Fővárosi ujdonságok.
Fővárosi ujdonságok.
A’ városházi torony meszelését e’ napokban be fogják végezni. Mondják, hogy a’ zászló felhuzása különös ünnepélylyel leend egybekapcsolva .. egy főbb tisztviselő szivességéből szerencsénk volt egy pár toastot olvasni, mellyeket a’ ,Xeniák’ lelkes irója csupán e’ végre készitett ’s egy derék magdeburgi pallér el fog szavallani. Azt is mondják, hogy a’ háztető párkányzatát környező allegoriai szobrok hazai müvész által ’s pedig Bécsben fognak készittetni .. valamint azt is rebesgetik némellyek, hogy a’ lobogó szinei – nemzetiek lesznek. És ez igen jó lesz; ámbár sokan ezt nem tartják életkérdésnek. – A’ mult hónap utolsó szebb napjaiban egy igen vig társaság gyült öszve a’ Zugliget regényes helyein. A’ mulatság legfőbb alkatrészei leirását, t. i. az evést és ivást, szívesen tárgyavatottabb kézre, például Honderüs collegánkra biznók, ha ennek leirását, daczára annak, hogy hivatalos nem volt, mégis elvállalni sziveskednék .. mivel azonban a’ főbb alkatrészek ez uttal nem állottak evésből és ivásból, sem ollyan ásitozó conversatióból, melly bizonyos salonokban a’ vizfelületen tátott szájjal szunyogokat vadászó pontyra emlékeztet – hanem igenis életvidor, friss, istenteremtette fesztelenségből ’s azonkivül végiglen nemzeti volt (a’ mi nálunk, nem mondjuk budaiaknál, mert pestiek is vettek részt a’ mulatságban, még mindig a’ ritkaságok közé tartozik), tehát nem mellőzhetjük el szíves köszöntéssel kalapot emelni a’ derék társaságnak azon hazafias tetteért, hogy az ugynevezett disznófőnél levő kutköpönyeg fölötti német, Willkommen’-t szép módjával leczirógatta ’s helyibe közköltségen készülendő magyar ,Üdvözlégy’-et fog e’ napokban föltüzés végett a’ hazája iránt annyi hálával biró bérlőnek átküldeni. – A’ dolog csekélynek látszik ugyan, de épen azért érdemli meg figyelmünket, mivel annak látszik! Egyébiránt panaszolkodunk mi mindig, mint az már édes szokásunk, anyai nyelvünk iránti részvétlenség, hidegség, megvetés ’s tudja a’ nemzetek istene, még mi ellen? pedig mind ezen balságoknak nagyrészben mi magunk vagyunk okai. A’ zugligeti fiatalság – éltetjük közöttük a’ tizennégy lelkes hölgyet is – szép példával ment elő. A’ ,Világ’ is nagyokat sohajtott egyik lapjában, hogy egy városunkban dulcamarazó kandiszekrényes (Guckkastenmann) mellőzve nyelvünket, idegen felirásokat és hirdetményeket használ. Mi bizony érdemesnek sem találnók illy kalandorral összetűzni ... hanem egész tisztelettel megkérnők városunk derék kapitányát, hogy semmiféle hirdetményt, melly néki hatalmazás végett aláterjesztetik, kibocsátani ne engedjen, melly magyar, vagy legalább mindkét nyelven nincs szerkesztve. – Ez uttal szíves bizodalommal szólítjuk fel, vagy ha tetszik figyelmeztetjük helybeli német lapjaink érdemes szerkesztőit, ’s közülök egyet kettőt ollyant is, ki magát – si fabula vera – nemzetiségünk organumává szereti nevezgetni és hirdetni, méltóztassanak azon legio czikkek közül, mellyeket olvasóik épületességére magyar lapokból lefordítgatnak, már egyszer ollyanokat is választani, mellyek egyenesen illy nemzetellenies méltatlankodásokról szólanak: higyék el, sokkal több köszönet lenne benne, mint holmi Rosetti-s és fabódés izetlenkedésekben, vagy egyik vagy másik német comediás (termino technico) ,lerántásában,’ ki magát ,megszűrni’ nem engedi. Az ,Ungar’ ugyan tesz valamit e’ tekintetben, de ne vegye korholásnak, ha azt mondjuk, hogy tőbbet tehetne. – A’ gőzhajók a’ Duna alacsony állásánál most annyira késedelmeskednek, hogy már a’ fontolva haladókon is túltesznek. Minap a’ ,Hermine’ annyira makacskodott, hogy a’ vendégek türelmetlensége segitett csak a’ dolgon. Miért van azután mégis, hogy egy német lap a’ nevezett esetet egészen máskép közli, mint az valósággal megtörtént? Azt csak ő tudja ... hja, de mi is tudjuk ám!! – A’ budai casinónak october 2-kán tartott őszi nagy gyülésében egyhangulag elhatároztatott: hogy a’ választmány ülései ezentúl nyitott ajtóknál tartassanak. Bizony örvendeztető jele a’ haladásnak, főkép ős anyavárosunkban, mellyet még igen sokan vendéghajban és czopfban szeretnek képzelni ... pedig méltatlanul. – Ugyanazon vasárnap délelőtt a’ nemzeti szinházban a’ lelkes igazgató által díjjazandó előzenék válogatott közönség előtt játszattak ’s legjobbnak Doppler hangászkar tagé itéltetett. Az előadásnál több zenenotabilitáson kivül, gróf Festetics Leo és Moriani urak is jelen voltak. Ez utóbbit a’ hír ugyanakkor a’ ,Belizár’-bani felsülése miatt megszököttnek mondá. Nemzeti szinpadunkon alig fog fellépni, ’s igy a’ Honderű ismét felültette volna a’ jámbor közönséget. Jól teszi, ha teheti. – Az ,Emlény’ zsebkönyv már régen elkészült, csak a’ képek késnek; czímképül, mint halljuk, báró Mednyánszky Alajos ő excja arczképe választatott. Hét beszélyei ’s egy uti vázlata legnevezetesb iróink (köztük Jósika, Kovács, Nagy, Császár ’stb.) tollából folytak; versei nincsenek. Sokan csudálkoztak, még pedig ollyanok is, kik ha Blaich uramnak jó, Oberländer’ sere és fris borjusültje van, nem igen törődnek csudás dolgokkal, hogy a’ közönséges haladási mozgalomban, melly most egész édes hazánkat áthatotta, egyedül Pest városa tétlenül viseli magát – értsük meg egymást, nem a’ szerencsétlen miskolcziak és fehérváriak iránt, kik az 1838-ki nehéz időkben olly feláldozó készséggel segitették a’ fővárosiakat, – hanem hazai ügyeink elintézésében: a’ mi, megvalljuk, nem kis aggodalmat szült bennünk kedves fővárosunk és soit dit ,hazánk szivének’ értelmisége ’s korszerű haladása iránt azon legio roszakarók és gyanusitgatók ellenében, kik philisteismus, szűkkeblüség és szabadságéretlenséget szeretnek mindenha emlegetni a’ nélkül, hogy ugy mint mi, ismerni tanulnák azon derék és érdemes férfiakat, kik a’ kormányon ülnek és át meg áthevitvék a’ haladás hatalmas szellemétől – azonban egy, e’ napokban a’ nevezett város bölcs tanácsától ’s szinte olly bölcs választó polgárságától a’ városok ügyében kibocsátott ’s mai lapunkban is olvasható körlevél fényes bizonysága annak, mikép a’ sokáig vajudó hegy nem mindig egeret szokott szülni, és hogy a’ tengeren támadó ’s a’ halak különféle nemeit megzavaró szélvészt is hosszú csend szokta megelőzni. Minél több szerény méltányosságkövetelést, akaratot és energiát látunk ezen nevezetes köriratban a’ ns városi tanács részéről kifejtve, annál őszintébben örülünk, hogy az abban kölcsönös jogért és igazságért feldördülő szózat még el nem késett ... mint annyi rendőrségi rendelmények, mellyek a’ szükséges energia hiányával az irott malasztos példás rendet is példátlan rendetlenséggé torzíthatják. Vannak ugyan, mint mindenütt, hol több fő van, néhány nyugtalankodók és hevesek, kik a’ körlevél tartalmát gyanusítani akarják, sőt vannak a’ polgárok kebléből – bizony nem beszélünk csudákat – kik az aluvó philistaeismust felkürtölni és szavazatokat mennek vadászni. Az igen tisztelt tanács azonban maga elibe idéztetvén az agitatorokat, atyailag meginté és merényeiktől eltiltá őket. Reméljük, hogy az érdeklett urak szándékukkal fel fognak hagyni, ’s polgártársaik nyugalmát éretlen ’s – ha magyar – még értetlen demonstratio által is meg nem zavarni: tudhatván, miszerint jó polgárnak első kötelessége a’ nyugalom.
