KÜLFÖLDI NAPLÓ.
KÜLFÖLDI NAPLÓ.
Mathew atya roppant sükere Londonban – hol számos ezrek, jobbára irlandiak ’s angol katholicusok, tevék le már a’ mérsékleti esküt, ámbár a’ protestansok közül is sokan, jelesül előkelő hölgyek, nem csekély figyelmet mutatnak a’ derék mérsékleti téritő iránt, ’s a’ legnagyobb készséggel térdeiken teszik le az esküt, ’s örömest vásárolgatják meg a’ szerzetes mérsékleti emlékpénzeit – a’ kétkedő protestansok részéről visszahatást idézett elő. A’ tower-hamletsi Operatives Protestant Association gyülekezetében következő határoztatott: „A’ gyülés nem tartja tanácsosnak, hogy a’ protestansok e’ mérsékleti mozgalomban a’ katholicusokkal egyesüljenek, mert ezt a’ soha nem nyugvó proteus alakú római propaganda csak ürügyül használja.” Mathew atya aug. 11-kén a’ regent-parkban, hol ismét számos néptömeget szólita föl a’ mérsékleti eskü letételére, ama’ gyanút alaptalannak nyilatkoztatá, ’s többek közt ezeket jegyzé meg: ha Anglia egy pápista szerzetestől tartózkodás nélkül elfogadhatá a’ keresztény vallást, ’s ha későbben szinte tartózkodás nélkül elfogadhatá egy szerzetestől a’ reformatiót, ugy talán a’ a’ mérséklet nagy erényét sem fogja csak azért megvetni, mert pápista szerzetes apostolkodik mellette. Ha valami nagynak kell a’ világon történni, soha sem kell az eszköz csekélységére ügyelni.
Uj foundlandból érkezett hivatalos hirek szerint Electra 18 ágyus angol hadihajó és több franczia halász hajók közt komoly összeütközés történt. A’ franczia halászok az ottani brit vizeken halászatot kezdének üzni, ’s minthogy azzal ismételt megintés után sem akarának felhagyni, Electráról az angolok ágyuzni kezdék a’ halászcsajkákat; egy franczia elesett, többen megsebesültek. Ez eset mély benyomást tőn St. Johnban, és a’ kormányzó sir John Harvey szükségesnek tartá erről az angol kormányt hivatalosan értesiteni. Egy franczia fregatte jelent meg St. John előtt, ez esemény iránt felvilágositást kérendő.
Electra angol brigg és a’ franczia halászok közötti összeütközésre nézve a’ Sun ezt irja: Sir J. Haweytől érkezett sürgönyök az Ujfoundlandban történt összeütközés tárgyában azt reméltetik, hogy ő felsége kormánya figyelmét haladék nélkül egy nagyon is sokáig elhanyagolt fontos tárgyra forditandja. Értjük egy hatályosabb védelem szükségét megbecsülhetlen halászatunk ’s ezt üző derék és merész honosink jogainak biztositására. Az utólsó 10 évben az angol és franczia halászsajkák közötti összeütközések, kivált olly vizekben, mellyek szerződvényileg „angol birtok” gyanánt ismertettek el, mindinkább komolyabb színt öltöttek. A’ két hatalom közt régibb alkudozásokból keletkezett szerződések vagy olly határozatlan szavakkal valának szerkesztve, vagy olly gyöngén hajtatának végre gyakorlatilag, miszerint ideje már, hogy ezen szerződések átnézettessenek. Távolról sem állitjuk, hogy illy összeütközésekben mind a’ két fél nem hibázott, de azt hiszszük, hogy a’ visszaélések nagyobb része a’ franczia halászok által eredtek sajkáink ellen. E’ tárgyak minden esetre gyors nyomozást és kiegyenlitést kivánnak, még pedig nemcsak a’ sérelmezett személyek érdekében, hanem azért is, hogy ama’ jó egyetértés, melly e’ perczben legnagyobb szerencsére Frankhon és Anglia közt fen áll, háboritatlanul fentartassék.”
Az uj foundlandi partokon támadt szerencsétlen összeütközés az angol és franczia kormány közt kölcsönös jegyzékekre adott alkalmat. Egyébiránt most már kisül, hogy az Electra csak ijesztés végett ágyúzott a’ tilalmas vizekben halászó franczia csajkákra, ’s az angol hajóstiszt sajnálkozva jelenté ki, miképen az elesett franczia halász szándékán kivül esett áldozatul.
Figyelmet érdemel a’ politikai litteratura mezején az 1836ki Portfolio uj megjelenése. E’ gyüjtemény köztudatul akkor Urquhart szerkesztése alatt Palmerston lord eszközlése által adatott ki. Most is Urquhart a’ szerkesztő, de a’ gyüjtemény ezuttal Palmerstonra nézve ellenséges szellemben van szerkesztve.
Joinville herczeg királyi rendelet által meghatalmaztatott, hogy az admiralitas üléseiben határozó szavazattal részt vehessen. A’ rendelet az 1836 aug. 19-kei rendeleten alapszik, mellynek erejénél fogva a’ tábornoki tisztséget viselő kir. herczegeknek joguk van a’ hadi tanács különosztályaiban határozó szavazattal részt venni.
Hogy Joinville hgnek a’ brasiliai császárleánynyal történt egybekelésénél a’ házassági szerződéseken kivül az egyezkedés még egyéb tárgyakra is kiterjedt, valószinüvé lesz ama’ körülmény által, miszerint a’ francziák a’ Brasilia és franczia Guyana közötti földdarabot – hol Mapa nevű helyen hadi állomást is tartottak – elhagyták. Ez talán kárpótlás ama’ 25 négyszög mérföldnyi birtokért, mellyet Joinville hg Santa-Catharinában nejével nyert. A’ guyanai gyarmati tanács az 1843-ki űlés megnyitásakor a’ kormányzóhoz intézett föliratban szőnyegre hozá, ’s az említett rendszabályt ugy a’ gyarmat anyagi érdekeire, mint a’ nemzeti büszkeségre nézve sérelmesnek nyilatkoztatá. A’ kormányzó kitérőleg válaszolt, ő csak annyit jelentett ki, miképen meg van győződve, hogy az érintett földdarab pillanatnyi elhagyásával a’ függőben levő kérdés korán sincsen eldöntve, hogy Frankhon jogai – tekintessék bár Mapa neutralis földnek vagy szállittassék meg hadi erővel – legkisebb csorbát sem fognak szenvedni, és hogy a’ francziák visszavonulása Mapáról a’ kormány részéről nagy mérsékletnek fog tekintetni.
A’ franczia legitimisták és republicanusok közötti coalitio – mint látszik – csakugyan valósult. Arago és Lafitte urak Genoude ur mellett a’ perigueuxi választásban nyilt levél által nyilatkoztak, melly az Echo de Vesonban jelent meg. Ezen coalitio kulcsát nehéz föltalálni.
A’ diaconissák (irgalmas szerzetesnők) intézete a’ franczia protestansoknál is lassúdan pártolásra talál. A’ párisi ágostai és helv. hitvallású egyház lelkészei közűl sokan „irgalmas szerzetesnők intézetét igazgató tanács (conseil de direction dese diaconisses)” czím alatt fölhivást bocsátottak ki olly keresztény gondolkozásu nőkhöz, jelesül pedig özvegyekhez, kik hajlamot éreznek magokban szegény protestans családokban a’ betegek ápolását, ugy szinte egy ujonnan állitott kórház és egy mentő-intézet (refuge, petit penitencier) ügyeletét elvállalni. A’ vállalkozó nőknek fél, sőt egész asztal is biztosittatik. Malvesin nevű asszonyság, mint előljárónő, van a’ fölhivásban aláirva.
Cortot János Péter, jeleshirü franczia szobrász, a’ müvészetek kir. akademiájának tagja aug. 12-kén Parisban hosszu és fájdalmas betegség után meghalálozott.
Taitiból nyugtalanitó hirek érkeztek. Ezek szerint az angolok és francziák közt igen komoly surlódások támadtak. Talbot angol hadi hajó, kap. Thomson Tamás baronet levelekkel és ajándékokkal érkezett Pomare királynéhoz; ugyanekkor érkezett Boussole franczia corvette is. A’ királyné, ki a’ franczia foglalás óta nem volt többé a’ főszigeten, Maitea szigetről az angol kapitány meghivására az angol hajóra ment, ’s érkeztekor ugy, mint eltávoztakor 21 ágyúlövéssel fogadtatott. A’ francziák ebben ellenségeskedést láttak Frankhon ellen, és tiltakoztak e’ fogadás ellen. Erre a’ királyné az angol hajós kapitány kivánságára Taiti lakosait összehívá, ’s megkérdezé őket, az ő megegyezésökkel történt-e a’ franczia foglalás? A’ nép melly mintegy 10,000 személyre ment, egyhangulag kijelenté, hogy mitsem akar tudni a’ francziákról, ’s azt ohajták, hogy Pomare királyné országának gyeplőit ismét megragadja ’s a’ régi lobogót kitüzesse. A’ királyné ezt nem akará ugyan; de a’ franczia lobogó estve még is levétetett, mire Boussole kapitány a’ várost ágyuztatással fenyegeté, ha Frankhon lobogója rögtön ki nem tűzetik: az angol hajóskapitány azonban kijelenté, hogy a’ legelső ágyulövés után lövetni fog a’ francziákra. Ez febr. 9-kén történt. Mart. 25-ig még nem történt ellenségeskedés, de a’ királyné és a’ lakosság a’ sziget legjárhatlanabb vidékeire vonult. Az angol fregatte folyvást a’ kir. lak előbb horgonyzott, ’s két franczia corvette által őrszemmel kisértetett. A’ dolog kimenetele nem tudatik. Dupetit-Thouars admiral minden órában oda váratott.
A’ badeni játékbankot aug. 11-kén érdemlett csapás érte. A’ bank t. i. napjában kétszer egészen tönkre ment, és a’ játékbérlő roppant öszvegeket vesztett, nagy örömére a’ közönségnek, melly azt ohajtja: bár minden néven nevezendő hazárdjátékot egy óra alatt hasonló csapás érne.
