Torontál.
Torontál.
Torontálból, aug. 13. F. hó elsőjén ismét közgyülésünk volt, élénkebb mint akármellyik az idei nyáron, mert a’ megyei táblabirák, kiknek üdvözletet mondunk, számosabban jelenvén meg, a’ tanácskozásokban cselekvő részt vettek, lám Torontálban is lehetnek érdekesb vitatkozások, mint ezt már az utasitó-gyülésben is szemléltük, csak jőjenek be azok, kiknek a’ tárgyakhoz szólásjoguk van; mert hogy értelmesség itt sem hiányzik, elmondani lehet, – de ha mindegyik azt gondolja, „minek menjek gyülésre nincs ott rám szükség,” ekkor néhány egyének a’ közügyeket, ha akarnák, könnyen monopolizálhatnák, ’s ha nem teszik, csupán discretiojoktól függ, mire a’ többségnek magát bizni gyengeség, ’s nem az alkotmányos szabadság jelleme. Azért ennekutána is minél többen, természetesen nem a’ cortesek – hanem az értelmesbekből megjelenni, ’s a’ tanácskozásokban lelkesen részt venni, áll napi renden, mivel Torontál csak igy emelkedhetik tényleges állásra, ’s az ország nagy egészében tekintélyes tényezőt csak úgy képezend. E’ pontról többször fogunk még szólani, valahányszor részvétlenséget tapasztalunk, ’s mindaddig mig rónáinkon nagyobb közszellem nem mutatkozik, ha pedig felszólalásainknak várt eredménye esztendők mulva sem lesz, elvégre a’ kétségbeesés keserü hangján hattyú-éneket dalolandunk. – E’ gyülésből követeinknek terjedelmes pótló-utasitást adánk, azt, mit választmányunk időközben kidolgozott, csekély változtatással elfogadtuk. Nevezetesebb pontjai következők; 1) A’ büntető-törvénykönyvet a’ szabadelmü különvéleményekkeli módositással, kivéve a’ határtalan kegyelmezési jog megszoritását, mellyre nézve az országos választmány javaslatához álltunk, szorgalmazzuk törvénybe iktattatni, ’s ezt annyival inkább, mivel – igy szól az utasitás – „ha a’ büntető törvénykönyv a’ javaslott különvéleményekkel törvény erejére emeltetik, a’ jelenkor igényeihez mérsékelt emberséges szellemére, az eljárásnak egyszerűsége mellett is hathatós voltára, a’ büntetéseknek a’ büntettekhez mért jogszerü szabására, ’s az alkotmányt közelebbről érdeklő esetekben a’ nemzeti jogok fentartására nézve helyesség, jog ’s korszerüség tekintetében azt a’ polgárisodott Európának egy büntető rendszere sem mulja felül, ’s egyik legjelesbike lesz az alkotmányos országok büntetőtörvényeinek.” – Ezen uj rendszert azonban a’ megyei RR. csak hat év mulva kívánják életbe léptetni, melly idő alatt a’ börtőn-épületek mindenütt létre hozassanak, ’s addig a’ fenálló büntető-törvénykezés a’ maga állapotjában hagyassék. 2) Az udvargrófi biróságokat, mint e’ megyében a’ zágrábi püspöké, ’s a’ zágrábi káptalané, végképen eltörültetni kivánjuk; igazság ’s jogszerüség egyiránt szól ezen utasitás mellett, mert a’ kérdéses biróság egy személyben pontosulván, eljárásában nincs garantia, má meg az, hogy a’ nevezett uradalmak jobbágyainak pere Zágrábba vitetnek fölebb, már miképen menjen a’ szegény jobbágy oda? ha semmije sincs nem mehet, ha valamije van, akkor sem megy, mert az utánajárás csekély vagyonkáját megemésztené, azért legigazságosabb keresetéről is kész inkább lemondani, mint magát a’ per kellemetlenségeinek kitenni, részére e’ téren tehát nincs üdvösség. Az ország minden megyéjét felszólitánk ezen utasitásunk pártolására. 3) Tolna, Győr és Heves vármegyéknek némelly egyének honositása iránti inditványát nem pártoltuk, mivel az eddigi honositási módot megszüntetni ohajtjuk. 4) Követeink tudósitottak, azon táblai határozat felől, miszerint a’ horvátországi követeknek a’ latinul szólás eltiltatott, mire nézve a’ RR. is határozottan ohajtván nyi-latkozni, követeik kijelentését utasitás által helyeslik. 5) A’ második napi tanácskozásokat majd egyedül egy küldöttségi vizsgálat húzá ki, melly megyei végzés következésében a’ n. becskereki község panaszaira beadatott, ’s melly vizsgálatnak azon okból, hogy a’ kiküldőtt tagok N. Becskereken házzal ’s földdel birván, érdekesitve vannak, a’ n. becskereki kam. uradalmi ügyész ellene mondott; – sok szónoklat történt a’ vizsgálat elfogadása mellett és ellen, mig végre a’ többség azon oknál fogva, miszerint a’ biró úgy fogja azt használni mint néki tetszik, annak elfogadása mellett nyilatkozott, azonban másnap, hogy az ellenrész ’s az uradalom is megnyugtatva legyen, a’ küldöttségi jelentés minden pontjára uj vizsgálat rendeltetett, ’s nekünk nem maradt más hátra, mint azon elmélkedés, valljon valósággal elfogadtatott e a’ választmány munkálata? egyébiránt a’ kecske is a’ káposzta is meg levén mentve, az elfogadás nyilványitásával a’ küldöttségi tagok megtiszteltettek, ’s becsültettek, de –.
Többen.
