A’ M. GAZD. EGYESÜLET RÉTÖNTÖZÉSI ’S VIZJOGI TERVE.
A’ M. GAZD. EGYESÜLET RÉTÖNTÖZÉSI ’S VIZJOGI TERVE.
A’ M. Gazd. Egyesületet már több év óta foglalkoztatja olly országos rendszabályok tervezése, melyeknek határozott kijelölése után a’ folyóvizek, a’ földesuri haszonvételek sértetlen fentartása, vagy ha szükséges, kártalanitása mellett, a’ közjó, különösen pedig a’ mezei gazdaság érdekében ezentúl czélszerűbben kihasználtathassanak, sőt hol a’ folyókon gyakorolt magánhaszonvételek, a’ közjó rövidségével, sokkal nagyobb fontosságú mezőgazdasági javitásokat gátolnak, illy káros állapotnak előadandó esetekben jövendőre eleje is vétethessék. – Nem lehet birtokos, ’s bár milly korlátozott körű mezőgazda is a’ hazában, ki bennünket olly gyakran látogató szárazságnak a’ mezőgazdaságra átalában, különösen pedig a’ marhatenyésztésre ható rosz következéseit át nem látná, ’s igy ohajtania nem kellene, hogy (valamint szükségesnek tartá a’ nemzet a’ honi földmivelés emelése végett törvényhozóilag rendelkezni, miszerint, a’ mocsárok, lápok, és posványok lecsapolása, kiszáritása és haszonvehetővé-tétele ne gátoltathassék, – ugy hasonlólag) a’ gyakori tartós szárazságok miatt minden éltető nedvtől megfosztott rétek, legelők és folyók helyes alkalmazása, vagy a’ körülményekhez képest azokból vezetendő csatornák által megöntöztethessenek. – Eddigelő is történt ugyan ez egyes nagyobb birtokosoknál és községekben, de vajmi kevés helyütt, ’s többnyire ellenmondások ’s perlekedések között; mert honi törvényeink nagy halmazában nyoma sincs olly rendelkezésnek, melly a’ határpontot kijelölné, hol a’ magánviztulajdon megszünvén, a’ status vizi joga kezdődnék, holott a’ közéletben előforduló gyakorlat mutatja: hogy kivéve bizonyos, vagy a’ személyhez, vagy a’ földbirtokhoz kötött haszonvételeket, az országban a’ folyók és patakok számtalan czélokra nyilván, szabadon, és ingyen használtathatnak; igy p. o. vizmeregetésre, fürdésre, itatásra, uszásra és usztatásra, mosásra, csatornákon ’s árkokon lefolyó nedvességek és vizek beeresztésére, hajózásra, sőt a’ viznek lajtokbani elvitelére is; mellyekre a’ közhasználat rendezése, módositása, vagy korlátozása nem is magánjogi viszonyokon épülő birói, hanem csupán rendőri intézkedés vagy felügyelés alá tartozik. – Mellyekből természetesen következik, hogy a’ királyi haszonvételek czíme alatt fenálló használata a’ folyóknak és patakoknak a’ statusjogi eszmét, a’ közhasználat olly módjait, mellyek magánjogot nem sértenek, nem zárja ’s nem zárhatja ki, annál kevesbbé, minthogy a’ társaság törvényszerű állásában, még inkább tehát alkotmányos országban, a’ statuspolgárok mindennemű magánjoga csak a’ közjog kifolyása 538lehet; ellenkezőleg, ha t. i. egyes statuspolgárok magánjogaik a’ status czéljaival ellenkeznének, sőt tán minden közjogi hatást megsemmisítnének; akkor a’ közérdek is a’ status közczéljaitól eltérő ’s polgári közboldogsággal egyedáruskodó magánérdekeknek áldoztatván fel, idővel azon erkölcsi kötelék is felbomlanék, melly a’ társaságot, a’ statuspolgárok összeségét szoros egyesülésre ’s közremunkálásra birja.
Helyesen fogta fel ezen eszmét már az 1723-ik évi országgyülés, melly a’ 122-ik törvényczikkben következőkép nyilatkozik: „Prout reliqua ad promotionem boni publici et impopulationem regni conducentia, ita etiam ut fluvii quoque navigabiles per diversos canales et fossas ad varias regni partes pro facilitando commercio deducantur, Consilium, reg. locumt. curabit, viros hujusmodi aquaeductuum gnaros superinde consulet etc. etc. et in Diaeta reportabit.” E’ szavakban világosan ki van mondva a’ statusjog felsőbbsége a’ folyókon, ’s a’ nélkül hogy a’ magán-jogi igények érintetnének, egyedül a’ közjó érdekében jelentetik ki a’ nemzet, ’s status akaratja a’ csatornák létesitése végett, ’s ha a’ mezőgazdaság kifejlése százhusz év előtt is már a’ mai fokon állott volna, őseink bizonyosan nem mulasztandották el a’ csatornák szükségét a’ rétöntözés tekintetéből is megemlíteni; de épen e’ határozat mutatja, hogy minden nemzedéknek meg van a’ maga joga: közügyeiben az idő és viszonyokhoz képest rendelkezni, az elődök intézkedéseinek hiányait pótolni, ’s annak helyébe jobbat, az élő nemzedék érdekével és szükségeivel megegyezőt helyeztetni; tanusítja azonban e’ határozat nemzetünk sajnos hanyagságát is, melly még most is halasztja olly intézetek kivitelét, mellyeket a’ kereskedés és közlekedés virágzása már egy század előtt megkivánt. A’ jelen nemzedék mindazáltal valamint elég felvilágosodottsággal, ugy, ha akarja elengendő erővel is bir az elmulasztás helyrehozására ’s eleink nagyzerű terveinek kivitelére. ’S miután kifejlődésünk jelen állapotjában a’ mezőgazdaság, statusoeconomiánk e’ főoszlopa, szinte uj gyámintézeteket igényel, jogszerűen fog a’ nemzet őseink terveihez ujabb korszerű intézkedéseket csatolni, annál is inkább, minthogy számos helyzetben a’ csatornák által mind a’ két czél eszközölhető. – E’ meggyőződéstől vezéreltetve; ’s a’ nagy gazdaközönség rokon gondolkozásában bizva, a’ M. Gazd. Egyesület egyik fontos feladásának tekinté, olly rendszabályok tervét dolgozni ki, mellyek a’ vizek és folyók használhatását rétöntözésre lehetségessé teszik, a’ jogszerű tulajdont mindazáltal biztosítják, ’s okozandó, vagy okozhatandó rövidségekért kárpótlásra közteleznek. – A’ vizijóg egyéb ágazatinak, közfolyam-épitési, hajózási, szigetek, malmok, révek, halászat és a’ többi körüli jogok ’s kötelességek rendezésébe ’s vitatasába azonban az Egyesület nem botsátkozott, minthogy mindegyiknek meg vannak olly sajátszerű oldalai, mellyekhez is csak előleges hosszabb fejtegetések ’s nyomozások után szólhatni, e’ gazdasági Egyesületnek pedig minden esetre körén kivül esnek. – Ennélfogva az Egyesület egyedül a’ rétöntözés tárgyára szoritkozott, ’s ohajtván, hogy ama’ tömérdek kincs, mellyet a’ természet a’ mezőgazdaság javára a’ vizekbe rejtett, ’s mellynek czélszerű kezelése közgazdaságunk értékét végtelenül többszerezni képes, minden józan értelem gunyára, ’s balul magyarázott jogok hálátlan érdekében élvezetlenül ne folyjon le közöttünk – csupán azért, hogy az emberi ész és szorgalom jutalmáúl szánt kincset a’ telhetetlen ocean nyelje el örökre, – bátorkodik következő alakba öntött javaslatát a’ haza elébe olly édes reménynyel terjeszteni, hogy mindazon statuspolgárok, kiket a’ közjólét érdekel, magokévá teendik ez ügyet, ’s annak sükerülését mind gyámoló, mind felvilágosító nyilatkozásaikkal előmozditani fogják, a’ törvényhozást alkotó hatóságok pedig e’ tárgyban küldötteik által a’ közelgő országgyűlésre azon befolyással leendnek, mellyet az ügy fontossága, ’s mezőgazdaságunk naponkint nyomasztótt helyzete, de egyszersmind a’ bennök vetett közbizodalom igényel.
I. Vizjogi alapelvek.
II. A’ tulajdon átengedéséről, vagy korlátozásáról, a’ rétjavitás érdekében.
III. Azon rétjavitási tervekről, mellyeknek foganatosithatása egyedül birói uton történhetik.
IV. Azon rétjavitási tervekről, mellyeknek foganatosithatása csupán magoktól a’ felektől függ.
V. Általános rendszabályok.
