SPANYOLHON.
SPANYOLHON.
Telegrafi sürgönyök. „Bayonne, aug. 16. Victoria egy angol gőzösön épen most érkezik a’ révbe. Ő azon szándékkal jött, hogy Victoria hgnőt magával vigye, ’s a’ nélkül hogy partra szállott volna, ismét elevezett.” – Bordeaux, aug. 16-án Victoria hgnő és Seoane tábornok épen most indultak el Párisba.” – „Perpignan, aug. 17-kén. Echalecu dandárnok f. hó 12-kén Arbuthnot tábornoknak irt, miképen Montjuich várának őrserege a’ madridi kormányt elismeri. Az önkintesek zászlóalja a’ fellegvárban 14–15-kén éjjel eloszlattatott. Prim dandárnok 15-kére Barcelonába váratott.” – „Bayonne, aug. 18. A’ galiciai középponti junta, melly a’ minap Lugoban alakult, ismét eloszlott. – F. hó 10-kén költ korm.-rendeletben a’ közönséges juntáknak f. hó 15-kén Guernicában czélbavett összegyülése megtiltatott; a’ Bilbaoból 14-kén elindult fuero-küldöttség közvetlenül visszatért.”
Ime közöljük Espartero nyilatkozványát egész kiterjedésben a’ nemzethez: „Én elfogadám a’ regensi méltóságot, hogy az alkotmányt és a’ királyné trónját megerősitsem, miután a’ gondviselés a’ nép nemes küzdelmeit jutalommal koronázván, azt az önkénytől megszabaditá. Mint első tisztje az álladalomnak tevém le az esküt az országos alaptörvényre, mellyet soha nem szegtem meg, még azért sem, hogy azt ellenségeitől megóvjam. Ezek diadalukat csak e’ vak tiszteletemnek köszönhetik, mellyel az országos alaptörvény iránt viseltetém; de lehetetlen volt hitszegést elkövetnem. Más esetekben szilárdulni látám a’ törvények uralmát, ’s én azt remélém, hogy az alkotmány által kijelölt napon belkép csendes és külkép tisztelt monarchiát adhatandok át a’ királynénak. A’ nemzet méltányolá őrködésemet, és az irántam folyvást mutatott részvét – még azon városokban is, mellyekben a’ lázadás fölemelte fejét – eléggé fejezé ki nekem a’ nemzet akaratát, daczára az anarchiának, melly némi fővárosok falaira szoritkozott. Egy katonai lázadás, mellynek legkisebb ürügye sem volt, kiegészité a’ munkát, melly csak egy fölötte gyenge kevesbség által kezdetett meg. Még azoktól is elhagyatva, kiket annyiszor győzelemre vezeték, kénytelennek látám magamat idegen földre távozni, a’ legforróbb ohajtásokat hordozva keblemben szeretett hazám boldogsága iránt. Hazám igazságába ajánlom ama’ híveket, kik engem nem hagyának el, ’s kik a’ legveszélyesb perczekben is híven ragaszkodának az igaz ügyhöz. A’ status szilárd, hű szolgákat fog bennök találni. Baetis gőzhajón jul. 30-kán 1833. Victoria herczeg.” – Megjegyezzük még, mikint Esparteronak Portugalliában az angolok közbenjárása után sem engedteték meg, hogy partra szállhasson. Mire a’ herczeg Frankhon partjaihoz evezett, nejével együtt a’ vendégszerető Angliába menendő.
A’ királynénak nagykorúvá lett elhamarkodott nyilatkoztatása, melly – ideiglenesen bár – nagy pompával ment végbe, ugy látszik, uj reactiót fog a’ nemzet nagyobb részénél előidézni. Az ideiglenes kormány nem értette meg a’ nemzet akaratát, ha azt gondolá, hogy a’ katonai önkény és ayacuchok kiküszöbölésével a’ nem kevesbbé katonai önkényre törekvő, ’s e’ fölött az egész országban mélyen gyülölt moderantismusnak kell kaput nyitni. Egyébiránt a’ cortesválasztásra nagy előkészületek tétetnek, ’s e’ politicai mozgásban világosan láthatni a’ progressisták tulnyomóságát. Ohajtható, hogy egy szabadelmű cortestöbbség a’ különben derék Lopez-ministeriumot Narvaez gyámsága alól fölmentse. Meg kell vallani, Espartero, hibái mellett is, olly irányt képviselt, melly a’ spanyol nemzet sympathiáját birta. – Barcelona sokkal későbben, mint irva volt, t. i. csak aug. 15-kén ismerte el az uj kormányt, miután majdnem uj forradalom támadt. – O’Donnell tábornok Cuba szigetére megy, mellynek kormányzásával megbizatott. Concha tábornokról azt mondják, hogy Andalusia főkapitányságát nem akarja elvállalni, ’s a’ polgári háború befejezte után magányéletbe szándékozik visszavonulni. Ez római önmérséklet lenne. – A’ pénzügyministernek sikerült 24 millió realnyi előlegezést nyerhetni a’ tőkepénzesektől, Havannára szóló utalványok mellett.
