NAGYBRITANNIA ÉS IRLAND.
NAGYBRITANNIA ÉS IRLAND.
Nagybritanniában a’ zavarok legmagasb fokra hágtak, ’s a’ brit birodalom mindenesetre egy elhatározó crisis küszöbén áll. A’ walesi békétlenkedést és forongást erőhatalom sem birja elfojtani, ’s valamint a’ nép sérelmének halmaza nő, ugy a’ népindulatok is ujabb meg ujabb demonstratiókban törnek ki. A’ kormány azonban – ugy látszik – tartani kezd a’ folytonos izgás következményeitől; mert biztosságot nevezett ki a’ déli walesi ut- és kapuvámokról szóló törvények állapotának ’s kezelésmódjának kinyomozására, ugyszinte ama’ körülmények kifürkészésére, mellyek ujabb időkben a’ nevezett tartomány némelly kerületeiben felfeltünedező erőszakoskodásokat előidézték. A’ biztosság tagjai Lewis T. F., Cliwe R. H. és Cripps W. urak. Rickards G. K. ur pedig titoknokul rendeltetett a’ biztosság mellé. Ezzel a’ kormány jóakaratot mutatott ugyan; de az a’ kérdés marad fen: szükséges, hasznos, vagy tanácsos volt e a’ dolgot ennyire jutni engedni? Kivánta e az alkalom, kivánta e magának a’ ministeri pártnak érdeke, hogy a’ nép előbb kényszerítve legyen az önvédelem és kétségbeesés fegyveréhez nyúlni, börtönöket ’s fenyitő gyarmatokat népesíteni, mig a’ kormánynak eszébe jutott, hogy a’ walesi nép sérelmeinek talán mégis csak lehet alapja, és hogy minden törvényes ótalom hiában volt kénytelen önmagánál segélyt keresni? – E’ fölött még biztosság neveztetett ki, némelly irlandi szegénydologház épitése körüli eredeti szerződvények átvizsgálására; mert ugy beszélik, hogy ezek közül tetemes csalások történtek. – Sokkal fontosabb azonban mindezeknél ama’ komoly fordulat, mellyet a’ kormány politikája a’ repealizgalom ellenében vőn. O’Connell t. i. oct. 8-ikára Clootorf vidékére nagy repealgyülést hirdetett; de Grey lord irlandi fő helytartó, ki néhány nap előtt Londonban mulatott, ’s Peel Roberttel és Wellington herczeggel több ízben értekezett, oct. 6-ikán hirtelen a’ dublini kir. kastélyban jelent meg, ’s miután Sugden Edvard irlandi főcankellárral ’s többi országos tisztviselőkkel tanácsülést tartott volna, másnap oct. 7-ikén a’ főcancellár nevével proclamatio adatott ki, mellyben a’ clontarfi repealgyülés megtiltatik, és a’ nem engedelmeskedők a’ törvény teljes szigorával fenyegettetnek. Meg kell jegyezni, hogy e’ tilalom a’ hirdetett népgyülést csak 23 órával előzte meg, mikor tehát közönséges számitás szerint a’ repealgyülést már alig lehete megakadályozni. Ezzel nem lehete más czélja a’ kormánynak, mint e’ késő tilalommal törvényes ürügyet keresni a’ toryk kedvenczeszközének, fegyveres erőszaknak alkalmazására. ’S valóban O’Connell is e’ szempontból fogá föl azt, ’s e’ proclamatio megjelente után 15 perczczel hirdetményt adott ki, mellyben kijelenté, miképen a’ béke fentartása ’s minden összeütközés elháritása tekintetéből szükségesnek látja, hogy a’ clontarfi népgyülés ne tartassék meg. E’ hirdetmény kibocsátása után a’ repealegylet tagjait a’ gabnacsarnokba gyülésre hivatá, hol az idézett proclamatiót törvénytelennek és a’ brit jobbágyi jogok csorbitásának nyilatkoztatá, ’s Dublinba oct. 9-ikére repealgyülést és lakomát hirdete. Számos papok ’s előkelők azonnal önkint ajánlkozának másnapra a’ clontarfi gyülésre sereglő népet haza küldeni. E’ rendszabályok ellenére is azonban tömérdek nép gyülekezett vasárnap, oct. 8-ikán Clontarf környékére, hol számos katonaság vala már korán reggel felállitva. A’ vészfelhő azonban fergeteg nélkül vonult el; a’ nép nem szegé meg a’ békét, ’s a’ katonaság is, miután 6 óráig fegyver alatt állott, laktanyáiba takarodott. October 9-ikén a’ hirdetett repealgyülés Dublinban csakugyan megtartatott; O’Connell egy feltünőleg mérsékelt, de mesterileg készült beszéd után következő inditványra szavaztatott: „Midőn Irland népét azon intésre emlékeztetjük, miszerint mindenki csak az ellenséget erősbíti, ha bűnt követ el, ’s midőn magunkat és a’ népet teljes engedelmességre kötelezzük a’ törvények iránt, ugy egyszersmind kijelentjük a’ brit birodalom és az egész polgárosult világ lakosai előtt: miképen mi sohasem szünendünk meg törvényes és alkotmányos utakon az unio felbontására törekedni mindaddig, mig Irland parliamentje College-greenben nem gyülend össze.” – O’Connell mérséklete nagyon szembeszökő volt, ’s az utczán összegyült néptömeg fenszóval nyilvánitá elégületlenségét. – Dublinban e’ napokban nagy volt az ingerültség. Az irlandi kormánynak ez aljas cselfogása a’ sajtóban is, különböző bár, de általában igen gonosz benyomást tőn; mert a’ kérelmezési jog erőszakos elnyomásáról van szó. Egyébiránt a’ kormány e’ szigorusága csak előzménynek tartatik. Azt is rebesgeték, hogy O’Connell elfogatott, vagy legalább el fog fogatni; hihetőleg orangista-költemény.
