SPANYOLHON.
SPANYOLHON.
A’ regens elindulása megvalósult. Minden esetre fölötte kétes jövendőnek megy elébe, mert a’ zendülés ellen tett szigorú rendszabályok legkevesbbé sem gátolák a’ forradalom terjedését. A’ regens rendeletet adott ki, mellyben valamennyi junták minden tagjaira halálos büntetés méretik. Espartero elindulása előtt két proclamatiot adott ki; egyik a’ nemzeti őrségnek, a’ másik a’ hadseregnek szól. Zurbano is proclamatiot bocsátott ki Catalonia népéhez, mellyben ezt fölszólitja, hogy az augusztusban összegyülendő corteseket várja be; ha a’ nemzet akaratja leend, hogy Espartero a’ regensségről lemondjon, ugy ez bizonyosan le is fog mondani, de semmi esetre nem hajolhat meg a’ legmakacsabb republicanusoktól vezérlett coalitio előtt. A’ barcelonai junta ellenben arra hivja föl Zurbano hadát válaszproclamatiojában, hagyná el zászlóját a’ katonai önkénynek, melly a’ nemzeti képviselet akaratával homlokegyenes ellenkezésben van. A’ junta egyszersmind körlevelet bocsátott Spanyolhon minden fölzendült városaihoz: miszerint Lopez ministeriuma Valenciába vagy más alkalmas városba hivassék, ’s középponti junta alkottassék. – Legujabb hirek szerint Burgos, Coruna és Murcia is a’ zendüléshez csatlakozott. A’ fölzendült városok közül még egyet sem birtak a’ regens hadai megvenni. – Cataloniában, jun. 28-káig terjedő parisi börzehirek szerint, Zurbano és a’ regens ügye igen roszul állott. Zurbanot, mint mondják, 30,000 emberből álló forradalmi had vevé körül Prim vezérlete alatt. A’ tábornok már alkuba kivánt bocsátkozni, de Prim által viadalra kényszerittetvén, megveretett, és a’ zendülők fogságába esett. Más felől azt is hirlék, hogy Barcelona ágyuztatása Montjuichból elkezdődött. Annyi bizonyosnak látszik, hogy Barcelonában jun. 22-kén nagy vólt az ágyuzástóli félelem; mert Echaluce értesité a’ külhatalmak consulait, hogy Zurbano a’ várost romra lődöztetni rendelé, mihelyt ellene fegyveres erő küldetik. A’ Presse szerint Serrano tábornok, hadminister a’ Lopez ministeriumban, Cataloniába sietett, ’s proclamatiót küldött előre segédeivel, mellyben fölkelésre hívja föl a’ népet Espartero ellen, ’s késznek nyilatkozik a’ fölkeltekkel együtt élni és halni. Don Ramon Narvaez és Concha tábornokokat is magával szándékozék vinni, hogy megmutassa, miképen a’ Lopez ministerium által hirdetett amnestia komoly valóság volt. Bayonnei hirek szerint Madoz felső Arragoniát tömegesen föllázasztotta, ’s 33 hegyi községből álló nemzeti őrséggel érkezett Cinca folyamához, mellyen jun. 23-kán átmenni, ’s Seoane tábornokot hátulról megtámadni szándékozék. Zurbano és Seoane ez által igen veszélyes helyzetbe juthatna. Az egész fölkelési ügyben, a’ k játszott hazafiságon kivül, a’ leköszönt regens-királnyné pénze is nagy szerepet látszik játszani. Jun. 19-kéről Madridból azt irják, hogy Catalonia, Valencia és Andalusia számos kikötőiben angol hadi hajók láttattak, ugy szinte franczia hajók is jelenkezének, az angolok avatkozását a’ spanyol ügyekbe meggátolandók. A’ franczia spanyol széleken franczia szemlehad fog összevonulni.
