GÖRÖGORSZÁG.
GÖRÖGORSZÁG.
A’ görög forradalom, mellyről mult számunkban röviden emlitést tevénk, egyetlenegy éjjel ment minden vérontás nélkűl végbe. A’ „Görög Szemlélő” ez eseményt lényegesen következőleg adja elő: Darab idő óta az ország minden részeiben előkészületek tétetének e’ mozgalomra. Az utólsó napokban tett rendkivüli rendszabályok (meg kell jegyezni, hogy hadi törvényszék állittatott föl, mi a’ görögöket nagyon fölbőszité) sietteték a’ kitörést. Sept. 14–15-kén éjjel vaklövések hirdeték a’ nép gyülekezetét a’ város különféle részeiben. A’ nép az összes katonasággal együtt „éljen az alkotmány!” kiáltások közt tódult a’ kir. kastélyhoz, ’s a’ király ablakai alatt az összes őrsereg, a’ pattantyus, lovas és gyalog katonaság hadirendben állott; hátul a’ nép állott, ’s „éljen az alkotmány!” harsogott szünetlenül végig a’ hallgatóság éjjelén. A’ király egy földszinti ablakból biztositá a’ népet, hogy a’ hadsereg és nép kiváltságát megfontolandja, ha előbb a’ ministeriummal, statustanácscsal és külkövetekkel értekezendett. De Kalergi lovas ezredes, ki az egész mozgalmat vezérlé, előterjeszté a’ királynak, miképen a’ nép a’ ministeriumot nem ismeri el többé, a’ statustanács pedig már tanácskozik azok iránt, miket a’ jelen körülmények közt tenni szükséges. ’S valóban a’ statustanács e’ perczben épen egy előterjesztés szerkesztése fölőtt tanácskozott, mellyben a’ volt ministerium elbocsátása és uj ministerium kinevezése javasoltatik; a’ javaslott ministerek: Metaxas András, elnök és külminister; Londos András, hadminister; Kanaris, tengerészeti minister; Palamidis Rhigas, belminister; Mansolas, financzminister; Melas Leon, igazságügyi minist.; Schinas Mihály, vallási és közoktatási minister; továbbá a’ nemzeti gyülésnek 30 nap alatt mulhatlanul leendő összehivása, ’s a’ választásoknak az 1833 előtti választási törvény szerinti tartása sürgettetik, azon különbséggel, hogy ez uttal minden választó gyülés maga nevezhesse ki elnökét. Ez előterjesztés a’ statustanács részéről küldöttség által nyujtaték át a’ királynak, ’s mig ő felsége a’ statustanács javaslatai fölött tanácskozék, a’ külhatalmak követei is megjelentek, de nem bocsáttattak a’ királyhoz, minthogy – mikint a’ katonaság parancsnoka megjegyzé – ő felsége a’ statustanács küldöttségével értekezik. Két óra mulva jelenté a’ küldöttség, miképen a’ király a’ javaslatokat elfogadta. Erre az uj ministerek a’ kir. palotába mentek, hosszú tanácskozás után Otto ministerei körében megjelent az erkélyen, ’s a’ nép által ezerszeres harsány „éljen az alkotmányos király! éljen az alkotmány!” kiáltásokkal fogadtatott. Az uj ministerium azonnal hivatalához látott. A’ mozgalom főnőkei a’ fölebb említett Kalergi és Makryani ezredesek valának. Amaz a’ hadsereget, emez pedig a’ rendkivüli fegyveres népet vezérlé. Sept. 15-kén délutáni 3 órakor az egész mozgalomnak vége lőn; a’ katonaság zenekiséret mellett visszament laktanyáiba, ’s a’ város szokott szinét ölté magára. – Otto király egy ugyanazon nap költ rendeletben a’ nemzeti gyülést hivja össze a’ nemzet alkotmányának vég megállapitása végett.
A’ statustanács, mielőtt a’ fenidézett fölirat fölött tanácskozott volna, következő nevezetes proclamatiót adott ki: „A’ statustanács sept. 15-kén reggeli 4 órakor üléseinek helyén rendkivüli gyülést tartván, e’ fontos körülmények közt méltányosnak tartá, mielőtt más munkával foglalkoznék, a’ népnek, őrseregnek és a’ hadsereg többi osztályainak a’ haza nevében meleg háláját kifejezni ama’ csudálásra ragadó viseletért, mellyet e’ körülmények közt tanusitának, részint a’ hon érdekei iránt mutatott hazafiságuk, részint az országban uralkodó tökéletes rendnek fentartása által. Jelesül a’ hadseregnek kijelenti a’ statustanács, miképen részvétét e’ nemzeti mozgalomban a’ szükség és a’ nemzeti érdekek érzete sugallá, – azon érzet, melly becsülettel, kötelességgel és a’ nemzeti gyülések szabályaival teljes öszhangzásban van; a’ hadsereg megemlékezett, hogy egy szabad nép katonája előbb polgár ’s aztán katona. A’ statustanács jövőre is hason viseletet, a’ rendnek ugyanazon szellemét várja, mig a’ haza sorsa sarkalatos törvényeire nézve biztosítva leend. E’ végre a’ statustanács következő esküt szab az egész hadsereg elébe: „Esküszöm hüséget a’ hazának és az lakotmányos trónnak. Tántorithatlan ragaszkodást esküszöm amaz alkotmányos szerkezvényekhez, mellyek a’ nemzeti gyülés által a’ mai napon elfogadott rendszabályok szellemében meg fognak állapitatni.” Kijelenti továbbá a’ statustanács, hogy sept. 3-ka (15 ike), melly Görögországnak dicső jövendőt biztosít, a’ nemzeti ünnepek közé soroztatik. – Athene, sept. 3-kán (15-kén) 1843.” – (Aláirások.) Athenében sept. 17-kén estve nagy híre volt, hogy Chalcis és Naupliában hasonló mozgalom támadott.
