SPANYOLHON.
SPANYOLHON.
A’ franczia kormány, a’ Moniteur és Messager jul. 13, 15 és 16-kai számaiban következő telegrafi sürgönyöket bocsátott közre: „Bayonne, jul. 12. Guadalajara, melly hasonlag nyilatkozott volt, f. hó 8-kán a’ kormánynak ismét alávetette magát. – Segovia 7-kén nyilatkozott, Aspiroz tábornok a’ junta elnökévé neveztetett. – Caceres és Plazencia Estremadurában hasonlag a’ zendülés mellett nyilatkoztak. Az ó-castiliai középponti junta jul. 5-kén Valladolidban beiktatta magát; Zamora, Avila, Salamanca, Leon Palencia, Burgos, Segovia és Valladolid tartományok ugyanannyi követek által vannak a’ juntában képviselve.” – „Bayonne, jul. 13. Zurbano előcsapatja Saragossába érkezett, ő maga 10 zászlóaljjal együtt másnap váratott oda; hat zászlóalj, t. i. Zurbano hadának utócsapatja, a’ leridai uton fognak maradni.” – „Perpignan, jul. 13. Serrano és Cortinez tábornoki karukkal együtt f. hó 9-kén Leridába érkeztek. – Jul. 7- ’s 8-kán éjjel a’ regens Albacetét elhagyván, az Andalusia felé vezető országuton Balazote felé vette utját. Savoyen czímű ezrednek Lerida városában és várában fekvő három zászlóalja f. hó 11-kén nyilatkozott; e’ seregek ujakkal váltattak föl Leridában, hol Serrano, Cortinez és Castro tábornokok fő hadiszállása van; Castro megtartja az első hadosztály vezérségét. Prim előcsapatja Fragából Mequinenza felé indult.” – „Madrid, jul. 10. Madrid ostromállapotba tétetett.” – „Perpignan, jul. 14. A’ cataloniai középponti junta, mellyben minden tartományt két követ képvisel, jul. 11-kén Barcelonában beiktatta magát. Cortes nevű spanyol fregatte Algesirasban nyilatkozott. A’ már átment katonákon kivül Ena dandárnok lovas ágyútelepe, II. Izabella nevét viselő ezred harmadik zászlóalja, Princesa ezred egy százada, és 400 lovas katona is Narvaez tábornokhoz csatlakoztak.” – E’ sürgönyökön kivül a’ Messager jul. 16-kán következő legujabb híreket közöl: „A’ madridi Gaceta jul. 10-kén költeménynek nyilatkoztatja ama’ hírt, mintha a’ spanyol kormánynak szándéka lenne a’ királynét és infansnőt elragadni. A’ jul. 11-kei Gaceta pedig forma szerint kijelenti, hogy ő felsége és nővére nem fognak a’ fővárosból eltávozni. – Madrid jul. 11-kén (fölebb a’ telegrafi sürgöny 10-ket mond) ostromállapotba tétetett. A’ hadi dob megveretett, a’ polgári őrsereg fegyver alatt állott, Aspiroz tábornok hadai Galapagart, el Pardot és a’ környéket elfoglalták. – Van Halen tábornok jul. 7-kén Carmonában volt. Sevilla nem nyitotta meg kapuit előtte, mire a’ tábornok Alcalának Cadix felé vette utját. – A’ regens jul. 10-kén Val-de-Penasban volt. – Prim ezredes, ki Fragából Mequinenza felé indult, f. hó 12-kén 5,500 gyalog és 200 lovas katonát vezérlett. – Zurbano f. hó 13-kán 14 zászlóaljjal Saragossába érkezett.” – Eddig mennek a’ legujabb tudósitások, mellyekből láthatni, hogy Espartero ügye – hacsak (mi a’ fenforgó körülmények közt nem igen valószinű) külsegély nem támogatja őt – reménytelenül veszve van. A’ regens hátrál, Catalonia, Monjuich fellegvárát kivéve, egészen a’ zendülők hatalmában van, ’s a’ csatatér lassankint Madrid felé közelget. A’ fővároshoz három oldalról közelget a’ fergeteg: Urbina tábornok a’ badajozi őrsereggel délnyugotról, Aspiroz és Amor tábornokok éjszakról Valladolid felől, Narvaez pedig Arragonia felől nyomulnak a’ főváros felé. A’ cataloniai középponti junta és az ideiglenes kormány Cortinez tábornokot, Catalonia főkapitányát, az összes fölzendült hadak fővezérévé nevezte ki. Cortinez Espartero meghitt barátjának tartatott. – Az augsb. Allg. Ztg Párisból jul. 16-káról következő tartalmú levelet közöl: „Kormányunk épen most 12éig terjedő híreket kapott Madridból. Aspiroz tábornok 10000 gyalog, ezer lovas fegyveressel és több ágyúteleppel Gallopagosban volt, 6˝ spanyol mföldre a’ fővárostól, ugy, hogy a’ lakosok a’ főhadiszállást a’ város falairól láthaták. E’ hirtelen előnyomulás Madridban leirhatlan izgást szült, minthogy a’ városi őrsereg csak egy lovas ezredből állott, Mendizabal és társai panszerü rémültökben a’ fővárost el akarák hagyni, és a’ kormányt máshová áttenni. De a’ hatóság és nemzeti őrsereg kijelenték, hogy a’ királynénak és ministereknek Madridban kell maradniok, és hogy ki ’s be senki ne járhasson, a’ kormányt arra kényszeriték, hogy a’ várost ostromállapotba tegye. Az izgás óráról órára növekedvén, a’ kormányzó kénytelennek látta magát. Gallopagosba menni, és a’ polgárvér kimélése végett Madrid capitulatiójának föltételei iránt alkudozni. Ugy látszik, hogy Aspiroz kardvágás nélkül fog a’ fővárosba bemehetni. Espartero politikai és hadi nagyságának ütött már végórája.” – Ha e’ hír valósul, ugy Spanyolhon zendült állapotjának nem sokára vége lesz. – Emlitve volt már lapjainkban, hogy az ellenzéki lapok fölvétele a’ kormány által a’ postákon megtiltatott. Ez alkotmányellenes erőszak ellen a’ madridi ellenzéki sajtó erőteljes tiltakozást adott ki. – A’ ministerek fölött vihar gyűl, mellyet Mendizabal ur hajdan olly ügyesen hullatni tudott könyei sem fognak megkérlelhetni.
Majd minden franczia lap, kivéve a’ radicalokat, mint p. o. a’ National ’stb., zajos örömét jelenti a’ spanyol zendülés eddigi szerencsés sükerén: „Kétkedhetni még – igy szól a’ Courrier français – Espartero sorsán és a’ zendülés nemzetiességén? Badajoz, Estremadura fővárosa és a’ nagy fontosságu Jaen is a’ zendülés mellett nyilatkozott, ’s e’ szerint a’ portugalli út Espartero előtt el van zárva, ’s ő most már csak Gibraltarba menekülhet. Az exregens tekintete minden tartományban megrendült, a’ csapatok egymás után hagyják el, alvezéreit veszteség éri, maga Albacethben vesztegel, nem sajnálva a’ multat, siratva a’ jelent, és félve a’ jövendőtől. Vak félelem szállta már is meg Madridban a’ nemzetellenes rendszer híveit, a’ tisztviselők, kik eddigelő a’ regenst segitették, első jeladásra odahagyják, hogy hivataljokat a’ jövő kormánynál biztositsák. Ha a’ madridiak most, mikor olly kevéssé félhetni a’ veszélytől, föl nem emelnék a’ zendülés zászlóját, Madrid nem érdemelné meg, hogy ezután is Spanyolország fővárosa legyen. A’ kedvező pillanat elérkezett, Espartero seregével távol van, ’s igy minden összeütközés lehetetlen. Nem lehet tovább várni, a’ királynét és testvéreit biztosítani kell Espartero cselei ellen. Rajta hát! Madrid is kiáltsa: isten szabaditsa meg a’ hazát és a’ királynét!”
A’ madridi hatóság és a’ tartományi küldöttség proclamatiót bocsátottak volt a’ spanyolokhoz, mellyben élesen fakadnak ki a’ zendülés ellen, és az egész mozgalmat Frankhon ármányos politicájának tulajdonitják; hasonlag fakad ki az Espectador is, melly lap vádjaira a’ J. des Débats következőleg nyilatkozik: „Illy megczáfolást érdemelnek az illy nemtelen bujtogatások. A’ castiliai ujságiró még csak a’ kitalálás mesterségével sem dicsekhetik; mert ha igazat akarunk mondani, Párisból mindig egész készen kapja meg leczkéjét, mert a’ franczia kormány és Lajos Fülöp gyalázatos összeesküvését a’ spanyol szabadság ellen, néhány hazafiui szellemű lap darab idő óta jelentgeti, mit ezek angol lapokból vettek. Mi a’ madridi segédbiztosság nyilatkozatát illeti: tudjuk, hogy a’ miatt a regens ministerei pirultak, és azt titkolták. Való igaz, hogy azon czikk a’ Gacetában, a’ hivatalos lapban, eddig nem jelent meg. Más időben aligha beérte volna a’ franczia kormány hallgatással; de olly anarchiában, minőben most Spanyolország van, midőn a’ kormány a’ zendüléstől minden óldalról szorongattatva, ’s a’ fővárosra szorítva, kénytelen segédbiztosságot segitségére szólitani, melly aztán majd rajta uralkodik, – nagyon természetes, hogy az ember nem lehet igen szigorú. A’ madridi kormány azzal alkalmasint mindent megtett, mi hatalmában állott, hogy a’ biztosság fellengző beszédét ki nem nyomatta. Mi reméljük is, hogy kormányunk e’ mérséklettségtől soha sem tér el. Ez legjobb felelet azon rágalmakra, mellyeknek hamisságát a’ nélkül is Frankhonban, Europában, de legkivált Spanyolországban mindenki tudja.”
