SPANYOLHON.
SPANYOLHON.
A’ Moniteur rendes telegrafi sürgönyöket közöl a’ spanyol zendülés terjedéséről. Burgos, miként már mult számunkban emlitők, a’ zendüléshez csatlakozott; hasonlag Murcia és Coruna. Burgos fölkelése által a’ közlekedés Madrid és Barcelona közt félbenszakadt. A’ fölebb emlitett telegrafi sürgönyök szerint – mellyek részint Bayonneból, részint Perpignanból érkeznek a’ franczia kormányhoz – következő városok és tartományok csatlakoztak még a’ zendüléshez: Sevilla több sikeretlen kisérletek után, jun. 19-kén emelé föl a’ fölkelés zászlóját; a’ politicai kormányzó és a’ katonai őrsereg egy része a’ fölkelés ügyéhez állott. Palencia jun. 25-kén kelt föl, a’ katonasággal együtt; Obejero követkamrai tag a’ junta elnökévé, Amor tábornok pedig a’ katonaság és nemzeti őrsereg parancsnokává neveztetett ki. Valladolid Palencia példáját követte. Vitoria és az ott levő katonaság jun. 28-kán kelt föl; a’ politicai kormányzó és a’ helyparancsnok Tolosára mentek Hoyos tábornokhoz. Estella, Guetaria, Lucena, Ubeda mind a’ fölkelés ügyéhez szegültek. Corunából, melly jun. 18-kán zendült föl, a’ főkapitány és a’ politicai kormányzó eltávozott. Galiciában a’ mozgás nagy sebességgel terjed; Santjago, Lugo, Orense, Vigo, Betanzos városok hasonlag a’ zendülést követték. A’ guipuzcoai politicai junta és a’ san sebastiani ayuntamiento kijelenték, hogy mind végig a’ regenst pártolandják. Serrano tábornok és hadminister a’ Lopez-ministeriumban, Gonzalez-Bravo urral együtt jun. 28-kán Barcelonába érkezett. Cataloniában, melly most az egész spanyol mozgás súlypontjának látszik, Espartero ügyére nézve legkisebb remény sem mutatkozik. Barcelona ágyuztatása nem hajtatott végre, mit a’ franczia Presse Zurbano szorult helyzetének tulajdonit. Zurbano jun. 23-kán Igualadáról visszavonult Cerverára. Az ezen hirt közlő perpignani telegrafi sürgönyt, a’ Presse következő megjegyzésekkel kiséri: „Ez utóbbi sürgöny megerősiti ’s kiegésziti ama’ hirt, mellyet tegnap közlénk. Mi azt mondók, hogy Zurbano az elkeseredett nép által, melly minden szorulatokat és halmokat ellátott, szorultságba hozatván, alkut kért, miszerint bántalom nélkül vonulhasson vissza Cerverára. Erre, ugy látszik, jun. 25-kén kapott engedelmet; mert ama’ szorulat, mellyen Cervera felé át kelle vergődnie, épen olly jelesen őrzött ’s nem kevesbbé veszélyes vala, mint az, mellyen még Barcelonáig át kellett volna törnie. Ez engedmény hihetőleg más engedményen vásároltatott meg, Zurbano t. i. Barcelona ágyuztatását alkalmasint elhalasztá. Zurbanonak a’ juntához intézett sürgönyéből kitetszik, miképen a’ montjuichi parancsnok rendelést kapott Barcelonát azon esetre, ha a’ zendülők hadi ereje a’ barcelonai utról vissza nem vonatik, 25-kén ágyuztatni. E’ hadi erő azonban 25-kén nem vonult vissza, mert Zurbano a’ helyett, hogy a’ barcelonai uton előre nyomulna, inkább visszavonult Cerverába, ’s az ágyuztatás még sem hajtatott végre. Remélhető tehát, hogy Castro tábornok, midőn Zurbanot megkimélte, a’ várost a’ legborzasztóbb csapástól mentette meg, melly azt fenyegeté.” A’ Presse szerint a’ montjuichi parancsnok még jun. 28-kán sem merészelte Barcelonát ágyuztatni. Madridi levél szerint Cordova is a’ fölkelés zászlóját követte. Ha e’ hir valósulna, ugy Esparteronak egész Andalusiában csak Cadix és némelly helységek Granada környékén, mellyekben Van Halen hadai tanyáznak, maradtak. Feltünő, hogy a’ bask tartományok nem ragadtattak még el ezen általános mozgalom által; Vitoria, Estella és Guetaria fölkeléséből azonban a’ Presse azt következteti, hogy végre csakugyan az emlitett tartományok is pártot választottak. Bilbao, az emlitett lap szerint, Vitoria példáját követte volna. Jun. 25-kén költ legujabb madridi hirek szerint (a’ Presseben) az esparteristák terrorismusa visszahatást szült a’ fővárosban. A’ Moniteur Parisien szerint a’ regenst kisérő hadseregnél is lázadás jelei mutatkoznak, de a’ Presse e’ hirt igen merésznek állitja. – Espartero jun. 27-kén Valenciától csak 7 lieunyi távolságra volt.
