Komárom.
Komárom.
Sept. 18. F. hó 16-ra rendkivüli közgyülésre hivattunk öszve. Tanácskozás tárgya az országgyülési tárgyakkal foglalkozó megyei választmány munkálata volt. – Fejér megye levelének, mellyben a’ váltótörvénykönyvre nézve némelly módositásokat tervez, nemzeti bank létesitését illető része pártoltatott; de azon része nem, melly kivánja, hogy a’ váltóképesség általában csupán csak a’ törvény értelmében bejegyzett kereskedőkre, gyárosokra ’stb. szorittassék. Ezen pontnál egy kis élénk vita támadt. Egy táblabiránk t. i. csupán a’ kereskedőkre kiváná szorittatni a’ váltóképességet, mert ezen szoros kötelezettségnek igen káros következményei tapasztalhatók. A’ pénz szaga igen könnyen alliciálja a’ szegény embert arra, hogy magát kelletien túl is lekötelezze, ha másként pénzt nem kap, pedig csak azután látja káros következéseit. Ezen képesség sok embernek kés kezében. – Mondatott még, hogy a’ világ minden váltóinál csupán csak bejegyzett kereskedő lehet váltóképes; és hogy a’ szóbeli eljárás pontossága bármelly hitelezőt kielégithet. – Erre viszonoztatott, hogy a’ váltó legfőbb emeltyűje a’ hitelnek, és ez leginkább a’ gyors és pontos igazság kiszolgáltatásban áll. Igaz, hogy a’ szóbeli eljárás is tagadhatlanul hasznos, igen szükséges, de még sem olly oda vágó, mint a’ váltótörvények, mert a’ szóbeli pereknél helye van a’ parancsolatoknak, váltó eljárásnál nincs. Amazoknál az eljárás biró kényétől függ, akár meddig, akár mint folyik az ügy, érte nem felelős; emezeknél ellenben őtet a’ legszorosabb felelet terhe nyomja. – Felhozatott továbbá, hogy a’ váltóképességet összeszoritani annyit tesz: mint a’ személy- ’s vagyonbeli szabadságot korlátozni; ha én vagyonom felett nem rendelkezhetem, ugy nem köthetek olly szerződést, melly nekem tetszik, korlátolva vagyok, és nem vagyok tökéletes tulajdonosa vagyonomnak. Egy táblabiró által megérintetett még az is, hogy a’ sok bukások nagyon természetes és szükséges következményei voltak a’ váltótörvénynek, – ki gondatlanul szedett fel pénzt, lakoljon érette. Nem lehet pedig a’ váltótörvényeket ezért roszaknak mondani, ha az előre bárki által láthatott hatást gyakorolják ’s hozzák létre. Sem nem lehet a’ képességet csupán a’ bejegyzéstől feltételezni; mert hiszen majd a’ földmivelő pénzt nem kaphatva, kénytelen lesz magát – mint már történt is – mint producens kereskedőt bejegyeztetni. Nem lehet továbbá a’ szóbeli eljárást a’ váltópotléknak egészen tekinteni; mert hiszen tudjuk, hogy a’ szóbeli eljárás határozott mennyiségű summáig érvényes csak, holott a’ váltó a’ legnagyobb summákát is megüti, – ebből csak az lenne, hogy mivel egy két dongó megfogódzott, nehogy ez máskor is történjék, szeljük ketté a’ felette szükséges hálót. A’ szóbeli eljárás talán lesz, de most még nem aequivalens emeltyűje a’ hitelnek, most a’ szegény agellusait elcsipegetik, és mégis igen keveset segitnek a’ hitelen, mig a’ szép uradalmak elérhetlenül fényben ragyognak; 200 ftért nyakon csipetik a’ szegény, mig a’ gazdag három zerussal több, de ugyanazon természetű, éugyanazon szavakkal, papiron fogalmazott kötelezvényeinek – holott ide irányozvák csak a’ bankász hiuz szemei, holott ha ezek váltatnának vissza, emeltetnék csak a’ hitel – mintegy praerogativája van tovább élni, és a’ rajtuk alapuló pereket több évekig tengetni a’ pertárban. – Egyik fősz.biránk az ingókra is fel akarta elevenítetni, csődpereknél a’ betáblázási elsőbbséget, de inditványa nem nyert többséget. A’ XVI. szepesi városok beczikkelyezést kérő levele – e’ tárgyban utasitásunk levén – tudomásul szolgál. – Győr megye nemzeti őrséget tárgyazó terve nem fogadtatott el. – Beregnek Szerbia visszafoglalására nézve történt felszólitása nyomán: követ urak egy felirást szorgalmazandnak, mellyben ő felsége jobbágyi hódolottal kéretni fog, hogy Szerbia állapotja felett a’ dunai tartományokat is méltó figyelembe véve, uralkodói legfelsőbb hatalmánál fogva őrkődni méltóztassék, kijelentvén egyszersmind, hogy ha a’ körülmények engedik, a’ dunai tartományok visszaszerzése legforróbb ohajtásaink egyike. – Nagybánya kérésére a’ bányásztörvények átvizsgálását fogjuk szorgalmazni, meghagyva követeinknek, hogy e’ tárgyat a’ szemelvények közé iktatni iparkodjanak. – A’ m. gazdasági egyesület rétöntözési terve tulajdoni jogokba vág, azért nem pártoltatott. – Hont levele a’ főispáni hitforma országgyülési kidolgozása iránt utasitás levén, tudomásul vétetett. Ezen pontnál azonban G. J. táblabiránk inditványára, mivel a’ főispáni helyettesek törvényszerű állását el nem ismerjük, ő felségét az illy helyettesek nemnevezése iránt országgyülésileg megkéreretni kivánjuk. Verőcze csatornatervére pártolni jónak láttunk olly csatornát, melly részvényesek által felépitendő és semmibe sem kerül magunknak. Baranya megye levele a’ fiumei vasutnak Pécsen leendő átvitele végett – mivel ez út iránt utasitásunk van – elkésett. – Az országgyülési terem rendezése tudtunkra esvén – mivel megyénknek igen kényelmes helye volt azelőtt – annak visszaszerzését szorgalmazzuk. Az országgyülés Pestre költözését mi is ohajtjuk és a’ nemzet uj háza tervét közöltetni kérjük. Elhatároztuk továbbá, hogy bármi áron a’ kerületi napló létesittessék, ’s ha a’ főRR. e’ tárgyban továbbá is ellenkeznek és azon hasznos napkönyv életét a’ sajtótörvények idejére relegálgatják, készek vagyunk a’ sajtó feletti vitákat mihamarább megkezdetni. A’ futó-homok elfojtásáról szóló törvény részint módosittassék. Legnevezetesebb, hogy a’ futó-homokot mindenki beültetni köteles, és ha valaki elmulasztaná az elfojtást, az illető törvényhatóság eszközölje, a’ költség pedig a’ hanyagon szóbeli per utján vétessék meg. – Hát ez nem vág e be a’ tulajdon eszméjébe? (Folyt. köv.)
