak következőket teszem, ’s részint ujra megemlítem.
A’ qualificatio eszméje ’s alkalmazása, megyei létünket véve, sem nem uj, sem nem szokatlan. Láttuk már, miszerint valamint azon jogból ’s kötelességből, hogy magát alkalmas tisztviselőkkel lássa el, következik a’ megyének választási joga, ’s a’ hivataloknak alkalmas egyénekkel leendő betöltési kötelessége: ugy azon jogából, hogy tanácskozhatik ’s határozhat, ’s azon kötelességéből, hogy értelmesen tartozik tanácskozni, ’s ész- és törvényszerün határozni, foly joga ’s kötelessége: illy tanácsadásra ’s illy határozásra ollyakat használni, kik arra alkalmasok. – Továbbá a’ megyének joga ’s kötelessége megkivánni, hogy hivatalaira csak alkalmas egyének jelöltessenek ki; ’s ollyakra, kik nyilván képesség nélküliek – ha valahogy’ illyek jelöltetnének ki – nem tartozik szavazni. Már ebben benne van a’ qualificationak mind eszméje, mind gyakorlata. – Szintolly tisztán létezik qualificationak joggyakorolhatás feltétekinti tekintése megkivánása: a’ megyei táblabirákat illetőleg. Minden nemesnek van biráskodhatási joga; azért mégis csak azok biráskodhatnak, kik, mint e’ meghivatás teljesitésére alkalmasok, táblabiráknak kineveztetnek.
Még világosabban látszik illy qualificatioi gyakorlat az erdélyi megyei életben; még pedig ezen élet azon részében, melly a’ magyarhoni megyékénél jog és hatás tekintetében sem az egészet, sem a’ tagokat véve hátrább nem áll. Minden nemesnek levén joga hitelesitő, coramisáló eskető, vallató ’stb. functiók gyakorlatára; mind ezt, ’s ehez hasonlókat ott gyakorolhat is minden nemes, ki vizsgálat következtében erre alkalmasnak elismertetett, ’s megyei assessornak föleskettetett. És ezen rendszabás által, olvasni ’s irni, és magyarul nemtudó egy nemes sem találja jogát sértve, hogy nem assessor; sőt a’ kik nem ezen hiányokért, hanem azért nem vétetnek föl az assessorok közé, mert a’ szükséges törvényismerettel nem birnak, ezen kirekesztést ’s visszavetést igen természetesnek találják.
Ha már egyének ügyébeni biráskodás, kötlevél-készités, vallatás, hitelesités ’stb. olly fontos functiók, mellyekben helyes eljárás tekintete, a’ minden nemessel közjogok gyakorlatát qualificatio által megszoritandóvá teszi: az azon functióknál hasonlithatatlanul fontosabb tanácsadói tiszt, ’s megye és ország közös dolgai ’s jogai fölött hatályos szavazási hivatás, mennyivel természetesebbé tesz illy qualificatiói megszoritást. – Botrányosnak tartaná, ’s meg nem engedhetőnek bárki is: hogy kinek törvényes gyakorlatról képzete sincs, vagy ki épen irni ’s olvasni sem tud, avvagy magyarul ’s diákul szót sem ért, az biráskodjék, ’s mint hiteles személy lépjen föl törvényes tárgyakban ’s ügyekben, és hogy illyennek működését érvényesnek tartani ’s elfogadni egyének ’s törvényszékek tartozzanak. Hát az nem sokkal botránykoztatóbb e, hogy illy tudatlanok ’s tehát alkalmatlanok, szavazatuk által – kik még azonfelül részegek vagy elámitottak, vagy megvásárlottak is kik még azonfelül részegek vagy elámitottak, vagy megvásárlottak is – vagy talán épen egyetlenegy illyennek szavazatával – mi szavazás esetében nem lehetetlen – döntessék el: például hogy egy Deák, Klauzál, Bezerédj legyen e a’ törvényhozás tagja, vagy ne? sőt mikint szavazzon a’ legmélyebb bölcseséget ’s tudományt kivánó kérdésekben az országgyülésen? hogy a’ megye a’ köznevelés vagy más nagy fontosságú tárgyban üdvös lépést tegyen e, vagy ne? avvagy hogy valami lázas fő szülte inditvány elfogadtassék e? És lehet e borzasztóbb képtelenséget ’s veszélyesebb fonákságot csak képzelni is, mint hogy még az is a’ kérdést teljességgel nem vagy félreértő, mámoros fejű ’s bérbe adott lelkű emberek vagy ember szavazatától függjön: miszerint városok sorsát, adót, vagy más illy mázsás ügyet illető üdvös és szükséges királyi előadás, vagy országos kivánat elfogadására vagy elvetésére szavazzon orsz.gyülésen valamellyik megye, mellynek szavazata talán az ügy ’s azzal az ország sorsát dönti el.
Azon gáncs, hogy javaslatom a’ megyei nemességet jogaiban fölötte megszorítja, minden súlynélküli. Választásra nézve annak nemcsak annyi jogát hagyja fen, mennyit minden alkotmányos polgár követelhet, t. i. hogy a’ hivatalos közvetett hozzájárulta által töltessenek be, ’s igy ollyak igazgassák ’s biráskodjanak felette, kiknek választásában részt vett; hanem ezen választás közvetlen gyakorlatának fontos és fényes jogában meg van hagyva. Ez több, mint a’ mennyivel a’ legszabadabb országban a’ mi köznességünkkel párhuzamban állók, azaz polgárjogokkal birók felruházvák. A’ legszabadabb országban sem áll ugyanis az illyeknek joguk, vagyis a’ közdolgokhozi hozzájárulásbeli osztályrészök egyébben, minthogy olly képviselőket választanak, kik a’ közigazgatásba ’s biráskodásba többnyire közvetve, azaz hivatalnokok választása által befolynak. Igy pedig köznemességünk nemcsak a’ szabad polgár jogainak minimumát birandja, hanem minden tisztviselőinek egyenes és közvetlen választása által, a’ polgári jogokból, már potencirozott mennyiség ’s hatalmas osztályrész birtokában leend. – Tanácskozási jog a’ polgári jogok maximuma; olly fokozat, mellyre bármelly szabadszellemű alkotmány szerint is egyedül csak választás, még pedig választottak általi választás, felsőbb hivatalviselés ’s helyenkint magas születés emelhet; és mindenütt csak igen mérsékelt számot; és a’ mellyre nevezetes feltételek kivántatnak meg. – Ezen jogmaximum is javallatom szerint mindarra, ki azt gyakorolni képes, ki levén terjesztve, a’ qualificatiók legszükségesebbikéhez, de legkönnyebben birhatójához van kötve. És azon jogmaximumban mindent, kinek azt gyakorolni csak valamennyire is lehetséges, részesitvén, határát a’ tevés körüli határok legtermészetesbikéig t. i. a’ lehetségig teljesen, csak azon túl nem terjeszti.
Igen továbbá, hogy valamint nagy számu tanácskozási ’s határozási eljárása képtelenség ’s veszélyes: ugy azt igen kevesekre bízni sem biztos, ’s a’ szabadság ügyének káros. De e’ számnak szoros határa ’s mértéke: a’ képes egyének mennyisége; – ’s a’ mint az egészre káros, ’s mind annak mind az egyének jogát sertő: csak egy képes és alkalmas személyt is a’ tanácskozástól, ’s határozástól elzárni; ugy sőt még inkább káros, ’s az illő szám maximumát tulhaladó; mihelyt abban ollyan veszen részt, ki arra nem alkalmas. Egyébiránt – hál a’ már nálunk is előrehaladott miveltségnek – minden megyében marad még az arra nem alkalmasok szintolly szükséges, mint természetes kirekesztése után szép, mondhatni nagy tanácskozandó ’s határozandó szám; olly szám, melly bármelly országos tanácskozó ’s határozó gyülés számával legalább vetekedhetik.
Már magokat az emlitett qualificatiokat illetőleg: annak két elsője ellen nem gondolván, hogy kifogás tétetnék, a’ harmadiknak alkalmazása ’s kivihetése iránt előgördithető ellenvetés – ugy hiszem – nem bir eldöntő súlylyal, ’s a’ valóban létező nehézség nem legyőzhetlen. – Igaz, hogy bajosan létezhetik alkotmányos ország, mellyben alkotmányróli tiszta fogalom ’s közjogi ismeret olly keveseknek lenne sajátja, mint – kivált eddig – honunkban. A’ törvénytanulók ’s tudók nálunk olly – aligha mondani nem lehet – rémitő nagy száma mellett nem sokan vannak, kiknek honuk ’s magok polgári helyzetéről, ’s a’ kölcsönös közjogokról ’s kötelességekről csak valamennyire is tiszta képzetök lenne. Az iskolákban is töbnyire több idő ’s figyelem fordittatik a’ jogtan minden mezejére, mint honi közjogunkra; könyveknek is e’ szakot illetőknek vagyunk legnagyobb szűkében; ’s főkép rövid, tiszta ’s népszerűn irott közjogi kézikönyvünk – tudtomra – nincs is. Ezek következtében van nálunk a’ magánjog tömkelegében otthonos, ügyvédi fogásokba avatott akármennyi; de publicista kevés; sőt még ollyan sem sok, ki alkotmányunkról annyit tudna, mennyit az utolsó polgárnak is kellene tudni, ’s mennyit más alkotmányos országban majd minden kézmüves, sőt napszámos is tud. Illy körülményben igaz, hogy a’ fenemlített tudás nem kicsiny ’s nem könnyü kivánat, de a’ mondott vizsgálatra megyénkint rendelendő választmánynak – habár nem könnyű, de nem is megoldhatatlan feladata leend, 442hogy sem felette szigoru, sem igen elnéző ne legyen. Nemesités és tisztitás kezdetét nem lehet ’s nem kell kiszemelésben olly szigorusággal kezelni, millyen később lehető is szükséges is; és sok ollyan még megtartandó, millyen már válogattak közt többé meg nem hagyathatnék. Nyereség már, ha egyelőre a’ legkevésbbé alkalmasok is távolittatnak. Hogy pedig ollyak távolittatnának, kiket nem kellene; az ellen kezeskedik az, miszerint minden megvizsgálandó, a’ választmány határozatát illetőleg a’ közgyüléshez folyamodhatik. – Szükséges, de lehető is – egy rövid, tiszta, ’s könnyen érthető közjogi kivonat, melly kérdések ’s feleletekben a’ fönebb emlitett tudnivalókat magában foglalja. Két három ivre össze lehet mind azt szorítani. ’S e’ két vagy három ivet elegendő példányban kiosztván, azt a’ nemesi communitásokban a’ szolgabirák, vagy választmány – talán a’ rendőrségi szabályok alkalmával emlitett – jól ’s több izben magyarázzák meg; a’ helység jegyzője, vagy a’ nemesek hadnagya pedig minden vasárnap, egészben vagy részenkint ujra meg ujra olvassa fel. Azon irástudók, ’s a’ tánácskozási ’s határozási nyelvet értők, kik egy illy rövid kivonatot, az emlitett igen könnyüvé tett uton megérteni, ’s magokévá tenni nem tudnak, vagy nem akarnak, azok bizonynyal sem nem képesek, sem nem méltók: köz- ’s részint országos dolgok felett tanácskozni ’s határozni.
A’ felhordott orvoslások, és óvó ’s megelőző ’s részint rendőrségi intézkedések által a’ választások, ’s illetőleg a’ tanácskozások is kétségkivűl biztositva lesznek, az eddigiekhez hasonló botrányok ellen, helyre lesz a’ béke és rend állitva; ’s megyék tiszválasztási jogukat mind azon jog ’s hivatásuk méltóságának, mind közjónak megfelelőleg gyakorlandják. A’ tanácskozásokra nézve pedig az arrai képesség vétetvén föltételűl, értelmesség fogja örökében, a’ tanácskozási teremekben trónját megalapitani, ’s visszatérend azokba a’ törvényesség, béke ’s renddel párositott szabadság nemtője.
Borussá tették a’ közelebbi események polgári létünk láthatárát; pusztitással fenyegetnek a’ már czikázó villámok, ’s orkán vagy- földrengésre mutat a’ remítő moraj. De én hiszem, hogy a’ magyarok istene e’ bajt javunkra bocsátotta reánk; ’s bizton reménylem, hogy abból üdv áradand honunkra.
Illy borzasztó ’s rémitő tanuság kellett, hogy szemünk felnyiljék, ’s fölébredjünk. Illy lelketrázó undor események nélkül, még hosszú évek során át létezendik a’ jellem- és erkölcsgyilkoló lélekvásárlások, ’s az értetlenek általi kormányzás veszélyes rendszerre; lassu méreg rágná t.hatósági létünket, ’s polgári alkotmányunkat; mig a’ mirigy orvosolhatlanná, ’s minden szer sükeretlenné válnék. Most a’ legbőszültebbeknek is nagyobb része az általok okozott, de előre nem látott kitörés robaja által görcsös ébredésre rázva fel, idegfagylaltan áll a’ szörnyű mélység szélén; ’s kiket izmos karok sem tudtak vad rohanásukban feltartóztatni, most egy gyöngéd kéz által is örömest fogják magokat a’ veszélyes helyről elvezettetni. – Minden, kiben jónak még valami csirája, ’s észnek legkisebb szikrája létez, hajlandó ’s kész lesz most: az egyéneket ’s egészt egyenlőn bántó ’s fenyegető veszély távolitásán munkálni; minden nemeskeblű pedig igyekezetét a’ lehetőségig feszitendi: a’ renddel párositott szaszabadság biztositásának, és a’ törvény méltósága – ’s a’ közbéke ’s bátorság helyreállitásának eszközlésére.
Add is, oh nemzetek istene! hogy legszebb oltárodat, az alkotmányos létet, bármelly oldalról jövő erőszak ’s önkény nálunk se fertőztesse soha is, butaság soha se szennyezze, hanem azon mindig törvényeknek hódoló szabadság áldozzék.
B. Wesselényi Miklós.
