A’ magyar orvosok és term.vizsgálók nagygyülése Temesvárott.
A’ magyar orvosok és term.vizsgálók nagygyülése Temesvárott.
(Folytatása ’s vége.) Mindjárt az első közülésben az ujságszerte ismeretes Kubinyiféle pályakérdésekre felelt első rangú pályairatok szerzőinek, Balognak ’s Petényinek, kiadatott a’ 6 aranyos pályadíj; erre Petényi pályairata kivonatát nagy tetszés között olvasta föl, ’s a’ nyert 6 aranyat ő rajta kivül Gross és Schöpf orvostudorok is még kettővel toldván meg, a’ Kubinyi Agostontól ujra ajánlott 10 arany, ezen pályakérdésre: „mint lehetne hazánkban az állatkinzást legczélszerűbben korlátozni?” 22 aranyra szaporodott. A’ közülésben tartott értekezések közül nagy becsű még Fridvalszkyé is a’ szepesi Karpátokoni utazása alkalmával tett tapasztalatairól. A’ szakülések – mint már mondatott – aug. 9, 10 és 11-én* reggeli 8 órától délutáni 2-ig tartottak. Az orvosi szakosztály, nagy számú díszes hallgatókon kivül, 60-nál több okleveles tagot számlált; ezen szakban elnöknek Sauer Ignácz egyetemi tanár, jegyzőnek alólirt választatván, azonnal kezdődtek az értekezések, mellyek mind számra, mind tartalomra nézve akármelly illy czélú gyülésnek diszére válnának; ’s ezen értekezések következtében megeredt élénk vitatkozások annyira a’ tudomány határai közt maradtak, hogy még a’ hasonszenvi kérdések is nagyobb ingerültség ’s minden személyeskedés nélkül többnyire mind a’ két fél megegyezésével döntettek el; de ezen lapok köre csak azokról enged szólani, mellyek a’ nem szakbelit is érdeklik, azért a’ többi tartalomdús értekezésekről illető helyén – az „Orvosi tár”-ban – bővebb tudósitást adván, itt csak a’ következőkről lehet emlitést tennem: Tormásy Lajos, Békes megyei főorvos, 1813-tól a’ mult év végéig, és igy mintegy 30 év elforgása alatt véghezvitt, 100 ezeret haladó mentőhimlő-oltásnak eredményét rövid rovatos kivonatban mutatta be; mellyből kiviláglott, mikép az érdemteljes főorvos több ezereket tulajdon kezével mentett meg a’ veszélyes ragályos nyavalyától. Tudva van, mennyire kerestetnek ’s milly nagy becsűek külföldön is a’ himlőoltás körüli adatok, ’s valóban az egész világon kevés orvosnak lesz alkalma, ideje ’s kitürése, ennyi ’s illy eredménydús adatokat szerezhetni; ezért az érdemteljes főorvos nemcsak az orvosi rend, de az egész emberiség egyetemes háláját érdemli. Ugyanő érzékenyen rajzolá: mikép utóbbi időben a’ védhimlő anyag ereje annyira megcsökkent, hogy valódi védhimlőt minden oltásnáli vigyázat és ügyekezet daczára is alig lehete látni, miglen kir. tanácsos Stáhly Ignácz ur, hazánk főorvosa, uj ’s a’ legjobb sükerrel beoltható védhimlő-anyaggal látá el a’ hatósági orvosokat, mellyért ő nagyságának hálaérzelmeinket köszönőlevélben nyilvánítani elhatároztuk. A’ himlőoltás megőszült bajnoka eredménydús tapasztalatai ’s kisérletei által is ellenmondhatlanul valósult azon általánosan elismert, de hazánkban még épen nem méltánylott tény, miszerint a’ már egyszer foganattal beoltott egyén évek multával foganattal, ismét beoltathatik, vagy a’ természeti hólyagos himlőt – az oltás védereje bizonyos idő, leginkább 9 év mulva megszünvén – ismét megkaphatja; ezen előadáshoz többen hozzájárulván, a’ Békes megyei főorvos ohajtása, bár az oltás bizonyos idő utáni ismétlése (revaccinatio) más országok példájára hazánkban is rendszeresíttetnék, nagy viszhangra találván, elhatároztatott: hogy a’ tőrv.hatóságok megkéretnek, miszerint ezen üdvös intézkedést a’ szenvedő emberiség javára létrehozni kegyeskedjenek. – Sauer Ignácz, egyetemi tanár, szívbántalmakróli hatásteljes értekezése nagyobb részvétre szólitá az egybegyült ügyfeleket; a’ gyógyászat jelen irányának egyik sarkpontja a’ kórboncztan, ’s az erre épitett kopogatás és hallgatózás iránt; adja az ég, hogy a’ tisztelt előadónak sikerüljön nyilvánitott ohajtása szerint, több ügyfelek hozzájárultával ez üdvös irányt hazánkban is mindinkább kifejteni. – Bugát Pál, egyetemi tanár, az orvosi rend ügyében néhány buzgó ohajtást fejezett ki; majd Bitner Imre, Arad megyei főorvos, a’ statustanról értekezett, kiterjeszkedvén a’ tanulási ’s tanitási rendszer hiányaira, az orvosi rendőrség és törvényszéki eljárás hazánkbani tökéletlenségeire, szóval: az egész orvosi rend zavart viszonyaira. Az előadottak igazságát érezve, minden kebel mozgásba jött, ’s e’ kényes téren a’ teendőkrőli habzásban minden kedély egy férfiun nyugodott meg, ’s minden remény ’s bizodalom egy férfiuban központosult, az ország köztiszteletben álló főorvosában; ’s kir. tanácsos Stáhly Ignácz ő nagysága megkéretni határoztatott, miszerint hivatalos állásánál fogva eszközölni kegyeskedjék: hogy az orvosi rend állását javitani czélzó intézkedései hova előbb foganatba vétessenek. – A’ magyar orvosok és természetvizsgálók 1842-ki temesvári nagy gyülésére kitüzött azon kérdés: „Mint lehetne a’ posvány-lég kifejlődését a’ bánsági rónákban megakadályoztatni, vagy ha az lehetetlen volna, bir e a’ gyógytudomány olly szerekkel, mellyek ezen lég befolyásának az emberi testre beható ártalmát gyöngíteni vagy végkép megszüntetni képesek volnának? ’ megfejtését az idő szűke miatt kimeritőleg nem tárgyalhatván, pályakérdéssé alakittatott, t. i. az eddig összetett pénzöszveg (mintegy 50 arany) a’ fölszólitandó bánsági ’s más birtokos urak kegyes adakozásából 100 aranyra vagy talán tetemesen is fölebb rugván, de mindenesetre 3 hónap mulva hirdettessék ki a’ kérdés, a’ már begyült ’s ezután begyülendő pénzöszvegnek 4/5 része a’ legjobbnak ítélt munkát illetendi; 1/5 része pedig az első jutalommal koronázottat leginkább megközelitőt, birákul a’ budapesti kir. orv. egyesület kéretett meg, melly a’ kérdést a’ határozott mód szerint kiirván, a’ nyertesek a’ díjt az 1845-ki nagy gyülésben átveendik. – A’ már bejött pénz ideigleni kezelésére, ’s az ezután begyülendők összeszedésére Wachtel Dávid és 592Deutsch József kérettek meg, – ’s valóban mind a’ bánsági urak nagylelküsége, mind pedig a’ megbizottak ismert buzgalma remélteti, mikép ezen szent czélra, nagyobb pénzöszveg fog bejönni. Végül még két gyógyviz érdemel figyelmet, melly czélszerűen használva, mind a’ szenvedő emberiségnek, mind tulajdonosának tetemes hasznot igér. – A’ buziási sajátszerü gyógyvizet, Hypocrates szellemü kamarai főorvos Csokerlyán a’ helyszinén ismertette meg velünk; kiemelvén annak, a’ húgyelválasztás és kiürités, és a’ nemző életmüvekre kitünő hatását; például terméketlenségnél, Magyarország minden más vizeinél nagyobb sikert hoz elő. Minden természetbuvár helyeslé Gross Fridrik ajánlatát, hogy itt iszapfürdők, ’s a’ szegényebb nép használatára is, létesittessenek. – Sauer, Schoepf, Bitner, ’s többen, Torontál megye főorvosa Versár Emánuel vezérlete alatt Ivándára – egy faluba, Torontál vgyében – 3 órára Temesvárhoz kirándulván, ott egy sósvizes forrást szemléltünk, melly kénsavas szikeggel olly mennyiségben bir, hogy, mint a’ csehországi vizek, hashajtó gyanánt jó sikerrel adható, ’s ekkép több ezreket kimélhetne meg pénz nélkül sorvadó hazánknak. – Mi a’ temesváriakat illeti: ők, egyeseket mint a’ város lelkes főbiráját, Preyert, kapitányát ’s többeket kivéve, általában, hidegebbek voltak mind a’ tudomány, mind a’ vendégek iránt mint a’ páratlan szivességü Beszterczebányaiak, – ámde a’ vendégeskedések hiánya, a’ természetvizsgálókat csak elősegitette tudományos munkálatikban, ezért, lehetetlen Temesvárra jól nem emlékezni, hol a’ tudománynak szentelt olly szép napokat élveztünk. – Én az orvosi szakülésekkel levén elfoglalva, más szakoknál nem lehetvén az itt történtekrőli tudósitást örömest másnak engedem.
Különös, hogy épen ezen időben, mellyre a’ két testvérhaza minden ervosa és természetvizsgálója, minden felekezet ’s szinezet különbség nélkül, eszme- ’s tudománycserére összehivatott; némelly homoeopathák – kik különben mindig ki nem hallgatásról panaszkodnak – magokat elszigetelve, Pesten hasonszenvi gyülést tartottak.
Halász Geiza.
