NAGYBRITANNIA ÉS IRLAND.
NAGYBRITANNIA ÉS IRLAND.
Dublinban oct. 16-kán még mindig nagy volt a’ feszültség O Connell bepereltetése miatt, de a’ lakosok azért legkevesbbé sem szegék meg a’ csendet. A’ repealegyesület ugyanazon napon szokott heti gyülését tartá a’ gabnacsarnokban. A’ terem, jóval az ülés kezdete előtt, tömve volt emberekkel. Macher nevű rendőrségi tsiztnek a’ hirlapi tudósitók asztalán adtak helyt. Az elnöki széket O’Neill ur foglalá el azon nyilatkozattal, hogy miután két O’Connell már üldözés tárgyává lőn, addig egy harmadik O’Connellt ne érje veszély, mig egy O’Neill is az elősorba nem lépett. Nem sokára O’Connell Dániel lépett a’ terembe, ’s a’ ,szabaditót’ szünni nem akaró zajos örömriadás fogadá. Az izgató beszédet tartott a’ gyülekezethez, ’s megint csendről, mérsékletről, törvény iránti engedelmességről szólt; egyszersmind azonban reményét fejezé ki, hogy a’ repealügy végre csakugyan győzni fog. Megtiltá, hogy mellette ’s vádlott társai mellett semminemű izgató és indulatos végzések ne hozattassanak; az angolok még ,szászok’ gúnynévvel se illettessenek, minthogy sértve érzik általa magokat. A’ repeal-pénztárba küldött adakozások gazdagon jöttek be. A’ többi vádlottak ugyanaz napon álliták elő Burton Károly kir. törv.széki tagnál a’ követelt kezességet. A’ két O’Connellért két dublini polgár: Dunne Jeremiás és Macloughlin Kornél vállalt kezességet. A’ többi vádlottak kezesei jobbára tekintélyes dublini polgárok, községtanácsi tagok, aldermenek; köztök van a’ jövő évre választott dublini polgármester O’Brien ur is. Ama’ hir, miszerint M’Hale, tuami cath. czímzetes érsek, Higgins ardaghi püspök és French lord ellen is elfogató parancs lenne kiadandó, valótlannak látszik. Az esküttszék nov. 2-kán fogDublinban megnyittatni. O’Connell, midőn az elfogatást rendelő parancs vele közöltetett, ama’ tanuvallásokat, mellyeknél fogva vádperbe idézteték, magának irásban kiadatni kivánta. A’ két O’Connell 13 irlandi törvénytudót választott pártvédül, közöttök Lalor Shiel urat, az angol alsóház legkitünőbb szónokainak egyikét és Tipperary grófság parliamenti követét is; az öreg Dani fővédlője azonban önmaga lesz. A’ Journal des Débats az O’Connell és vádlott társai ellen kezdődő perfolyamot körülményesen leirván, azt hiszi, hogy az angol kormány hihetőleg nem inditotta volna meg a’ vádpert O’Connell ellen, ha előre meggyőződve nem lett volna, hogy az itélet ki fog mondatni fölötte. – A’ franczia doctrinair lap, ugy látszik, még nem birja megfogni, hogy egy brit esküttszék és a’ franczia pairkamra közt egy jogérzettől ’s igazságszeretettől áthatott ’s csak lelkismeretének számolni tartozó választott biróság és egy udvari kegyfonalon függő, politicai szenvedélytől elfogott, ’s minden egyéb erkölcsi súly nélküli testület igazságróli fogalma közt, végre az egyéni szabadságot minden birói és kormányzati visszaélés ellen annyira biztositó angol törvények és az erkölcsi bünrészesség eszméjére is illeszthető franczia septemberi törvények közt roppant nagy a’ különbség. ’S igy igen lehetséges, hogy O’Connell a’ dublini esküttek által ártatlannak fog nyilvánittatni olly esetben, mellyben a’ franczia pairek az ,atyagyilkosság’ büntetését mondanák ki fejére. Hihető ugyan, hogy az angol kormány ez esetben mindent elkövetend O’Connell ’s a’ repeal-mozgás leverésére, ’s az irlandi szabadelmű lapok attól látszanak tartani, hogy az angol kormány rémitéssel is igyekszik a’ birákra hatni; többek közt egy esetet beszélnek, melly – ha igaz – teljes mértékben igazolja az irlandi catholicusoknak a’ tory kormány elleni antipathiáját. Azt beszélik t. i., mikint Lefroy irlandi biró egy esküttszéket eképen szólitott volna meg: „Urak! ha a’ tanuvallások ez esetben nem lennének elegendők arra, hogy a’ „bűnös” kimondassék, ugy jó éjszakát béke! mert akkor az egész ország olly sorsra jut, minőre Tipperary grófság már is jutott, ’s a’ mi vállainkat nyomandja a’ felelőség.” És az erkölcsi vesztegetésnek ez aljas nemét a’ Times követésre méltónak nevezi. A’ M. Chronicle ugy vélekedik, hogy a’ brit birodalmat nem érhetné nagyobb szerencsétlenség, mint ha a’ nép bizalmával biró népvezérek ellen intézett csapás sikerülne. Egyébiránt O’Connell igen nevezetes engesztelő eszközt ajánlott a’ repealegyesület főnemlített heti ülésében, t. i. foederativ-parliamentet, melly, mint eddig, brit és ir tagokból állana, és a’ birodalom általános ügyeit intézné, és egy külön irlandi parliamentet, melly kirekesztőleg Irland belügyeivel foglalkoznék. E’ terv sok bajtól menthetné meg mind az angol kormányt, mind Irlandot. – Angliában a’ chartisták a’ repealbarátok ügye mellett nyilatkoztak, ’s O’Connor Feargus „Éjszaki csillag” czímű hirlapjában kijelenté, hogy a’ közötte és O’Connell közt fenforgó véleménykülönbség sem leend képes az angol chartistákat arra birni, hogy Irlandnak szuronyok és angol büntetőtörvényekkeli megigáztatását eltürjék.
